Bizottsági igen az SZDSZ felsőoktatási törvénymódosításaira

A javaslat mellett voksoltak a kormánypárti képviselők, míg a Fidesz, a KDNP és az MDF elvetette azt.Magyar Bálint elmondta, hogy a törvénycsomag a felsőoktatási reform befejezésének szükséges lépése. Kifejtette: a felsőoktatási intézmények oktatási és akadémiai kérdésekben teljes autonómiát élveznek, de ez az autonómia a vagyongazdálkodás területére nem terjed ki. Az állami felsőoktatási intézmények így egyfajta állami gyámság alatt állnak – fejtette ki a szabaddemokrata képviselő.

Rámutatott: a törvénymódosítás az állami vagyonnal való szabadabb gazdálkodást teszi lehetővé azáltal, hogy a felsőoktatási intézmények az általuk kezelt törzsvagyon tulajdonosává válnak.
A törvény garanciális elemeket tartalmaz, hogy ez a vagyon ne olvadhasson el. Ezek között említette, hogy az ingatlanvagyon fejlesztésére lehet csak fordítani azokat a forrásokat, amelyek az esetleges értékesítésből befolynak.

A jogszabály módosításának részeként változna a gazdasági tanácsok szerepe és a megfelelő jogi formák megteremtésével biztosítanák a felsőoktatási intézmények vállalkozási szabadságát. Az Európai Felsőoktatási Térségbe való bekapcsolódást segítené elő, hogy az unióban már akkreditált képzések szakalapítási kérelme nálunk is automatikus eljárássá váljon.

Magyar Bálint kijelentette: a javaslatnak semmi köze a privatizációhoz és a tandíjhoz. A környező országok példája azt mutatja, hogy ezeket a lépéseket előbb-utóbb nálunk is meg kell lépni. A javaslat költségvetési többletforrásokat nem igényel – tette hozzá. A változtatásokat támogatta kedden a Magyar Rektori Konferencia elnöksége is – mondta.

Tatai-Tóth András (MSZP) szerint a szabályozási kérdések további szakmai vizsgálatokat igényelnek és további egyeztetésekre is szükség lesz.Pokorni Zoltán (Fidesz) két pontot tartott aggályosnak. Mint kifejtette: a tervezet átformálná a gazdasági tanácsok eddigi működését, s azzal, hogy a tanács lenne az intézményi költségvetés kizárólagos előterjesztője, patthelyzet alakulhat ki, ami akár működésképtelenséget is előidézhet az intézményekben.

A vagyongazdálkodás kockázatát az egyetemekre a PPP-konstrukció miatt nehezedő jelentős adóssághalmazban látta. Gondok vannak a folyó költségvetéssel is – jelezte, hozzátéve: a felhalmozási jellegű költségeken keresztül kivihető lenne a vagyon.

Almássy Kornél független képviselő szintén a gazdasági tanácsoknak adandó nagyobb hatáskört kifogásolta. Mint mondta, kérdéses, hogy a korábbi Alkotmánybírósági döntésekkel ez nem megy-e szembe. A vagyongazdálkodásra vonatkozó változtatást szintén nem támogatta, mint mondta ez a PPP-konstrukció miatt felhalmozott súlyos adósságállomány kezelésére szolgál majd.

Magyar Bálint válaszában azt mondta, megfelelő garancia, hogy az elidegenített vagyon csak beruházásra fordítható, ha az intézmény nem így tesz a vagyonkezelő léphet, hogy visszakerüljön az ingatlan.

A PPP-konstrukció szerinte csak látszólagos eladósodást hozott, a kollégiumok építéséből, felújításából intézményekre háruló teher a magasabb kollégiumi díjakból bejön.