Konferencia az EU elnökségről

Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint a magyar társadalom figyelmét saját ügyei kötik le, ezért nehéz az országban az Európai Uniót népszerűsíteni. A politikus a 2011-es magyar EU elnökségről tartott tanácskozáson ugyanakkor hozzátette: európai jelenség, hogy ma hangsúlyosabb a nemzetállam fogalma, mint néhány éve. Megcsappant az emberek Európába vetett bizalma – mutatott rá.

Hangsúlyozta, bárki is legyen hatalmon 2011-ben Magyarországon, tudomásul kell vennie: a túlcentralizált elnökség nem lehet sikeres, az ország brüsszeli állandó képviseletének nagyobb hatáskört adni.

Balázs Péter, a Közép-Európai Egyetem professzora, Magyarország első európai uniós biztosa úgy látja, hogy az államapparátus szakmai felkészültsége kitűnő, viszont fél a politikai kockázatoktól. Ha 2010-ben kormányváltásra kerül sor, akkor lesznek, akik "a politikai ejtőernyővel beülnek a bársonyszékbe és szinte azonnal, onnan katapultálva érkeznek majd az uniós miniszteri ülések levezetésére, és nem biztos, hogy meglesz a szakmai felkészültségük. Ez kiválasztás és nem felkészítés kérdése" – mondta.

Hankiss Elemér szociológus az országban uralkodó közérzetre helyezte a hangsúlyt, kiemelve, ha az ország a jelenlegi társadalmi megosztottságot, a mentális válságot sugározza, akkor nem lesz sikeres az EU-elnöksége. A felkészülésről szólva Hankiss bírálta a kormányzatot amiatt, hogy – mint mondta -, nem megfelelő a kommunikációja. Megjegyezte azt is, hogy a kabinet nem gondolja komolyan a nem kormányszervezetek bevonását az elnökségi felkészülésbe, például az ország imázsának kialakításába.

Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár ezt nem tartotta megalapozottnak. Elmondta, hogy eddig a mintegy 600 munkatárs kiválasztásának kevésbé látványos, aprólékos munkája folyt, és hangsúlyozta, nem hagyják figyelmen kívül a "civil társadalom véleményét".