Megdézsmált Sarkozy-számla: káröröm, humor és harag

A lap internetes portálján pillanatok alatt megtelt a bankszámlakalózok akciójáról szóló cikk fóruma. Voltak, akik ennek kapcsán aggodalmukat fejezték ki jövendő internetes vásárlásaik ügyében: mi van, ha egy hasonló csaló on-line kereskedőnek adja ki magát? Mindjárt jelentkezett egy pánikkeltő is, hogy legközelebb a francia államfő nukleáris kódját szerzi meg valaki, aztán megnézhetik magukat.

Mások nehezményezték, hogy az ügy felgöngyölítésére nemcsak a pénzügyőrség, hanem mindjárt a bűnügyi rendőrség is parancsot kapott – persze, ha az állampolgárt Sarkozy-nek hívják, mindjárt nagy a mozgósítás… Megszólaltak azok is, akik rögtön fővesztésre ítélnék a hackereket, de mindjárt hozzátették az örök igazságot, hogy a bűnözők mindig egy lépéssel a biztonsági rendszerek előtt járnak.

Akadt hozzászóló, aki remélte: egy jótét lélek követte el a betörést, és a pénzt átutalja a világválságot nyögő francia államkincstárnak. Volt, aki saját, pénzzavarban lévő haverjait gyanúsította meg, az egyik fórumozó pedig követelte a bank nevét és a számla koordinátáit. "Végre egy jó hír a sok rossz között" – kommentálta egy pikírt olvasó. "Halálra röhögtem magam" – csatlakozott egy másik. Egyik társuk emlékeztetett arra, hogy Sarkozy egyik régi szerelme azt nyilatkozta az elnökről, hogy világ életében fukar volt, ezért a hölgy körében kellene keresni a tettest. Az egyik együtt érző viszont azt tanácsolta az államfőnek, hogy váltson bankot, és még valamit nyerhet is a bolton.

Az anarchista kifejtette: a nép bankszámláit már évtizedek óta dézsmálják a legális kalózok a különböző adókkal, jobbról és balról egyaránt. A szkeptikus feltette a kérdést: nem azért került-e napvilágra most az ügy, mert Sarkozy törvényt akar keresztül vitetni az internet szabályozásáról? Végül még nyelvészeti vitaindítót is olvashattak a böngészők arról, hogy mondják franciául azt a csalót, aki meglop egy másik csalót.