Az El País című spanyol napilap úgy tudja, hogy a tervezet szerint egyetlen katona sem köteles végrehajtani olyan parancsot, amely "túllép az alkotmány keretein, illetve a fegyveres konfliktus idején védelmet élvező személyek és javak ellen irányul". Ugyanakkor rögzíti, hogy a parancsot végrehajtó katonának vállalnia kell a felelősséget cselekedetéért. A szöveg első ízben tesz említést a parancsmegtagadás lehetőségére, amennyiben a katona nem ért vele egyet. Abban az esetben azonban, ha ez egy küldetést veszélyeztetne, a katonának meg kell várnia annak végét, hogy hangot adjon egyet nem értésének. A reform az emberi méltóság és az elidegeníthetetlen jogok tiszteletben tartását is megköveteli a katonáktól.

Első ízben fordul elő, hogy a viselkedési kódex egyforma lesz rangtól függetlenül, és előírja, hogy a katonák, amennyire csak lehet, kerüljék el a civil emberélet-veszteséget, a fizikai szenvedések és az anyagi károk okozását. A törvény megtiltja a foglyok bármiféle kínzását vagy bántalmazását, és arra kötelezi a katonákat, hogy megvédjék a gyengéket, különösen a nőket és a gyermekeket a prostitúciótól és az erőszaktól.

A reform azt is kéri az elöljáróktól, hogy segítsék a katonák beilleszkedését, elismerve ezzel a spanyol hadsereg heterogén voltát, amelyben vannak nők, homoszexualitásukat nyíltan vállalók, külföldiek és muzulmánok egyaránt.