Mit keres egy „kalapban” Orbán, Csányi és Omán?

MOL, OTP, Csányi Sándor, Katar, és Dakar-rali, meg minden, ami mögötte van – ezekkel a szavakkal konferálta fel szerdán  reggel Fiala János a Pont FM-en hallható reggeli rádióműsorában Krecz Tibort, aki sokat mesélt a mai magyar közélet, és politika zavaros ügyeiről, kezdve az UD Zrt-től egészen egy esetleges tőzsdei manipulációig. Kreczet egyébként még a Postabank konszolidációjának kapcsán ismerhettük meg, de volt ő már fontos figurája nagy magyar cégeknek is. Most viszont kipakolt – eszmefuttatása pedig egy egészen romlott, a végletekig összefonódott magyar gazdasági lepkehálót sejtet, amibe még Orbán Viktor szintű politikusok is beleakadhattak, ha éppen nem ők szövik. Nem is beszélve a napokban a budapesti tőzsdén zajló érdekes eseményekről.

Valótlanságokat állítottak a MOL-nál?

Kissé messziről indított Krecz, de végül is hamarosan kiderült, hogy miért is járt Orbán Viktor nemrég Ománban, legalábbis szerinte. – Először is kezdjük a tényekkel! – kezdte a szövevényes ügy taglalását Krecz. – Tény, hogy az NBH lefoglalt számítógépeket az UD Zrt.-nél. Kisvártatva lemásolta a tartalmukat, majd az eszközöket visszaadta, de az információkat tartotta. Csányi Sándor közléséből tudjuk, hogy ezek között az adatok között vannak olyanok, amelyek nem az UD Zrt.-vel függenek össze, hanem az ő üzleti érdekeltségeivel. Tény, hogy az UD Zrt. első számú vezetője azt mondta, hogy a legnagyobb magyar gazdasági társaság, a MOL biztonsági emberei korábban valótlanságokat állítottak az olajipari óriás informatikai biztonságáról, és ezt az ő cége állapította meg a MOL felkérésére. Ez tehát tény, ezt ő maga mondta, már idestova negyedik napja, hogy megjelent a magyar nyilvánosságban, de semmi más információ erről el nem hangzott. Fogalmunk nincs, hogy ez az ember lódított-e, vagy sem, mondjuk ötven százalék esélye van ennek is, meg annak is – kezd izgalmassá válni a történet, pláne úgy, hogy tudjuk, a MOL azt mondta korábban, hogy nem törtek be a rendszerükbe.

Krecz Tibor azonban folytatja a tények sorolását, amelyek később persze más, "felsőbb rendű" értelmet nyernek: Egyszer már hangzott el információ arról, hogy az UD Zrt. mit csinált Csányi Sándor környezetében. Csányi szerint őrzésvédelmi feladatokat látott el. Azóta tudjuk, hogy a magánérdekeltségeinek a szervereit is üzemeltette, amit akár felfoghatunk védelmi feladatnak is – tette hozzá a bennfentes volt vezető.

De még nincs vége, messze nincs: az is kiderült ugyanis, hogy több felvétel készült, amelyen Csányi Sándor valakivel telefonbeszélgetéseket folytatott. Az is tény, hogy ezeket az érintettek kétféleképpen magyarázzák. Az egyikük azt mondja, hogy ő egy olyan hülye, alkalmatlan valaki, hogy az elnök úrral beszélgetett valamiről, a másik meg azt mondja, hogy az egy indokolt beszélgetés volt, mert egy embert, aki majdnem elment az OTP-hez dolgozni, azt le kellett kábelezni – lekábelezni? Micsoda új szakkifejezésekkel ismerkedik meg manapság az átlagmagyar. (Ha valaki egyébként nem értené: az első ember a cég második embere, a másik ember a cég következő embere.)

Mit is keresett Orbán Viktor Ománban?

Ennyi furcsa tény után, amelyek valljuk be, elsőre messze nem vágnak egybe, legalábbis nem úgy néz ki, hogy egy történetet írnak le, az ember elkezd gondolkodni, hogy van-e az egész lehallgatósdis-kémkedősdis történetnek valami értelme.

Mert ha van, akkor tulajdonképpen kell egy cél is, ami miatt az egész folyik. A továbbiakból egyértelműen kiderül, hogy bizony van értelme, nem is akármilyen.

Krecz  folytatta is: komikus információ, hogy kik a tulajdonosok a MOL-ban. Idén április óta például Omán szultánságának a száz százalékos tulajdonában lévő Oman Oil Company nyolc százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a MOL-ban. Ez pont kétszer akkora, mint a Magyar Fejlesztési Banké – osztotta meg Fialával és a hallgatókkal az információit Krecz, így a Hírextra olvasóival is. – Tegyük hozzá, hogy ez azután jött létre, miután a térségben járt Orbán Viktor. Másfelől pedig akkor, amikor az OMV-t ellenséges felvásárlással vádolták meg abban a tekintetben, hogy bejelentette a vételi szándékát a MOL-ra, amelyet ma már úgy értelmeznek bizonyos adatok birtokában, hogy az OMV mögött az oroszok voltak.

Ráadásul például az OTP Banknak is van tulajdonrésze a MOL-ban, aminek az első számú vezetője ugyancsak Csányi Sándor. A MOL-ban pedig nem benzinkutas Csányi úr, hanem alelnök. Tehát ha véletlenül az elnök úr megfázik, akkor az alelnök úr fogja helyettesíteni, azaz ő lesz az első számú ember, osztotta meg velünk az egyre érdekesebb gondolatait a belső ügyekbe is belátó „szakember”.
@@

Nem mindegy, ki van az igazgatóságban

Mi sem győzzük hangsúlyozni, hogy ezek eddig tények voltak. Ezek után viszont továbbgondolva az eddig elhangzottakat megtudhattuk azt is, hogy Krecz szerint az egész kontinens azzal van elfoglalva, hogy az oroszoktól milyen áron veszünk  szénhidrogént, vagy bárki részt vesz-e olyasminek a megépítésében, ami alkalmas Oroszországétól eltérő forrásból beszerezni szénhidrogént. – Meg kell nézni, hogy Közép-Európában hány olyan energetikai cég van, amelyben van valamelyik arab országnak szénhidrogén érdekeltsége. Innen pedig már csak egy lépés, hogy kit érdekelhet az, hogy ennek a cégnek van érdekeltsége pont Oroszországban is? El lehet gondolkodni azon, hogy ha Oroszországban keletkeznek releváns információk a szénhidrogén- és energetikai üzletről, azok eljutnak-e a MOL-hoz? Naná, hogy el kell, hogy jussanak, hiszen azon a piacon is érdekelt. Ez azt jelenti, hogy megérkezik a tulajdonosához is, aki egyébként nem csak a nyolc százalékos kis része alapján számolgatja a nyereséget, hanem micsoda meglepetés, delegált egy embert a MOL igazgatóságába is, a legfelsőbb döntéshozó testületbe – mondta némi cinizmussal a volt Axelero-vezér.

Ebben pedig az a furcsa, hogy máshol nem feltétlenül vannak benne a nyolc százalékos tulajdonrészű tulajok az igazgatótanácsokban. Legalábbis úgy általában. – De itt miért ne lehetne, nyilvánvaló a stratégia partnerség, az erről szóló közlemény tanúsítja is – mondta erre Krecz Tibor.

Azaz kiléphetünk a tények korlátaiból, és elkezdhetünk kicsit gondolkodni. Ezt tette Krecz is: hogy a fenébe ne lenne érdekes, hogy mit tud a másik. Az arabok számára érdekes lehet, hogy mi készül Oroszországban, az oroszok számára, hogy mi készül Budapesten, nekünk meg érdekes lehet, hogy mi készül Ománban – mondjuk ha csak a fele igaz az elhangzottaknak, akkor Orbán Viktor már tudja. Hm, jól jöhet még neki…

Nem barnulni mentek keletre…

De mit mond erre mondjuk az Egyesült Államok? Hiszen – ahogyan például azt Fiala János mondta – ez egy óriási pókerjátszma, amiben nem kis tétre megy a játék. – Persze nem is arról szól a világpolitika, mintha ez nem lenne érdekes. Azt hogyan lehet összeegyeztetni, hogy – Orbán Viktor közvetítésével, vagy sem – megjelenik itt egy arab cég, és ugyanakkor az ő külpolitikai vonzalma megemelkedik Amerika iránt – bizony, kontinenseken átívelő pókerparti ez, ha már ragaszkodunk ehhez a hasonlathoz.

Orbán azonban a Közel-keleten járt, s ez néhány embernek szemet szúrt. Krecz szerint, ha elmegy egy befolyásos politikusunk mondjuk Katarba meghívásra, például egy konferencián vesz részt láthatólag rendkívül szívélyes légkörben, akkor nem meglepetés, hogy kisvártatva valamilyen eszközzel biztosítja az USA-t arról, hogy teljesen világos az ő atlanti elkötelezettsége. Függetlenül attól, hogy az adott térségben mennyire volt aktív.

Krecz ugyanis figyelmeztetett mindenkit: ne higgye senki azt, hogy attól, hogy csak egy tízmilliós populáció élén áll az a politikai osztály, attól ez egy passzív osztály. Sőt, ha elmegy mondjuk a Közel-Keletre valaki, akkor nem napozással tölti az időt, hanem csinál ezt azt. Legalábbis szerinte. Bár nem olyan hihetetlen a feldobott történet.

Vissza kell azonban térni az UD Zrt.-s sztorira, mivel Krecz nagy ívű eszmefuttatása is ide tér vissza, és ezért kezdte látszólag távolról a történetet. Hiszen azt látjuk, hogy az egész ügynek vannak olyan részletei, amiket egész egyszerűen nem feszeget senki. Meg vannak olyanok is, amik nem tűntek el, azaz előttünk vannak, de látható módon senkinek nem áll az érdekében, hogy mindezekről hosszabban beszéljen. A kérdés az: miért?

A válasz pedig Krecztől: a legnagyobb magyar gazdasági társaság biztonsági szakemberei informatikai oldalról hamisat állítottak arról, hogy képesek-e megvédeni a céget. Ennek a cégnek a papírjai a börzén forognak. Kötelessége lenne hát a cégnek viszonyulni ehhez az állításhoz, és azt mondani, hogy vagy előfordult ilyesmi, de már elhárítottuk, és megoldottuk az idevágó személyi problémákat is, vagy ez az állítás légből kapott volt, és igazolhatóan nem állja meg a helyét. De úgy csinálni, mintha nem történt volna semmi, az vicces – kezd tisztulni a kép, egyre érthetőbbé válnak a dolgok. Krecz egyébként mindebből arra következtet, hogy Csányi nem véletlenül tölti be azokat a vezető szerepeket, amiket betölt.

Tőzsdemanipuláció?

De a lényeg, a fő kérdés, amit már feltenni is csak merő pénzszagban lehet a következő: összefüggésben vannak-e a fentebb elmondottak azzal, hogy esik az OTP, miközben nem esik semmi ilyen mértékben a tőzsdén?

Az ugyanis, hogy általános és nemzetközi tőzsdeválság van, esetleg lehet hosszabb távon, az már nyitott könyv a magyar újságírók előtt is. Írtak is róla rendesen, s mi is megkerestük az illetékes szakembereket, akik közül Varga Balázs Attila elemző a Hírextra kérdésére elmondta, hogy akár hosszú távon, és durva összeomlásokra is fel kell készülnünk. Nem túlzás az sem, hogy Magyarország is készülhet a krachra, benne van a levegőben. De kétségtelenül érdekes a Krecz-féle verzió is, ami szerint nem véletlen néhány nagyobb cég papírjainak furcsa mozgása.

Ahogyan fogalmaz: ha az OTP múlt héten nem volt jó bank, akkor ezen a héten sem jó bank, de ha a múlt héten jó bank volt, akkor ezen a héten sem rossz bank. Nyilván valami olyan történik, ami a bank teljesítményével nincs szoros összefüggésben. Ne legyenek illúzióink, az OTP a legnagyobb ügyfélkörrel rendelkező kereskedelmi bank, és szánkázik ide-oda a papírja, ami mögött megannyi tőzsdei ügylet állhat. Az biztosan látszik, hogy huncut emberek keringenek Budapest körül, és le-le csapnak – mondta Krecz.

Mi persze nem foglalunk állást az ügyben, de mielőtt azt hinnék az olvasók, hogy ez, illetve az ehhez hasonló manipuláció csak rossz hollywood-i kalandfilmben történhet meg, annak ajánljuk figyelmébe az elmúlt hónapokban történteket.