A bejáratok felé vezető utakon a forgalmat órákkal korábban lezárták, a taxisofőrök ezért még a város másik feléből sem voltak hajlandók olyan utasokat felvenni, akik az olimpiai helyszínek közelébe siettek.

A járdák két oldalán katonák, önkéntesek és rendőrök sorfala mutatta a gyalogosoknak a helyes irányt. A jeggyel rendelkezők figyelmét már napokkal korábban felhívták arra, hogy a biztonsági ellenőrzések miatt a beléptető kapuknál akár egyórás várakozásra is lehet számítani.

A bejáratoknál azonban nem voltak hosszú sorok, a kerekesszékkel közlekedőket külön kapukon engedték be. A Madárfészekben pedig a mozgáskorlátozottakat is minden büfénél külön kasszánál szolgálták ki.

A teltházas ceremónián a nézőknek a szektoronként segédkező önkéntesek mutatták, hogy az ülőhelyekre kikészített csomagokból mikor van szükség a zászlóra, a zseblámpára vagy éppen a kiscsengőre. A sportolók bevonulása alatti több mint másfél órát sokan fényképezkedéssel töltötték. Miután Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök hivatalosan is megnyitotta a paralimpiai játékokat, voltak, akiknek már ez is elégnek bizonyult, a fáklya fellobbantását meg sem várták.

Az olimpiai megnyitóhoz hasonlóan a metróvonalak egészen hajnalig közlekedtek, a több tízezres tömeg hazaszállítását pedig úgy oldották meg, hogy a földalatti bejárataihoz csak külön kerülővel lehetett eljutni, a széles sétányokon pedig önkéntesekből álló sorfallal, tölcsérszerűen szűkítették le az állomás felé tartó áradatot.