A kábítószer elleni fellépés destabilizációhoz is vezethet Afganisztánban

A szakértő azzal kapcsolatban közölte ezt az MTI-vel, hogy a NATO védelmi minisztereinek kétnapos budapesti tanácskozásán bejelentették: a szövetség vezetésével működő nemzetközi biztonsági erő (ISAF) az afgán kormány kérésére fellép a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozók és a droggyártás bázisai ellen.

Wagner Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Dél-Afganisztánban a harcoló tálibok egyúttal a kábítószer-kereskedelemből húznak hasznot, addig a sokkal stabilabbnak mondható Észak-, Nyugat- és Közép-Afganisztánban, az ISAF-erőkkel együttműködő kormányzati és rendvédelmi erők között is sok politikus, rendőrfőnök érdekelt a kábítószer-termelésben, s biztosítják a kábítószer útját Közép-Ázsián keresztül Európába.

A drogkereskedelem elleni határozottabb fellépéssel összefüggésben adódik a kérdés – folytatta -, hogyan viszonyuljanak az ISAF-erők azokhoz az emberekhez, akikkel eddig jó kapcsolatot tartottak fenn: megpróbálják őket letartóztatni, vagy például elfogni a szállítmányokat? Ha ezekbe az akciókba azonnal belefog az ISAF, például Észak-Afganisztánban rövidebb vagy hosszabb távon destabilizálódhat a helyzet.

A szakértő úgy fogalmazott, a nemzetközi erők most felboríthatják azt az "egyensúlyt", hogy délen harcolnak a tálibok ellen, északon pedig "mindenkit békén hagynak".

Wagner Péter az afgán védelmi miniszter, Rahim Vardak kijelentésére reagálva, miszerint öt-tíz éven belül mindenképpen átvehetik az irányítást a nemzeti erők Afganisztánban, azt mondta, ez ambiciózus terv.

Afelől nincs kétsége – tette hozzá -, hogy öt-tíz éves időtávlatban megduplázzák az afgán haderő létszámát, és elérik a 130-135 ezres létszámot a közép-ázsiai országban. Az viszont kérdéses – jegyezte meg -, hogy az afgán erők valóban képesek lesznek-e önállóan hadműveleteket végrehajtani.

A szakértő kiemelte, az önálló hadműveletek végzéséhez nagyon sok egyéb feltétel szükséges, például logisztika, felderítés vagy híradóhálózat, amelyek most nagyon korlátozottan, vagy semmilyen módon nem állnak rendelkezésre. Sőt még az is problémát jelenthet, hogy a katonák időben megkapják fizetésüket.

A létszámnöveléssel kapcsolatban a külügyi intézet munkatársa szerint a legfontosabb kérdés mégis az, hogy ki finanszírozza a hadsereg feltöltését. Mint szinte minden Afganisztánban, ez is külföldi pénzből történik majd. Mivel azonban több tíz milliárd dollárról van szó évente, az Egyesült Államok azt várja, hogy más NATO-tagállamok is járuljanak hozzá a költségekhez – hívta fel rá a figyelmet.

Tekintettel a jelenlegi pénzügyi válságra, kérdés, hogy a következő években hajlandó-e több ország ekkora összeget befektetni – mondta a szakértő. Véleménye szerint nem biztos, hogy az elkövetkező öt évben "kitart az a figyelem" Afganisztán mellett, amelyet jelenleg kap.

Wagner Péter szerint mindenképpen volt haszna a kétnapos budapesti NATO-tanácskozásnak: ezeknek a kötetlen találkozóknak az az értelmük, hogy a védelmi miniszterek megosszák tapasztalataikat – jelen esetben pedig arról cseréltek többi között véleményt, hogy Afganisztánnak milyen irányban kellene haladnia – mutatott rá.