Új főnök a BKV-nál: megvan a vezérfonál?

A (igazgatói székből) beszélő szándéka szerint:

Kocsis István talán legnagyvonalúbb elképzelése az, hogy úgynevezett holdingcéggé (olyan kooperáció, melyben néhány vállalat egy tevékenység mentén forr össze) formálná át a BKV-t, több önállóan működő zárt részvénytársaságba szervezve ezzel az egyes utaztatási „üzletágakat”. A „feldarabolás” nyomán különválna például a busz, a villamos, vagy a karbantartási szektor. Ezen privát társaságok működtetésébe Kocsis szerint be kellene vonni mind magánbefektetőket, mind pedig az érintett fővárosi és agglomerációs önkormányzatokat, ám úgy, hogy a cégek változatlanul száz százalékos BKV-tulajdonban maradjanak. Kocsis szerint tehát nem a BKV privatizációjáról, hanem csupán tőkeinjekcióról lenne szó, amellett, hogy a tulajdonosi pozíciók érdemben nem változnának. A kivételt pedig a HÉV-üzletág jelentené, a helyi érdekű vasút működtetését az új BKV-főnök a MÁV-val közösen képzeli el, szerinte ugyanis így jobban össze lehetne hangolni a HÉV-eket az elővárosi vasúti közlekedéssel, sőt a Metróval is.

Befagyasztott jegy- és bérletárak

Az évről évre óriási veszteséget termelő BKV finanszírozását Kocsis István szerint újra kell gondolni. Tárgyalni szeretne a Főváros 12 milliárdos, és a kormányzat 30 milliárdos támogatásáról, de mint például az Indexnek nyilatkozta, annak a lehetőségét is meg akarja vizsgálni, hogy az egyes kerületek, valamint agglomerációs önkormányzatok miképpen bírhatók rá a költségek egy részének átvállalására. Példaként Gödöllő esetét hozta fel, amely nyilvánvalóan profitál a HÉV-összeköttetéséből, mégsem fizet egy fillért sem érte. Sőt, Kocsis az Indexnek válaszolva egyenesen odáig ment, hogy feltette: az egész ország, melynek nemzeti össztermékéből jelentős részt állít elő a főváros és agglomerációja, vajon nem profitál abból, hogy működik a budapesti tömegközlekedés? Ez a nyilatkozat is arra enged következtetni, hogy az újdonsült BKV-vezér az eddigieknél jóval szélesebb körben képzeli el a közlekedési vállalat finanszírozását. A tarifák drasztikus emelkedésére ugyanakkor a jelek szerint nem kell számítani. Kocsis legalábbis amondó, bár a mintegy 30 százalékos bliccelési arányt vissza kell szorítani (a mikéntről egyelőre nincsenek pontos elképzelései), a jegyek és bérletek ára már elérte az európai színvonalat, a további emelések csak elriasztanák az utasokat.

Hurrá! Kommunikációs reform is lesz!

Hangsúlyos eleme a Kocsis-projektnek a BKV járműparkjának megújítása is. A vezérigazgató állami segítség nélkül is megoldhatónak tarja a buszállomány két-három éven belüli lecserélését, nem zárta ki például új buszok bérletének lehetőségét a rendkívül költséges vásárlás helyett. Szóban forog még a fővárosi mamutcég külső és belső kommunikációjának reformja (a Hírextra a maga részéről üdvözli az ötletet, mert ami a BKV-nál sajtókapcsolatok címszó alatt fut, az konkrétan botrány), valamint Kocsis István azon ígérete, amely szerint két-három éven belül rend lehet a közlekedésieknél. Érdekes lehet a közelmúltban nagy vitákat kavart BKV tanácsadócégek jövőbeni szerepe is, az új vezér egyik nyilatkozatából ugyanis egyértelműen kiderül: nem számít külső cégek tanácsaira, kizárólag a maga által összeállított szakmai csapatra kíván támaszkodni. Ennyit nagyvonalakban a BKV vezérigazgató terveiről. Most pedig nézzük, hogy első olvasatra miként vélekednek Kocsis István grandiózus előirányzatairól nagyobb részben az általa megnevezett érintettek, kisebb részben pedig a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szakemberei.

Gémesi egy kis „olvasgatásra” bíztatja Kocsist

Gémesi György, Gödöllő polgármestere nincs elragadtatva Kocsis azon ötletétől, mely legalább részben megfizettetné a az észak-keleti agglomerációhoz tartozó településsel a Gödöllői HÉV használatát. Az új vezérigazgató ugye azzal érvel, ha a város, mely nem tartozik szervesen Budapesthez, nyilvánvalóan profitál abból, hogy egy fővárosi cég nap mint nap transzportálja lakosságát, vajon miért nem köteles részt vállalni az utaztatás költségeiből. Gödöllő első embere, mint a Hírextrának elmondta, azt javasolja az újdonsült fődirektornak, hogy olvassa el szépen a közlekedésről szóló törvényt. Abban a polgármester szerint világosan le van írva, mi tartozik az állam, és mi az önkormányzatok feladatkörébe. A települések közötti zavartalan közlekedés biztosítása egyértelműen állami feladat – mondja. Ezt az állami kötelességet jelenleg a BKV Zrt. látja el, amire Gémesi szerint külön kiemelt állami és fővárosi normatívát kap, bevételeinek végösszege pedig pontosan harminckét milliárd forint. Ebből kell a vállalatnak megoldania Budapest közlekedését, valamint azoknak a kötöttpályás vasútvonalaknak a működtetését, amelyeket tevékenységi leírásában megkapott.

Feledékeny lenne minden új BKV-vezér?

Az eddigiek hangsúlyozását Gémesi György azért tartja fontosnak, mert szerinte erről a tényről minden újonnan kinevezett BKV vezérigazgató „szeret megfeledkezni”. Kocsis Istvánnak a városvezér szerint nem Gödöllővel és a többi Budapest környéki településsel van dolga, hanem az állammal. Két lehetősége van ugyanis: vagy visszaadja az államnak a feladatot, és ezzel vállalja a kevesebb központi támogatást (és akkor az állam más megoldást keres a közlekedés biztosítására), vagy a nagyobb dotáció mellett eleget tesz a reá szabott kötelezettségeknek.

„Ne zsarolják Gödöllőt!”

Az semmiképpen sem járható út, hogy a BKV a főváros környéki településeket zsarolja például olyanokkal, hogy amennyiben nem hajlandó fizetni a szolgáltatásokért, majd csupán két óránként indul útnak egy-egy HÉV szerelvény – mondja némi indulattal. Állítása szerint Gödöllő a település belső közlekedési ellátására egy évben nem kap többet négy és fél millió forintnál, ebből, meg természetesen az ötvenmilliós önkormányzati támogatásból és jegybevételekből kell megoldania a buszjáratok üzemben tartását. Ha Gödöllő is megkapná azt a támogatási arányt, mint a BKV, talán hajlandóak lennének tárgyalásokat kezdeni, de akkor is csak a város belső közlekedésének ellátása kerülhetne szóba, nem pedig a település és a Budapest közötti viszonylat.

@@

Új seprű jól seper?

Gémesi György nehezményezi, hogy ez a régóta húzódó meddő vita Kocsis élre állásával is előtérbe került, amolyan „új seprű jól seper alapon”. Az sem veszi jó néven, hogy – mint mondja – a BKV főnöke csak üzenget neki a sajtón keresztül. Sokkal inkább a 4-es metró építése és a Combino-villamosok beszerzése körüli visszásságok miatt kidobott milliárdok eltékozlóinak felelősségre vonásán kéne fáradozni a polgármester szerint, ahelyett, hogy a működőképességük határán lévő önkormányzatokat próbálnák újra és újra „megfejni”.

Csepel partnert lát Kocsisban

Abban egyetért Gémesi Györggyel Orosz Ferenc, csepeli alpolgármester is, hogy érdemben tárgyalni csak akkor lehetne a HÉV-vonalak közös önkormányzati-fővárosi üzemeltetéséről, ha az állami támogatások valamilyen mértékben a helyi hatóságokat is megilletnék. Csepel önkormányzata jelen pillanatban egy fillért nem kap sem az államtól, sem a Fővárostól a közlekedés biztosítására, azonban a hatályos törvények nem is kötelezik ilyen jellegű tevékenység ellátására- mondja. Utal rá, hogy a BKV-tulajdonos Fővárosi Önkormányzatnak törvény általi kötelessége, hogy fenntartsa a közlekedési közszolgáltatást. Kijelenti, hogy Kocsis önkormányzatoknak szóló javaslatának jelenleg még nincs meg a törvényi alapja. Ezzel együtt Orosz Ferenc jelzi, Csepelt minden olyan javaslat érdekli, amely a szolgáltatás színvonalát hivatott javítani, mint mondja, partnert látnak Kocsis Istvánban, mert az előélete bizonyítja, hogy képes rendet vágni mindenhol, ahol csak megfordul.

Sínre kerülő a HÉV-MÁV megállapodás?

Az eddigiekkel szemben biztató lehet viszont Kocsis számára a vasúttársaság első reakciója, miszerint a MÁV-START nyitott minden olyan szakmailag megfelelően előkészített elképzelésre, amely az utasok érdekeit szem előtt tartva, a kényelmesebb, komfortosabb utazást biztosítja. Mindezt már Balogh- Fazekas Anita, a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. szóvivője közölte lapunkkal, egyben a nyilvánosság előtt megígérve, hogy amint megismerik a konkrét elképzeléseket, kiértékeljük, elemezik és annak függvényében, bírálják el, hogy mennyire illeszkednek a MÁV-START üzleti stratégiájához. A vasúti vállalat mindezeket Kocsis azon ötlete nyomán jelentette ki, miszerint a jövőben el tudná képzelni a HÉV-hálózat MÁV-val közös működtetését.

Részletekben az igazság

Mint azt Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivője, egyben a BKV felügyelőbizottságának tagja elmondja, a VEKE megismerte Kocsis István programját és már kért is lehetőséget egyeztetésre az új igazgatóval. A program konkrét elemeire rátérve Vitézy közölte: sok olyan eleme van, melyekkel egyet tudnak érteni. Példaként hozza fel azt a javaslatot például, hogy ne legyen infláción túli tarifaemelés, vagy, hogy az elővárosi szolgáltatások legyenek összehangolva BKV tevékenységével. Vannak azonban olyan részletek is, melyekkel nem kívánnak azonosulni. Ilyen például az, hogy a Kisföldalatti és a Fogaskerekű a jövőben csupán turisztikai célokat szolgáljon. Figyelmeztet rá azonban, hogy a Kocsis által vázolt elképzelések még nem tekinthetők a BKV hivatalos programjának. Ami pedig a nagy átalakítást, a holdingötletet illeti: a VEKE is azon az állásponton van, hogy gyökeres változásokra van szükség a BKV-nál, mert a jelenlegi struktúra működésképtelen, muszáj átalakítani ezt a „poszkommunista” nagyvállalatot – mondja. Mint jelezte, egy ilyen nagyméretű átalakítást lehet jól és rosszul is művelni, hogy Kocsis István előbbit vagy utóbbit követi majd el, szerinte ma nem lehet még látni. Mindenesetre sok sikert kíván Kocsisnak a megvalósításhoz. A VEKE részéről annyit ígér, hogy minden változást az utasok szemszögéből fognak nézni, de ha a kedvező fordulatnak az az ára, hogy a cégszerkezet megváltozik, támogatni fogják. Vitézy Dávid elmondta, hogy míg nem ismerik a program részleteit, nem szeretnének ítéletet hirdetni felette. A szóvivő ugyanakkor amondó, nagyon hamar ki fog derülni, mi van ezek mögött az ígéretek mögött, illetve melyek azok, amik megvalósíthatóak.

Mi lesz a tanácsadó cégekkel?

Korábban ugyanis Kocsis Zoltán egy újságírói felvetésre, amely arra vonatkozott, hogy mit kíván tenni a BKV-t segítő tanácsadócégekkel (konkréten például a metró projekt lebonyolításában is segédkező AAM-el ), azt mondta: nincs szüksége sem az  AAM, sem más tanácsadó cégek közreműködésére a jövőben, mert világos koncepcióval érkezett a vezetői székbe. Az AAM Vezetői Tanácsadó zRt.- nél ugynakkor nem kívánják kommentálni a BKV-val kapcsolatos híreket és sajtómegjelenéseket, mivel -mint leszögezik,- a cég ez év április 22-e óta nem áll semmiféle szerződéses viszonyban a közlekedési vállalattal. Ugyanakkor sok sikert kívánnak a vállalat újonnan kinevezett vezérigazgatójának, mivel szerintük Budapest lakossága megérdemel egy hatékony és gazdaságosan üzemelő tömegközlekedési rendszert.

Összegzésként talán annyit, hogy mutatkozik némi esély a több sebből vérző BKV rendbetételére, hiszen az új vezérigazgatónak a jelek szerint határozott elképzelései vannak, a közvélemény pedig az eddigiek alapján alkalmas vezetőt lát a személyében a mamutcég problémáinak orvoslására.