Belföld
Interpellációk
A kormányszóvivő.hu portállal és a magyar olimpiai csapat szereplésével kapcsolatban is elhangzottak interpellációk hétfőn az Országgyűlésben.
Gusztos Péter (SZDSZ) a mintegy 200 millió forintos költséggel létrehozott kormányszóvivő.hu portál kapcsán azt kérdezte, hogy átlagosan mennyi közpénzből tájékoztatnak egy újságírót. Egyebek között arra volt kíváncsi, hogy a szakminiszter megfelelőnek tartja-e azt az összeget, amennyibe a portál került.
A politikus kifogásolta, hogy a kormányszóvivői nyilatkozatokról a hírügynökségektől és egyéb sajtótermékekből korábban lehet értesülni, mint ahogy megjelennek a honlapon. Mint mondta, az oldal ritkán frissül és lassú. Arra is kíváncsi volt, hogy hány újságíró regisztrált, és mennyire tartják hatékonynak az oldal működését.
Kiss Péter szakminiszter válaszában kifejtette: az ár-érték arányosság kapcsán az ügyészség vezetésével rendőrségi vizsgálat folyik a kormányszóvivő.hu oldallal kapcsolatban, ennek lezárultáig ezt értékelni nem tudja. Azt kérte, hogy ha befejeződik ez a vizsgálat, térjenek vissza e kérdésre egy újabb interpelláció keretében.
Hangsúlyozta: a 200 millió forintból nem honlapot, hanem informatikai rendszert hoztak létre. Kiemelte többek között, hogy a sajtó.kormányszóvivő.hu oldalon élő közvetítések közben kérdéseket is tehetnek fel az újságírók a kormányszóvivői tájékoztatók vendégeinek, és a korábbi tájékoztatókat is meg lehet nézni.
Ismertetése szerint a kormányszóvivői sajtótájékoztatókon általában 20-25 újságíró vesz részt, a portálra viszont már 559 újságíró regisztrált, azaz ennyien értesülhetnek első kézből a szóvivői tájékoztatókról.
A miniszter azt kérte, hogy a portál használati tapasztalatainak összegzésére adjanak még időt.
Gusztos Péter válaszában közölte: a rendszer nem működik jól, mert a portálon hétfőn a vezető hír egy két nappal ezelőtt elhangzott miniszterelnöki beszédről szóló MTI tudósítás. Szerinte jelen állapotában hírarchívumként működik a portál, ez pedig nem ér 200 millió forintot. Közölte: nem fogadja el a választ.
Az Országgyűlés 188 igen, 184 nem ellenében elfogadta a miniszter válaszát.
Páva Zoltán (MSZP) interpellációjában arra volt kíváncsi, hogy a szakminiszter hogyan értékeli a pekingi olimpián elért eredményeket, és milyen teendők vannak azzal kapcsolatban, hogy a következő olimpián eredményesebben szerepeljen a magyar csapat.
Gyenesei István szakminiszter válaszában azt mondta, az olimpiai teljesítmény értékelése során "mindenkinek elsősorban a maga háza táján kell söpörnie", a Magyar Olimpiai Bizottság helyett senki nem értékelheti a magyar csapat szereplését.
Véleménye szerint alaptalan vádaskodás pénzhiány miatt az államra mutogatni. A valóság ezzel szemben az, hogy olimpiai felkészülésre soha nem állt rendelkezésre akkora állami támogatás, mint most.
A miniszter közölte: 2008-ban 3 milliárd volt ez az összeg, míg 2004-ben nominálértéken csak 1,9 milliárd forintot költöttek a felkészülésre, a növekedés még reálértéken is 30 százalékos volt.
Mint mondta, a felkészülésre az anyagi feltételek adottak voltak, az elosztás rendjét, arányait és a támogatás felhasználásának módját azonban mindenképpen át kell gondolni.
Gyenesei István szólt arról, hogy a jövőbeli eredményesség érdekében át kell tekinteni az iskolai testnevelést, az utánpótlás rendszerét, a létesítményhasznosítást, valamint az egyesületi finanszírozást is. Közlése szerint a sportdiplomácia alapos korrekcióra szorul. Egyre nagyobb szerepet kap az orvosi és pszichológusi háttér.
Páva Zoltán a választ elfogadta.Arnóth Sándor (Fidesz) azzal kapcsolatban nyújtott be interpellációt, hogy szerinte felelőtlenül gazdálkodtak a püspökladányi kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és madárvédelmi területtel. Ismertetése szerint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány a hortobágyi jurtatábor tulajdonjogáról ingyenesen lemondott Hajdúdorog javára, az önkormányzat pedig tovább kívánta adni egy szocialista kampánycsapatnak.
Veres János pénzügyminiszter válaszában közölte: az állami földterület a megszüntetett közalapítvány használatában volt, viszont a rajta lévő felépítmény a tulajdonát képezte. Térítésmentesen adta át az önkormányzatnak, az állami tulajdon sérelme nélkül – tette hozzá.
Arnóth Sándor nem fogadta el a választ, az Országgyűlés viszont 188 igen, 179 nem szavazattal és egy tartózkodással elfogadta a miniszter válaszát.@@
Medgyasszay László (KDNP) azt kérdezte, hogy miért teszik tönkre a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft-t.Veres János pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta: senki semmilyen földterületet nem vett el és nem szándékozik elvenni a ménesbirtoktól, csupán a kényszerhasznosított területek sorsát rendezik. Semmifajta olyan szándék nincs, amely arról szólna, hogy akár a bábolnai, akár a dióspusztai területet elvegyék a ménesbirtoktól.
Medgyasszay László nem fogadta el a választ. Az Országgyűlés viszont 186 igen és 180 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodással elfogadta.
Mint kiemelte, az ÁSZ szerint az ÁPV Zrt. működése nem volt átlátható, a vagyon nyilvántartása pedig nem volt megbízható. Azt is hangsúlyozta, hogy az ÁSZ szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megalakulásával a gazdasági teljesítmény nem lett átláthatóbb.
Veres János pénzügyminiszter válaszában azt mondta, az említett ÁSZ-jelentés az ÁPV Zrt. 2007. évi működéséről készült. Hangsúlyozta: a jelentésben az olvasható, hogy az állami privatizációs vállalat felügyelőbizottsága a működésben szabálytalanságot nem tárt fel.
A fideszes képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés többsége azonban igen.Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) interpellációjában azt emelte ki, hogy a csecsemőknek szükségük van az anyatejre. Vannak azonban esetek, amikor az anyatej nem elérhető a csecsemő számára, ilyenkor tápszerrel pótolják a szükséges tápanyagokat – tette hozzá. Megemlítette azt az esetet, amikor csaknem 13 ezer gyerek került kórházba Kínában mérgezett tejtermék fogyasztása miatt.
A szocialista képviselő feltette a kérdést az egészségügyi miniszternek: ugye nem fordult elő, hogy a mérgezett tápszerekből magyar polcokra is jutott?Székely Tamás egészségügyi miniszter válaszában azt mondta, az Európai Unióba kínai eredetű tejterméket nem lehet behozni, így hivatalosan Magyarországra sem kerülhetett mérgezett tápszer. Azonban – tette hozzá – Magyarországon nagyszámú kínai kolónia él, és előfordulhat, hogy ezen keresztül mégis be tud kerülni az országba ilyen jellegű tápszert. Mint mondta, az Egészségügyi Minisztérium a honlapján figyelmeztet a kínai tápszer veszélyességére.
A képviselő a választ elfogadta.Hoffmann Rózsa (KDNP) arról beszélt, hogy a nyáron három szülő élt bejelentéssel az Oktatási Hivatalnál a Montessori Alapítványi Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola által rendezett érettségi vizsga miatt, kifogásolva az érettségi vizsga szervezésének, lebonyolításának körülményeit, és az intézmény működését.
A Csepel.info hírblogra június 25-én felkerült írás szerint a szülők azt állították, hogy ebben az iskolában kivételeztek Gyurcsány Ferenc fiával az írásbeli és szóbeli érettségi vizsgákon. Példátlan, hogy éppen a miniszterelnök fia miatt szabálytalankodtak – jegyezte meg Hoffmann Rózsa. Az ellenzéki képviselő azt kérdezte az oktatási minisztertől, miért nem tartotta fontosnak, hogy megszólaljon az ügyben?
Hiller István válaszában hangsúlyozta: az Oktatási Hivatal vizsgálatot indított, meghallgatta a szülőket, a pedagógusokat, az intézmény vezetőjét és az érettségi vizsgabizottság elnökét is. A vizsgálat során azonban nem találtak olyan törvénysértést, ami a vizsgák megismétlését vagy megsemmisítésé indokolta volna.
Ezzel egyidejűleg kezdte meg az OH az intézmény működésének vizsgálatát is, és a maximálisan kiszabható, egymillió forintos bírságot rótta ki rá mert több szabálytalanságot állapított meg az intézmény működésével kapcsolatban – sorolta Hiller István.Ellenzéki képviselőként méltatlan dolog a miniszterelnököt gyermekén keresztül támadni – jegyezte meg az OKM vezetője.
A KDNP-s képviselő nem fogadta el a választ, a parlament többsége azonban igen.
Karsai Péter (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrárkormányzat kész megvizsgálni a hazai almafeldolgozók kormányzati beavatkozást sürgető javaslatait. A kormányzat ebben az ügyben beavatkozott a piaci viszonyokba, mégpedig a termelők oldalán – tette hozzá. Szerinte más gyümölcstermesztő ágazatok is komoly veszteséget könyveltek el az uniós csatlakozás óta, és ezek a termelők nem kaptak segítséget.
Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár válaszában azt mondta, egyetlen kertészeti ágazatot sem ért diszkrimináció. Az almafeldolgozók esetében sem piaci intézkedésről van szó, hanem a tavalyi fagykár miatt hatmilliárd forinttal segíti a kormány a kár elhárítását – hangzott el.
Az ellenzéki képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát, az Országgyűlés azonban igen.
Pánczél Károly (Fidesz) arról beszélt, hogy a megyei önkormányzatok feladata a pedagógiai szakmai tanácsadások megszervezése. A közoktatási törvény legutóbbi módosítása lehetővé tette, hogy a miniszter egyes szakmai szolgáltatásokat országos szinten szervezzen meg – fejtette ki. Azt azonban szerinte semmi nem indokolhatja, hogy a tárca az önkormányzatoktól hatáskört vonjon el.
Nincs elfogadható magyarázat arra sem, miért akar az oktatási miniszter beavatkozni az egyházi közoktatási intézményeknek nyújtandó szakmai szolgáltatások megszervezésébe – jelentette ki.
Hiller István válaszában azt mondta, a pedagógiai szakmai szolgáltatások szabályait eddig is miniszteri rendelet rögzítette. Mint hozzátette, nem most fordul elő először, hogy egyes szakmai szolgáltatásokat országos szinten szerveznek meg.A fideszes képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés többsége azonban igen.@@
Az ellenzéki politikus elmondta: egy nemrég készült felmérés szerint a kerület lakosainak mintegy 90 százaléka panaszkodik a fokozódó repülőgépzaj miatt.A most fejlesztés alatt lévő új légiárubázissal kapcsolatban úgy fogalmazott, nem lehet nemzeti érdek több százezer ember életkörülményeinek további ellehetetlenítése.
Hogyan szeretnék csökkenteni a légiforgalomból eredő zajterhelést, vannak-e prognózisok az új cargo központ létesítését illetően, konzultáltak-e az illetékesekkel a katonai gépek Ferihegyről való átirányításáról, illetve létezik-e terv egy másik budapesti reptér fejlesztésére – sorolta a kérdéseket Szatmáry Kristóf.
Válaszában Puch László,a Közlekedési, Hírközlési és Energiügyi Minisztérium államtitkára kifejtette: a tárca foglalkozik a repülőgépek okozta zajok lehetőleg minimálisra csökkentésével, és a lakosok panaszaira is odafigyelnek.
Összhangot kell találni a gazdasági érdekek és az ott élő lakosság érdekei között – hangsúlyozta, hozzátéve: "a le- és felszállás megtiltása holnaptól nem egy járható út". Az új cargo bázist illetően minimális zajterhelés-növekedésről beszélt.
Hogy lesz-e a főváros környékén más repülőtér, az elsősorban nem a kormány feladata, ugyanakkor vállalkozóknak esetleg segíthet a tárca – mutatott rá Puch László.Az államtitkár válaszát a képviselő nem, az Országgyűlés többsége azonban elfogadta.
Cseresnyés Péter (Fidesz) az oktatási miniszterhez intézett interpellációjában arról beszélt, hogy több "kézi vezérlésű" döntés is született az idei felsőoktatási felvételi eljárásban. Mint mondta, volt olyan magánfőiskola, amelynek egyik szakján háromszorosára nőtt az államilag finanszírozott hallgatók száma három nap alatt, amely szerinte "csak kézi vezérlésre történhetett".
Hogyan juthattak több állami férőhelyhez korábban ingyen notebookokat kínáló, hallgatók nélküli intézmények? – kérdezte a politikus. Ezzel álláspontja szerint számos felvételizőtől is elvették a továbbtanulás lehetőségét.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter válaszában kifejtette, hogy az átalakított felsőoktatási felvételi rendszerben a jelentkező hallgató intézményválasztása és teljesítménye alapján juttat pénzt a kormány az egyetemeknek, főiskoláknak.
A szisztéma – mint folytatta – a kézi vezérléstől mentes, a színvonal dönt, a hallgatók döntenek, beleszólás pedig nincs a rendszerbe.Cseresnyés Péter a miniszteri választ nem fogadta el, ellentétben az Országgyűlés többségével, amely elfogadta Hiller István válaszát.
Halász János (Fidesz) a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa-program témájában nyújtott be interpellációt, amelyben arról érdeklődött, tudja-e a kormány garantálni, hogy maradéktalanul elkészüljenek a beruházások.
Mint mondta, legutóbb az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésében például arról írtak, hogy több projekt megvalósításának a tempója feszített, illetve extrém módon feszített.Problémásnak nevezte Pécs megközelíthetőségét is mind közúton, mind vasúton, mind pedig repülőn.
Puch László államtitkár válaszában kifejtette, hogy 2010-ben autópályán lehet majd elérni Pécset, a város jelenleg is megközelíthető nemzetközi repülőtéren, és vasúton is komolyabb rekonstrukciók lesznek.A programokkal kapcsolatban közölte: a kulturális programokhoz szükséges intézmények elkészülnek 2010-re.
Az Országgyűlés a választ elfogadta, Halász János azonban nem.Hétfői interpellációjában – amelyet párttársával, Szatmáry Kristóffal közösen nyújtott be – Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) a körbetartozásokról érdeklődött, ami véleménye szerint a magyar gazdaság válságának egyik legkárosabb velejárója, és a piac nem tudja önállóan megoldani.
Napi gyakorlat, hogy a számlákat nem fizetik ki, még akkor sem, ha teljesítették a munkát – hangsúlyozta.Úgy vélekedett, hatékony állami beavatkozás nélkül nem lehet a problémát megoldani.
A pénzügyi fegyelem elsősorban kulturális kérdés, amelyre direkt ráhatása nincs az államnak – mondta válaszában Molnár Csaba, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy felelőssége az államnak is van.Emlékeztetett arra a tavalyi, ötpárti egyetértéssel elfogadott törvényre, amely a témával kapcsolatos, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány korábban már foglalkozott azzal, hogy például az építőiparban hogyan lehetne megelőzni a körbetartozás kialakulását.
Adjunk példát, és akkor így tesz majd az üzleti szféra is – tette hozzá.Pelczné Gáll Ildikó azonban nem fogadta az államtitkári választ, az Országgyűlés igen, .
Forrás: MTI