Vitára alkalmas a salátatörvény

Székely Tamás tárcavezető bizottsági meghallgatását Fidesz, a KDNP és az MDF indítványozta, hogy megtudja, milyen hatással van, lesz a pénzügyi válság az ágazatra, annak költségvetésére.
A miniszter bevezetőjében elmondta, hogy a jövő évi költségvetés eredeti - válság előtti - verziójában az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) 6,5 százalékos növekedéssel számolt az idei előirányzathoz képest, 777 milliárd forinttal. Ez az előirányzat csökkent a közszféra 13. havi bérei kifizetésének befagyasztásával. A költségvetés sorozatos változása után összességében 10,2 milliárd forint fejlesztési előirányzat van az ágazat büdzséjében, hozzátéve, a 2007. évi maradvány 27,4 milliárd forint, amely az ágazatban marad.

Az egészségügyi rendszer munkaerő-problémáját firtató ellenzéki kérdésre válaszolva Székely Tamás közölte: uniós forrásokból 7,5 milliárd forint áll rendelkezésre a hiányszakmákban dolgozók kereset-kiegészítésére, továbbá 3,5 milliárd a szakképzés támogatására.

A tárcavezető megjegyezte: a pénzügyi krízis miatt számolni kell a foglalkoztatás csökkenésével, amely befolyásolja a járulékbevételeket is, a kiadásokat pedig célszerű a bevételekhez igazítani. Tukacs István (MSZP) is az E-Alap kiadási és bevételi oldalának egyensúlyának megtartásáról beszélt, azt javasolta, hogy jövőre folyamatosan figyeljék a foglalkoztatottsági helyzetet.

Mikola István, a bizottság fideszes alelnöke úgy vélte, nem vezet jóra, ha egy szakma költségvetését "tőzsdei alkufolyamatok alapján" készítik el, és azt kérte Székely Tamástól, hogy az ágazat érdekeit erőteljesebben képviselje a büdzsé vitájában. A politikus drámainak nevezte a szakdolgozók anyagi helyzetét, hiszen - mint mondta -a pénzügyi folyamatok következtében 6-8 százalékos reálkereset-csökkenéssel kell számolniuk. Párttársa, Horváth Zsolt szintén reálkereset-csökkenésről beszélt, kiemelve, hogy az a szakdolgozó, aki nem vállal több műszakot és túlmunkát, 12 százalékos bércsökkenést "szenvedhet el". A képviselő azon a véleményen volt, hogy a szakdolgozók elvándorlása, illetve a már a szakmának hátat fordítók visszacsábítása a rendszerbe sokkal több költséggel jár majd, mintha most rendeznék a bérüket.

Pesti Imre (Fidesz) - felszólalásában egy szocialista pártkongresszus hangulatához hasonlítva a miniszteri meghallgatást - azt kérdezte a minisztertől, nem fejtett-e ki valamiféle lobbitevékenységet azért, hogy a Heves megyei közgyűlés szerződést kössön a Hospinvesttel az egri Markhot Ferenc kórház működtetésére. A képviselő állítása szerint az egészségbiztosító úgy kötött szerződést az Hospinvesttel, hogy a cég nem mutatott be "nullás igazolást", és a tisztiorvosi szolgálat munkatársai nem is jártak a kórházban. Székely Tamás ezeket az állításokat dokumentumok felolvasásával cáfolta.

A fideszes képviselő tényként közölte azt is, hogy az országos pszichiátriai intézet bezárásával megnőtt a pszichiátriai bűnelkövetők száma. Erre a felvetésre Székely Tamás azt kérte a politikustól, mutasson hivatalos kimutatást állítása alátámasztására.

Csáky András (MDF) szerint lehet a pénzügyi válságra hivatkozni, de az egészségügyre mindig kiemelt figyelmet kell fordítani, főleg annak tükrében, hogy az elmúlt öt évben az ágazat csak vesztes volt. Cinikusnak találta a miniszter azon válaszát, amikor közölte, attól, hogy valaki elveszti az állását, még nem kell megoperálni. A tárcavezető Mikola István megjegyzésére reagált így, amikor a fideszes politikus azt mondta: a romló gazdasági helyzet miatt sokak kerülnek utcára, vesztik el állásukat és így az egyént ért lelki és pszichés megterhelés egy idő után egészségi problémákhoz vezet.

Mikola István, aki a bizottsági ülés előtt rövid sajtótájékoztatót tartott, csalódottságát fejezte ki a miniszter meghallgatása után. Úgy vélte, nem jött létre a szaktárca és az ellenzék között a partnerség egy jobb költségvetés érdekében, és a képviselőket bántja a miniszter időnként "lekezelő és cinikus hangneme".

A bizottság keddi ülésén 13 igen és 9 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítását célzó javaslatot. Több ellenzéki képviselő kifogásolta, hogy úgynevezett salátatörvényben módosítanak több, már meglévő jogszabályt és nem külön-külön "nyitják meg" azokat.

Horváth Zsolt (Fidesz) azt mondta, a salátatörvényben van egy sor jó, elfogadható elgondolás, és van, amelyet nem tudnak támogatni, azonban éppen ezért így, együttvéve "nem tudják garantálni" a törvényjavaslat megszavazását.Székely Tamás tárcavezető bizottsági meghallgatását Fidesz, a KDNP és az MDF indítványozta, hogy megtudja, milyen hatással van, lesz a pénzügyi válság az ágazatra, annak költségvetésére.

A miniszter bevezetőjében elmondta, hogy a jövő évi költségvetés eredeti - válság előtti - verziójában az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) 6,5 százalékos növekedéssel számolt az idei előirányzathoz képest, 777 milliárd forinttal. Ez az előirányzat csökkent a közszféra 13. havi bérei kifizetésének befagyasztásával. A költségvetés sorozatos változása után összességében 10,2 milliárd forint fejlesztési előirányzat van az ágazat büdzséjében, hozzátéve, a 2007. évi maradvány 27,4 milliárd forint, amely az ágazatban marad.

Az egészségügyi rendszer munkaerő-problémáját firtató ellenzéki kérdésre válaszolva Székely Tamás közölte: uniós forrásokból 7,5 milliárd forint áll rendelkezésre a hiányszakmákban dolgozók kereset-kiegészítésére, továbbá 3,5 milliárd a szakképzés támogatására.

A tárcavezető megjegyezte: a pénzügyi krízis miatt számolni kell a foglalkoztatás csökkenésével, amely befolyásolja a járulékbevételeket is, a kiadásokat pedig célszerű a bevételekhez igazítani. Tukacs István (MSZP) is az E-Alap kiadási és bevételi oldalának egyensúlyának megtartásáról beszélt, azt javasolta, hogy jövőre folyamatosan figyeljék a foglalkoztatottsági helyzetet.

Mikola István, a bizottság fideszes alelnöke úgy vélte, nem vezet jóra, ha egy szakma költségvetését "tőzsdei alkufolyamatok alapján" készítik el, és azt kérte Székely Tamástól, hogy az ágazat érdekeit erőteljesebben képviselje a büdzsé vitájában. A politikus drámainak nevezte a szakdolgozók anyagi helyzetét, hiszen - mint mondta -a pénzügyi folyamatok következtében 6-8 százalékos reálkereset-csökkenéssel kell számolniuk. Párttársa, Horváth Zsolt szintén reálkereset-csökkenésről beszélt, kiemelve, hogy az a szakdolgozó, aki nem vállal több műszakot és túlmunkát, 12 százalékos bércsökkenést "szenvedhet el". A képviselő azon a véleményen volt, hogy a szakdolgozók elvándorlása, illetve a már a szakmának hátat fordítók visszacsábítása a rendszerbe sokkal több költséggel jár majd, mintha most rendeznék a bérüket.

Pesti Imre (Fidesz) - felszólalásában egy szocialista pártkongresszus hangulatához hasonlítva a miniszteri meghallgatást - azt kérdezte a minisztertől, nem fejtett-e ki valamiféle
lobbitevékenységet azért, hogy a Heves megyei közgyűlés szerződést kössön a Hospinvesttel az egri Markhot Ferenc kórház működtetésére. A képviselő állítása szerint az egészségbiztosító úgy kötött szerződést az Hospinvesttel, hogy a cég nem mutatott be "nullás igazolást", és a tisztiorvosi szolgálat munkatársai nem is jártak a kórházban. Székely Tamás ezeket az állításokat dokumentumok felolvasásával cáfolta.

A fideszes képviselő tényként közölte azt is, hogy az országos pszichiátriai intézet bezárásával megnőtt a pszichiátriai bűnelkövetők száma. Erre a felvetésre Székely Tamás azt kérte a politikustól, mutasson hivatalos kimutatást állítása alátámasztására.

Csáky András (MDF) szerint lehet a pénzügyi válságra hivatkozni, de az egészségügyre mindig kiemelt figyelmet kell fordítani, főleg annak tükrében, hogy az elmúlt öt évben az ágazat csak vesztes volt. Cinikusnak találta a miniszter azon válaszát, amikor közölte, attól, hogy valaki elveszti az állását, még nem kell megoperálni. A tárcavezető Mikola István megjegyzésére reagált így, amikor a fideszes politikus azt mondta: a romló gazdasági helyzet miatt sokak kerülnek utcára, vesztik el állásukat és így az egyént ért lelki és pszichés megterhelés egy idő után egészségi problémákhoz vezet.

Mikola István, aki a bizottsági ülés előtt rövid sajtótájékoztatót tartott, csalódottságát fejezte ki a miniszter meghallgatása után. Úgy vélte, nem jött létre a szaktárca és az ellenzék között a partnerség egy jobb költségvetés érdekében, és a képviselőket bántja a miniszter időnként "lekezelő és cinikus hangneme".

A bizottság keddi ülésén 13 igen és 9 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítását célzó javaslatot. Több ellenzéki képviselő kifogásolta, hogy úgynevezett salátatörvényben módosítanak több, már meglévő jogszabályt és nem külön-külön "nyitják meg" azokat.

Horváth Zsolt (Fidesz) azt mondta, a salátatörvényben van egy sor jó, elfogadható elgondolás, és van, amelyet nem tudnak támogatni, azonban éppen ezért így, együttvéve "nem tudják garantálni" a törvényjavaslat megszavazását.