2024. április 19. - Emma

Durvuló hangnem Oroszországgal szemben

Addig-addig bénázott a nyugati világ Grúzia ügyében, hogy végül megnézheti magát, mert Oroszország most nagyon kényes helyzetbe állította. Medvegyev orosz elnök ugyanis nem kis meglepetésre elismerte Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét. Ebben a helyzetb
2008. augusztus 28. csütörtök 07:39 - Pénzes Dávid
Dimitrij Medvegyev hétfőn elismerte a két szakadár tartomány függetlenségét. A Grúziából kiválni kívánó Abházia és a Grúz-orosz háborút kiváltó Dél-Oszétia státusza még így is erősen kérdéses. Az ott élő oroszok, abházok és oszétok ünnepelnek. Ők úgy tekintenek erre a bejelentésre, mint szabadságharcuk végére és függetlenségük valós elnyerésére, ami után legalábbis eljön a Kánaán.

Megközelítés
A Kurier című osztrák lap a nemzetközi jogi normák szemszögéből közelítette meg a kérdést, és azt nevezte a "legmegrendítőbbnek a jelenlegi európai válságban, hogy a politikai alapelvek többé már nem számítanak. Mindenki kénye-kedve szerint keres indokokat saját cselekedetére".
Grúziának viszont pont az ellenkezőjét. Minden erőfeszítésük, mely arra irányult, hogy a két kiválni igyekvő területet végre teljes egészében integrálni tudja saját határaihoz, hiábavaló volt. Mert hiába fog a nyugat most már bármit is tenni, Oroszország nem fogja hirtelen azt mondani: „bocs fiúk, tévedtünk, mégsem ismerem el őket.”

A Nyugat számára pedig egészen egyszerűen sokkoló lehetett az orosz bejelentés. Ez a rá adott heves reakciókból is kiderül. Persze, hiszen Sarkozy, a soros EU elnök megállapodott az oroszokkal, hogy először kivonulnak a grúz területekről, majd utána diplomáciai úton rendezik a két kérdéses terület státuszát. Ehhez képest Medvegyev mindenféle előzetes várakozást és szóbeli ígéretet felrúgva tette meg bejelentését.

„Így nem mehet tovább!”

A magyar álláspont
Magyarország nem ismeri el Abháziát és Dél-Oszétiát, továbbra is elkötelezett Grúzia területi épsége és szuverenitása iránt - mondta Göncz Kinga külügyminiszter. Magyarország sajnálatosnak tartja, hogy Oroszország elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét Ez ugyanis nem szolgálja a térség stabilitását. A kérdést csak tárgyalásos alapon lehet rendezni, erről szól az Európai Unió és Oroszország közötti megállapodás is.
Az egyik legkeményebb bírálat az eddig kevésbé hangos Németországból érkezett. Angela Merkel szerint a lépés elfogadhatatlan, mert ellentmond a területi integritás elvének. Szerinte ez „így nem mehet tovább.” A brit külügyminiszter David Miliband is hasonlóan vélekedett. Szerinte az orosz lépést nem lehet megindokolni, Medvegyev ezzel tovább mélyítette a konfliktust. „Grúzia integritását semmilyen moszkvai dekrétum nem változtathatja meg” – jelentette ki.

George Bush felülvizsgálatra kérte Oroszországot. Az amerikai elnök szerint ez Medvegyev részéről felelőtlen döntés volt. Mint mondta, „Grúzia területi épségét és határait ugyanúgy tiszteletben kel tartani, mint bármely más államét, közöttük Oroszországét”.

Érdekes, hogy éppen az eddig liberálisnak mondott, sőt Putyinhoz képest sokkal inkább nyugatbarátnak ítélt Medvegyev az, aki megtéve ezt a lépést elszigeteltségbe sodorja Oroszországot. Mert az energiára ugyan szüksége van Európának és a világ többi részének, ám diplomáciailag most komolyat bukott Moszkva.

És ha nem lenne elég, Medvegyev öntött még egy kis orosz olajat a nyugati tűzre: kijelentette, országa nem fél semmitől, még egy hidegháborútól sem, minden a partnereik állásfoglalásától függ. Ezzel jól átpasszolta a labdát a nyugati térfélre.

Tehetetlenségi ordítás

A probléma azonban az, hogy mit reagálhat a Nyugat erre? Mert egyelőre úgy tűnik semmit. Valószínűleg pont azért is olyan hevesek a vezető politikusok megszólalásai, mert érzik tehetetlenségüket. Cselekedni nem tudnak, hát kiabálnak, ahogy a torkukon kifér. Ám ettől maximum berekednek, de a helyzet nem lesz jobb.

Rendkívüli EU-csúcs
A hétvégén rendkívüli csúcstalálkozót tart az Európai Tanács. Nicolas Sarkozy francia államfő, az EU soros elnöke még amiatt kezdeményezte az EU-csúcsot, mert az orosz fegyveres csapatok a korábbi megállapodás ellenére nem vonultak ki Grúziából. A találkozón Gyurcsány Ferenc kormányfő és Göncz Kinga külügyminiszter is részt vesz.
Barack Obama az amerikai elnöki szék egyik várományosa azt mondta, Oroszország elszigetelését fokozni kell. Ám erre kiváló válasz a Vedomosztyi orosz üzleti lapban megjelent gondolat, miszerint ez a lépés eltaposhatja az orosz modernizációs törekvéseket, és az amúgy is következetlen reformok teljesen leállhatnak. Ez pedig a katonai kiadások növelését fogja jelenteni.

Még pikánsabbá teszi a helyzetet, hogy Szíria, Libia, és Kuba mellett Irán is Oroszországot támogatja. Ha pedig egymásra talál ez a két ország, annak komoly kockázatai lehetnek a világbékére nézve.

Egy biztos, ezzel a lépéssel semmi sem lesz olyan a világpolitikában, mint eddig volt. Valami örökre megváltozott. De mondhatjuk azt is: úgy omlott le a nyugat és Oroszország közeledésének lehetősége, mint 2001-ben az ikertornyok. A hasonlat nem véletlen. Mert a hatása legalább olyan hosszú távú lesz, mint hét éve az amerikai terrortámadásoknak volt. Tudtuk, hogy ezután valami új jön, csak azt nem tudtuk mi. A helyzet ugyanilyen.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását