Augusztus 20.

22.50
Budai Bernadett: rendben zajlott a tűzijáték és a többi rendezvény is

A 22 perces ünnepi tűzijátékot a budai és pesti rakpartokról, a Gellérthegyről, a Várhegyről, a Naphegyről, a dunai hajókról, valamint a környező utcákról a becslések szerint mintegy 1,4 millióan nézték – mondta el Budai Bernadett.

Mint közölte, késő este összeült az operatív törzs, és valamennyi, az ünnep koordinálásában részt vevő hatóság jelentése alapján azt állapították meg, hogy a rendezvény összességében problémamentesen zajlott.

Az állami ünnepség rendezvényeit nettó 241,6 millió forintért valósította meg a közbeszerzési pályázaton nyertes, a Pyro-ker 2000. Kft., az Omega Trading Kft. és a Privatex-pyro Hungary Kft. alkotta konzorcium. Tavaly nettó 251 millió forintba került az állami ünnepség, de akkor már előző este is voltak rendezvények.

21.00
Megkezdődött az ünnepi tűzijáték Budapesten – 1,4 millióan nézik

Megkezdődött a hagyományos augusztus 20-i ünnepi tűzijáték Budapesten; a budai és pesti rakpartokról, a Gellérthegyről, a Várhegyről, a Naphegyről, a dunai hajókról, valamint a környező utcákról a becslések szerint mintegy 1,4 millióan nézik a 22 percig tartó látványosságot – közölte Budai Bernadett kormányszóvivő szerdán az MTI-vel.

A ünnepi tűzijátékot speciális, robbanásbiztos vetőcsövekből indítják el. Az idén nyolc helyről lövik fel a fényjátékot: a Lánchíd déli járdájáról, az Erzsébet híd északi járdájáról, a Citadella belső udvaráról, várfaláról és a Citadella szálloda tetejéről, valamint három dunai kompról.

Összesen a Duna 3,7 kilométeres szakaszán, a Petőfi híd és a Margit híd között élvezhető a látvány. A kisebb rakéták 25, a nagyobbak egészen 600 méterig repülnek fel, és keltik életre a több száz effektet és alakzatot.

A tűzijáték előtt fél órával ült össze a rendezvényeket koordináló operatív törzs. Ennek vezetője, Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára a beérkezett információk alapján meghozta a végső döntést arról, hogy a tűzijáték megrendezhető – közölte a kormányszóvivő.

Budai Bernadett azt is elmondta, hogy 20.59 perckor lekapcsolták a belváros közvilágítását is, hogy néhány perccel később minél látványosabban vehesse kezdetét a 22 perces tűzijáték.

19.20
Szentmisét mutattak be a Szent István-bazilika előtt

Augusztus 20-án Szent Istvánra, az első keresztény magyar királyra emlékezünk, aki pártfogását ma is kiterjeszti népére – mondta a Szent István-napi ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilika előtti téren szerdán.

Kitért arra, hogy "az önzés és a bizalmatlanság zsákutcájába tévedt ember" nem tud többek között a környezetvédelem és az éghajlati változások kérdéseire válaszolni, majd hozzátette: "van teremtő és gondviselő Isten, aki szabaddá tud tenni bennünket bűneink csapdájából".

A bíboros a szertartás elején rámutatott, hogy a magyar társadalomnak meg kell becsülnie az időseket, elesetteket, szegényeket, betegeket, "mert felelősek vagyunk nemzetünkért". Csak így felelhetünk meg a mai kor kihívásainak, ahogy Szent István király is megfelelt az akkori idők követelményeinek – tette hozzá.

Szentbeszédében Majnek Antal munkácsi megyéspüspök hangsúlyozta: "Szent István szabadon, önként vette fel a kereszténységet. Felelősséget vállalt népéért, és mert független országot alapítani." Az első magyar királyról szólva megjegyezte, hogy ő az "életével megvalósította Isten imádatát, az iránta mutatott hálaadást".

Györffy György történész kutatási eredményeit tolmácsolva a püspök kijelentette, hogy Szent István király nem volt könyörtelen ítélkező, de nem volt állandóan imádkozó ember sem. Utalt arra is, hogy néhány ellene lázadó törzsfő megmaradhatott birtokain leverése után is.

A püspök meghúzta a párhuzamot a magyarság és a zsidóság története között abban a tekintetben, hogy mindkét népet megőrizte Isten vándorlásaik során, majd utána alapíthattak államot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy akkor, amikor az ország megtartotta a Szent István által írt Intelmekben foglaltakat, az ország sorsa jobbra fordult, míg amikor eltávolodott attól, "jöttek a bajok, nyomorúságok".

Majnek Antal szólt a Magyarországon tapasztalható demográfiai válságról, a munkanélküliek körében fellépő létbizonytalanságról, és az általános "morális romlásról". Ez ellen véleménye szerint úgy lehet fellépni, ha mindenki külön-külön is megújul az Istenben való hitben, mert "Isten nélkül nem lehet országot építeni és megtartani".

Az egyéni hitbeli meggyőződésre példaként hozta fel azt az 1924-es olimpián szereplő skót sportolót, aki még Churchill akkori brit miniszterelnök külön kérésére sem volt hajlandó vasárnap – az Úr napján – rajthoz állni a 100 méteres síkfutás döntőjében, mondván, hogy "Isten parancsolata előrébb való, mint a nemzet dicsősége". Kiemelte, hogy ez a sportoló nem kötött kompromisszumot, "a végsőkig teljesítette Isten akaratát".

Az ország jobb boldogulása érdekében ugyanilyen hitre van szükség, mert "a megtért emberek közösségéből származhat Magyarország felemelkedése" – fogalmazott.A szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjaival.

Az eseményen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Boross Péter volt miniszterelnök, Harrach Péter, az országgyűlés alelnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Antall Józsefné, a néhai kormányfő özvegye, Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője, valamint Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Ezen kívül jelen volt a politikai élet, a diplomáciai testület és az egyházak számos képviselője.

A szentmisét követő hagyományos Szent Jobb-körmenet, amelyben az egyházi intézmények, szerzetesrendek, lovagrendek képviselői mellett az idén is hívők sokasága vonult, az elmúlt évekhez hasonlóan a Zrínyi utca – Október 6. utca – József Attila utca – Nádor utca – Október 6. utca – Zrínyi utca útvonalon haladt.A körmenet történetében először a vonuló tömeg rózsafüzért énekelt.

18.00:
Gyurcsány Ferenc este fogadást tart a Parlamentben

Daróczi Dávid elmondta, a miniszterelnöki kabinet szerte az országból 250 olyan személyt hívott meg az esti ünnepségre, akik településeiken vagy városaikban sokat tettek a helyi közösségekért, s akik, mint mondta, a hétköznapokon munkájukkal "működtetik az országot".

A meghívottak magukkal hozhatják családjukat, hozzátartozóikat, gyerekeiket is; Gyurcsány Ferenc este előttük vágja majd fel az ország tortáját a Parlamentben.

A miniszterelnök ezzel a parlamenti vendégséggel-fogadással kívánja jelképesen is megköszönni azok munkáját, akik az elmúlt időszakban a "maguk helyén" szolgálták Magyarország fejlődését – közölte a kormányszóvivő.

16.05:
"A magyar államra szükség van!"

Összefogásra és az állam megerősítésére szólított fel Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere augusztus 20-án.

"Mindenkivel össze kell fogni, akivel lehet, hogy újrateremtsük azt az államot, amit Szent István alapított" – mondta a politikus a debreceni Szent István domborműnél rendezett szerdai ünnepségen.

Kósa Lajos előzetesen feltette a kérdést: mivé lett István király műve, hol van a bölcsesség, az államba, a törvényekbe vetett bizalom, a magyar öntudat.

A Fidesz alelnöke szerint ma égetően vetődik fel a magyar államiság kérdése.
Ezeréves történelmünkről szólva az első 500 évről azt mondta, hogy a magyar állam tiszteletet vívott ki magának Európában, míg a következő 500 évben – ahogy fogalmazott – megtanultuk, hogy a magyar állam is lehet az ellenségünk.

"Nem segít, hanem akadályoz" – tette hozzá, majd megjegyezte, eljutottunk oda, hogy Szent István napján fel kell tenni a kérdést: meddig mehet ez így?

Kósa Lajos szerint a mai magyar állam nem látja el alapfeladatait, nem segít az embereknek, nem ad biztonságot."Ma a magyar állam a szemünk láttára esik szét, válik funkciótlanná" – jegyezte meg. Kósa Lajos kijelentette: nagyon nagy a baj, sikeres Magyarország ugyanis nem létezik erős, jól működő magyar állam nélkül.

Utalt arra is, hogy Európában erős államok vannak.Nálunk viszont – fűzte hozzá -, fel kell tennünk a kérdést, hogyan kell újrafogalmazni a magyar államot.EU-tagként szuverenitásunk egy részéről lemondtunk, de ami a mi kezünkben van, azzal sem tudunk mit kezdeni – mutatott rá a politikus.

Felsorolása szerint az olyan nagy társadalmi kérdéseket, mint a demográfiai problémák, a cigányság integrálása, az elfogadható adórendszer kialakítása, a közoktatás vagy a közegészségügy, az állam nélkül nem lehet megoldani.

"Magyar államra szükség van" – mondta Kósa Lajos, majd megjegyezte: "aki a Magyar Gárdát hívja segítségül, nem őrült, csak kétségbeesett, mert a magyar államtól nem kap segítséget.
Ma az a feladatunk, hogy újrafogalmazzuk, mit kell érteni a magyar államon – mondta Kósa Lajos, hozzátéve: mindenkivel össze kell fogni, akivel lehet, hogy újrateremtsük azt az államot, amit Szent István alapított.

"Bízom benne, hogy ehhez sokan vagyunk, és egyre többen leszünk" – zárta ünnepi gondolatait Kósa Lajos.Az ünnepség résztvevői ezután megkoszorúzták Szent István debreceni domborművét.

15.35:
Színes családi forgatag a Kossuth téren

Három napnyi színes családi programnak is helyt adott augusztus 20-án a Kossuth tér: Szent István király udvara elevenedett meg 11 órától a Parlament épülete előtt, a Néprajzi Múzeummal szemben rendezték meg a Kenyérfesztivált, és ezrek álltak sorba, hogy megkóstolhassák az ország idei születésnapi tortáját.

A tűző nap ellenére nagyon sokan érkeztek gyerekekkel, hogy a legifjabbak megismerkedhessenek az íjászattal, a kardforgatással, a lovaglással. Kis pónikon lehetett lovagolni és a vállalkozó kedvű gyerekek kipróbálták a rönklábakkal való mocsárjárás, meg a gólyalábon ugrálás nem könnyű tudományát. Megismerkedhettek a jelenlévők az akkori kézművesek munkájával, a honfoglalás korának lovas életével, a királyi ítélőszékek bíráskodási gyakorlatával.

Szinte állandóan szólt az ország háza előtt a középkori zene, a táncosok és a gólyalábasok is több műsort adtak. A korabeli, vastag, hosszú ruhákba és kalpagokba beöltözött fellépők hősiesen tűrték a meleget.

Több ezren érkeztek vidékről és nemcsak a Budapest környéki településekről. A külföldi turisták közül többen hiányolták az angol nyelvű tájékoztatót a programokról. A sülő ökröt szinte mindenki lefényképezte.

Már dél körül hosszú sorok kígyóztak az enni-innivalót árusító sátrak előtt. Fogyott a malacsült, a krumpli, a gulyás, a párolt káposzta és mindenféle innivaló. Kevésnek bizonyult az árnyat adó pihenő- és ülőhely, valamint az üdítőt, vizet, sört árusító sátor is.

Az Ország Tortája címet idén a szatmári szilvatorta kapta, amelyet Pataki János, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Egyesülete elnökének vezetésével porcióztak ki a cukrászok, 250 forintos kedvezményes szeletáron.

Fél 1 körül már attól tartott Pataki János, hogy kevésnek bizonyul az a 3500 szelet, amennyivel készültek. Mint az MTI munkatársának elmondta, jövőre lehet, hogy megtöbbszörözik ezt a kínálatot. Délután 2-kor hírességek – színészek, artisták- részvételével vágták fel jelképesen az Ország Tortáját, amely amúgy Zila László és Mácsai Dániel "találmánya".

A királyi udvar történelmi játszóházához kapcsolódott az immár hagyományos Kenyérfesztivál, amely idén a Néprajzi Múzeum előtt kapott helyet. Kiváló pékek, híres pékségek vonultak fel sátraikkal a Kossuth téren. A Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének közreműködésével megrendezett kenyérfesztiválon sorba álltak az érdeklődők a rétesért, a burekért, a szalonnás-hagymás-tejfölös pomposért (lángosért), az égetett tésztás rábaközi perecért.

A házi kenyérsütést is sokan kísérték figyelemmel, akárcsak a malomkővel való búzaőrlést. Kis liszteszsákokkal igazi malmot lehetett játszani az aszfalton. A gyerekek saját maguk gyúrtak ki kis kifliket és cipókat, majd kisüthették, természetesen szakértői segédlettel.
@@

14.15:
Szili Katalin kitüntetéseket adott át

Az összefogás fontosságát hangsúlyozta Szili Katalin az Országgyűlés elnöke, aki szerdán kitüntetéseket adott augusztus 20-a alkalmából a Parlamentben.

A házelnök az augusztus 20-i nemzeti ünnep kapcsán arra figyelmezett, hogy a XXI. század kihívásai közepette a nemzet sikerének kulcsa csak összefogás, az együttműködés lehet, ha nem azt nézzük, hogy mi az, ami szétválaszt minket, mi az, amihez pártpolitika alapján közelítenek, vagy amit a "hangos kisebbség fogalmaz a csendes többség ellen".

Szili Katalin magas állami kitüntetéseket adott át, amelyeket Sólyom László köztársasági elnök adományozott.A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át Kelemen Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője, Kertészné Gérecz Eszter, az Országgyűlés Hivatalának informatikai főosztályvezetője, Kishegyi Simon nyugalmazott pedagógus, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének alapító tagja, Mándics Mihály nyugalmazott pedagógus, a magyarországi horvát-bunyevác kisebbség történetírója, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének volt főtitkára, valamint Sümegi György muzeológus, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa.

Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet vehetett át Varga Péter Miklósné, az Országgyűlés Hivatala jogi főosztályának főtanácsadója.

14.00:
"Szent István műve a kereszténység, az európaiság és a magyarság hármas oltára"

Szent István műve egyfajta hármas oltár, a kereszténységnek, az európaiságnak és a magyarságnak a hármas oltára, mely együtt biztosítja a nemzet fennmaradását – mondta Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szerdán Kalocsán.

"Ez a három nem egymással szemben álló valóság, hanem egymásra mutató valóság" – mondta az augusztus 20-ai ünnep szónoka az érseki székhelyen.

Semjén Zsolt kiemelte: Szent István történelmi művében az a zseniális, és ezért jelenti a magyar megmaradást, mert úgy kapcsolódott a keresztény Európához, hogy közben nem lettünk sem a német-római császárság, sem a bizánci birodalom hűbérese.

Semjén Zsolt szerint a kereszténység felvétele az egyedüli magyarázata annak, hogy megmaradtunk itt, a szláv tenger közepén. Utalt a szent király államszervezői és egyházszervezői tevékenységére, aki Esztergomban és Kalocsán is érsekséget is alapított, s arra is, hogy az általa kialakított megyerendszer mind a mai napig fennáll.

Az ünnepi szónok hangsúlyozta: Szent István a következő évezred kereszténységének a meghatározó csillaga, aki az egyházszakadás óta az első közös szentje a keleti és a nyugati katolikus egyháznak.

A magyar nép mindig tudatában volt annak, hogy augusztus 20-a, nem csupán I. István király ünnepe, hanem Szent István ünnepe – fűzte hozzá szónok.Semjén Zsolt szavai szerint "botrány, amikor nekünk magyaroknak azt kell hallgatnunk, hogy pár évvel ezelőtt Európához csatlakoztunk, mert hol lenne Európa, ha nem védtük volna pajzsként a tatárral szemben, a törökkel szemben, és hogy diplomatikusan fogalmazzak, más fajta keleti pogányságokkal szemben ezer éven keresztül".
Hangsúlyozta: hitet és erőt kell meríteni az ünnepeken őseink példájából, valamint le kell vonni a történelmünkben rejlő tanulságokat.

Semjén Zsolt az előttünk álló példákra hivatkozva kiemelte, hogy joggal járhat át bennünket "annak a tudata és büszkesége, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni, hogy nincs még egy nép a földkerekségen, aki annyi Nobel-díjast adott volna az emberiségnek, mint a magyarság, nincs még egy család a világtörténelemben, aki annyi szentet adott volna az egyháznak, mint az Árpád-ház".

Az ünnepi beszéd után Semjén Zsolt és Török Gusztáv Andor, Kalocsa SZDSZ-es polgármestere együtt helyezte el a székesegyház mellett álló Szent István szobornál az önkormányzat koszorúját.

13.20:
Hiller István kitüntetéseket adott át

Méltó főhajtás Szent István ünnepén a magyar kultúra, művészet és oktatás legkiválóbbjaival találkozni, és megköszönni nekik áldozatos munkájukat – hangsúlyozta Hiller István oktatási és kulturális miniszter szerdán, amikor államalapító Szent István király ünnepe alkalmából Sólyom László köztársasági elnök megbízásából a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti és lovagkeresztjeit, a Magyar Köztársasági Arany, Ezüst, és Bronz Érdemkereszteit és több szakmai díjat adott át.

"Szent István napja van. Ünnep itt a hazában, szerte a Kárpát-medencében és öt kontinensen gyűlnek össze a magyarok, hogy megemlékezzenek az államalapítóról, és a szó legnemesebb értelmében ünnepeljék, amit tett, ami egyedül neki sikerült" – kezdte a köszöntést a Hiller István.
Egy évezred alatt sokan, sokféleképpen elemezték az államalapítás körülményeit és a később történteket, de a miniszter az új évezred első évtizedében azt ajánlotta, hogy arra gondoljunk vissza, ami akkor történt.

"Szent István példája kristálytiszta. Aki akarja, pontosan érti, hogy a legmegfelelőbb, az egyedül megvalósítható megoldást választotta. Volt-e alternatívája? Volt, hiszen a történelem kereszteződésekből áll. De ő tudta, hogy a választás kényszerében mit határozzon, és következetesen végigvitte a döntését" – emlékeztetett a miniszter.

Amíg Magyarországon iskola lesz, addig Szent Istvánt tanítják – jelentette ki Hiller István. Ezen a tájon a magyar állam megalapítása előtt fél évezreden keresztül népek vonultak át, voltak, akik mentek, mások maradtak, de csak Szent István állama maradt életképes, csak Szent Istvánnak sikerült nemzetet, országot teremteni.

Szent István emlékével kapcsolatban vannak félreértések, a történelem ugyanis nem receptkönyv, a múlt így nem használható. Ezer évvel Szent István után azonban a magyar embernek kötelessége az ő emlékét felidézni – hangsúlyozta a miniszter, hangsúlyozva: szép gesztus ez alkalommal azokat a legkiválóbbakat elismerni, akik az életüket és a tehetségüket a magyar kultúra, művészet és oktatás szolgálatába állították.

13.05:
Nem repülnek át a Lánchíd alatt a Red Bull-verseny gépei

Nem repülnek át a Lánchíd alatt szerda délután a Red Bull-verseny gépei, annak ellenére, hogy Juhász Gábor, az ünnep rendezvényeit koordináló operatív törzs vezetője szakhatósági vélemény alapján ehhez hozzájárult.

A Red Bull cég azzal indokolta döntését, hogy a pályát már kijelölték. Utaltak arra is, hogy a Lánchíd és a Duna vízszintje közötti távolság a szükséges 9,5 méter távolságnál kisebb.

Juhász Gábor igazságügyi és rendészeti államtitkár nem sokkal korábban az MTI-vel azt közölte, hogy a nemzeti hajózási és légügyi hatóság megfelelőnek találta a vízállást a repüléshez, ezért hozzájárult ahhoz, hogy a délutáni versenyen a pilóták átrepülhessenek a Lánchíd alatt.

A Red Bull Air Race Bizottság még előző nap döntött úgy, hogy a versenyzők nem repülhetnek át a Lánchíd alatt a Duna emelkedő vízállása miatt; emiatt a pályát lerövidítették.

A bizottság szigorú biztonsági szabályai értelmében a vízfelület és a híd alsó pontja között legalább 9,5 méternyi hely szükséges; a távolság jelenleg 9,3 méter.
@@

13.00:
Átrepülhetnek a Lánchíd alatt a Red Bull-verseny gépei

Átrepülhetnek a Lánchíd alatt a Red Bull-verseny gépei szerda délután az augusztus 20-ai ünnepség operatív törzs vezetőjének döntése szerint.

Juhász Gábor igazságügyi és rendészeti miniszter az MTI-vel azt közölte, a nemzeti hajózási és légügyi hatóság megfelelőnek találta a vízállást a repüléshez, ezért hozzájárult ahhoz, hogy a délutáni versenyen a pilóták átrepülhessenek a Lánchíd alatt.

Kedden a Red Bull Air Race Bizottság úgy döntött, hogy a versenyzők nem repülhetnek át a Lánchíd alatt a Duna emelkedő vízállása miatt, emiatt a pályát lerövidítették.

A bizottság szigorú biztonsági szabályai értelmében a vízfelület és a híd alsó pontja között legalább 9,5 méternyi hely szükséges; kedden délelőtt ez a távolság elérte a minimális szintet.

13.00:
Sólyom László állami kitüntetéseket adott át

A kitüntetések átadásakor azt demonstrálhatjuk, hogy vannak értékeink, amelyekkel a magyar állam azonosul, és kifejezi elismerését az értékek létrehozóinak – mondta Sólyom László köztársasági elnök, aki szerdán állami kitüntetéseket adott át augusztus 20-a alkalmából a Parlamentben.

Az államfő ünnepi köszöntőjét azzal kezdte, hogy a nemzeti ünnepeken – március 15-én, október 23-án és augusztus 20-án – átadott kitüntetések ceremóniája "ünnep az ünnepben". Szerinte ekkor azt demonstrálhatjuk, hogy vannak értékeink, amelyekkel a Magyar Köztársaság, a magyar állam azonosul, és kifejezi elismerését az értékek létrehozóinak.

Sólyom László az állami kitüntetések átadása előtt hangsúlyozta, mindig nagy öröm számára ez az esemény, hiszen ekkor jeleníthető meg, hogy a napi közvetlen hasznon túl vannak olyan értékek, amelyeknek a nyilvánossága nem mindig esik egybe a sajtó nyilvánosságával, illetve a "napi politikai, napi gazdasági üzemben" hangoztatott értékekkel.Az eseményen részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin az Országgyűlés elnöke.

12.20:
"Az erős ország toleráns és befogadó"

Az erős ország toleráns és befogadó – mondta augusztus 20-a kapcsán Fodor Gábor szerdán az MTI-nek.Az SZDSZ elnöke emlékeztetett rá, hogy Szent István is erre hívta fel fia, Imre herceg figyelmét neki írt intelmeiben.

Fodor Gábor szerint egyszerre két irányban kell szolidárisnak lenni: az országon kívül és az országon belül is. Ezt kifejtve azt mondta, hogy az Európai Unió tagjaként sem szabad megfeledkezni a határon túli magyarokról, különösen a Vajdaságban és a Kárpátalján élőkről, akik a romániai vagy a szlovákiai magyarokkal ellentétben nem tagjai az uniónak, ezért irántuk fokozott figyelemmel kell lenni.

A pártelnök leszögezte, hogy a liberális nemzeti identitás befogadó és nem kirekesztő.
A belső szolidaritás kapcsán azt mondta, hogy a politikai intézményrendszernek élveznie kell a köz bizalmát, és az SZDSZ az őszi parlamenti időszakra ennek helyreállítását tűzi ki célul. Megjegyezte, olyan kormányra van szükség, amelyről mindenki tudja, hogy mit akar csinálni.

Augusztus 20-áról azt mondta, hogy arra az emberek tisztelettel gondolnak, de az idei ünnep ellentmondásos, mert majdnem napra pontosan 40 évvel ezelőtt lépték át a magyar katonai alakulatok a csehszlovák határt, hogy elfojtsák a prágai tavaszt.

Hangsúlyozta, hogy 12 évvel 1956 után Magyarország, ha nem is önállóan, hanem a Varsói Szerződés tagjaként, "cinkosa lett egy olyan cselekedetnek", amely a csehek és szlovákok szabadságtörekvéseinek elfojtására irányult. Kijelentette, hogy Magyarországnak minden adandó alkalommal hangsúlyoznia kell a bocsánatkérést ezért a cselekedetért.

Fodor Gábor egyúttal párhuzamot vont a grúziai és a tibeti helyzet, valamint a Varsói Szerződés 1968-as erőszakos beavatkozása között.

12.15:
"Az államnak a közösség szolgálatában kell állnia"

Az államnak a közösség szolgálatában kell állnia – mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerdán, Balatonfüreden, a Szent István téren rendezett augusztus 20-i ünnepségen.

"Amikor Szent István ezer évvel ezelőtt létrehozta a keresztény, magyar államot, akkor nem azért hozta létre, hogy a saját egyszemélyes hatalmát intézményesítse" – tette hozzá a politikus. Navracsics Tibor szerint Szent István azért szervezte meg "germán minták mentén és a latin kereszténységre támaszkodva" a magyar államot, mert hitt abban, hogy csak az állam jelentheti azt a szervezeti keretet egy közösség számára, amely a továbbélését biztosítja.

Az állam azonban "nem önmagában való", és fennmaradni is csak akkor tud, ha a közjót szolgálja, s ha azok az emberek, akik a választópolgárok, a politikai közösség és a nemzet bizalmából az államot irányítják, őszinteséggel, igaz politikával szolgálják, s nem pedig hazugsággal szerzik meg az emberek bizalmát – mondta az ellenzéki politikus, hangsúlyozva: csak az őszinte, egyenes beszéd jelenti a vezetők legitimációjának alapját.

Vagyis az, ha a közösség szemébe tudnak nézni, és el tudják mondani a gondokat, és ha van erejük a közösség segítségét kérni a gondok megoldásához – fejtette ki az ünnepség szónoka. Navracsics Tibor szerint ha az állam nem ilyen, akkor "nem csak hogy széthullhat, de magát a közösséget is leronthatja".

"Ha az állam csak arra jó, hogy önös érdekek mentén a hatalmon lévők zsákmányát gyarapítsa, akkor csak úgy tudja fenntartani a hatalmát, hogy viszályt szít a közösségekben" – fogalmazott az ellenzék vezető politikusa. Megjegyezte: ismerünk olyan hatalmakat, amelyek csupán úgy tudták fenntartani a hatalmukat, hogy szembefordították egymással a közösség tagjait vallási vagy faji alapon, vagy akár a társadalmi osztályokhoz tartozás szerint is.

Navracsics Tibor szerint az állam akkor szolgálja a közösség érdekeit, ha fajra, nemre, felekezetre, származásra és osztálybeli hovatartozásra való tekintet nélkül "nem tesz különbséget a közösség tagjai között, hanem mindenkinek kínál valami jót".

A tehetségeseknek például azt, hogy érvényesülni tudjanak, s számukra "az állam, a kormány elhárítja az érvényesülés akadályait" – vélekedett Navracsics Tibor, hozzátéve: a kevésbé tehetségeseknek, a rászorulóknak pedig azt a lehetőséget biztosítja, hogy "újra és újra bekapcsolódhassanak a társadalom vérkeringésébe, ne szoruljanak ki onnan, ne érezzék magukat másodrangú polgároknak".
@@

A szegényebbeknek az állam nyissa meg az utat a gyarapodásra, a gazdagokat pedig ösztönözze arra. hogy jövedelmükből a köz javára fordítsanak; olyan akciókra, cselekedetekre, amelyekkel lehetővé teszik, hogy az egész közösség gyarapodjon – mondta a Fidesz politikusa. Az erőseket pedig korlátozza, hiszen az erő nem jogot jelent, hanem felelősséget – jelentette ki az ünnepség szónoka, rámutatva: az erősek erejükkel a gyengék javára éljenek, s őket védelmezzék.

Navracsics Tibor ezt követően az ünnepség mintegy kétszáz résztvevője előtt kérdéseket fogalmazott meg, arra keresve választ, olyan-e ma a magyar állam, amely a közösség javait szolgálja, olyan-e ma, amely a gyengéket védelmezi és az erősek kezét lefogja, olyan-e ma, amely a gazdagokat a szegények segítésére ösztönzi és olyan-e, hogy mi mindannyian a magunkénak érezhetjük.

Vagy esetleg olyan a magyar állam, amely többször kerül szembe a saját közösségével, mint ahányszor a javait szolgálja, amely szembefordítja a különböző csoportokat, s amely abból él, hogy feszültséget gerjeszt – kérdezte a politikus.

Az állam feladata az, hogy a kibékíthetetlennek tűnő ellentéteket elsimítsa, teremtse meg a béke és a rend alapjait egy közösségen belül, függetlenül attól, hogy a közösség tagja éppen a baloldalhoz vagy a jobboldalhoz tartozik – hangsúlyozta Navracsics Tibor a balatonfüredi ünnepségen.

Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere az ünnepségen díszpolgári címet adott át Simon Károlynak, a város rendszerváltás utáni első polgármesterének.

11.45:
Városi rangot kapott Isaszeg

Ma nem lehet korszerű az a politika, amely csak szűk hatalmi érdekek alapján fogalmazza meg tennivalóit, legyen az bármely oldalé – jelentette ki Szili Katalin szerdán a Pest megyei Isaszeg városavató, augusztus 20-i ünnepségén.

Az Országgyűlés elnöke kifejtette: több mint hiba, politikai bűn a hosszú távú érdekeket feláldozni valamiféle paktum létrehozására. Csak az együttműködés és az összefogás lehet eredményes. Az összefogás és az egység közösségteremtő erejére már az államalapító Szent István is felhívta a figyelmet – tette hozzá.

"Ami ma előttünk áll, a nemzeti egység, az élhető világ politikai programja, és ennek a nemzetnek a nagy többsége ezt akarja" – jegyezte meg. A mai világunkban a közösségek ünnepét pontosan azok az ordibáló tömegek teszik tönkre, amelyek nem tudják, milyen közösen örülni és a közösség egységét szolgálni – mondta, utalva az ünnepi beszédét megzavarni próbáló, bekiabáló és árpádsávos zászlókat lengető csoportra utalt.

Az Országgyűlés elnöke átnyújtotta Hatvani Miklósnak, a 11 ezer lakosú Isaszeg polgármesterének a köztársaság elnöke által aláírt, a városi rangot tanúsító dokumentumot.
A művelődési ház előtt tartott ünnepségen hozzávetően 300-an vettek részt. Közöttük volt a "Hazaárulók! Tönkeretettétek az országot!" feliratú transzparenseket magasba tartó, s a kormányt szidalmazó bekiabálók mintegy 15-20 fős csoportja.Rendőri beavatkozásra nem volt szükség. A randalírozók a házelnök beszéde után elvonultak.

11.00:
Időjárás előrejelzés

Szeles idő várható szerda este Budapesten az ünnepi tűzijáték idején az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb előrejelzése szerint, ám eső nem valószínű.

A szolgálat az MTI-hez is eljuttatott közleménye szerint óránként 40-55 kilométeres széllökéseket és 25 Celsius fokos hőmérsékletet lehet valószínűsíteni a főváros térségében estére.

Budai Bernadett kormányszóvivő az MTI-nek azt mondta, előzetesen nem határozták meg, milyen szélerősség mellett dönthetnek a tűzijáték esetleges elmaradásáról. Mint mondta, ezt több időjárási tényező figyelembevételével vizsgálják.

A jelenlegi időjárási helyzet alapján tehát megtartják az este 9 órára tervezett tűzijátékot.
A meteorológiai szolgálat országos előrejelzése szerint a nap első felében túlnyomóan derült lesz az ég, legfeljebb kevés felhő lesz az égen.

A délutáni óráktól északnyugat felől erősebben megnövekszik a felhőzet, azonban délen és keleten este is derült idő valószínű. A délutáni, késő délutáni óráktól főként nyugaton, északnyugaton néhol záporeső, zivatar is előfordulhat.

A késő délutáni, esti óráktól a Dunántúlon és a középső országrészben többfelé erős széllökések (40-55 km/h) kísérik az északnyugatira forduló szelet. Zivatarfelhő környezetében pedig rövid ideig viharos (60-75 km/h) széllökés sem kizárt.A csúcshőmérséklet 29 és 34 fok között alakul, de északnyugaton már csak 27 fok körül várható. Késő este 20, 25 fok között valószínű.

10.00:
Tisztavatás

A mai ünnepi alkalom lehetőség arra, hogy megköszönjük a honvédségnek a szolgálatot, a helytállást. A nemzet nevében köszönöm az önök és katonáik szolgálatát, amit a hazáért, Európáért és az észak-atlanti szövetségért tettek és tesznek – mondta ünnepi beszédében Szekeres Imre honvédelmi miniszter szerdán Budapesten, a Hősök terén rendezett tisztavatáson.

A politikus az 59 fiatal honvéd- és 49 rendőrtiszt előtt kijelentette: jól képzett, felkészült tisztek és tiszthelyettesek védik hazánkat és látnak el közös feladatokat szövetségeseinkkel, és olyan tábornokok vezetik a Magyar Honvédséget, akik itthon és külföldön nagy elismerést vívtak ki a magyar katonáknak – mondta.

Hozzátette: a Magyar Honvédségnek olyan katonái vannak, akik képesek és készek az újabb kihívásokra, ambíciózusak, tettrevágyók.

A politikus kitért arra, hogy a Magyar Honvédség 160 éves történelme során többször is előfordult, hogy "felelőtlen, gátlástalan politikusok" visszaéltek olyan nemes értékekkel, mint a hűség, a fegyelmezettség, a becsület és a bizalom. Szekeres Imre emlékeztetett "a hosszú huszadik század" tragikus eseményeire, a világháborúkra, Trianonra, a holokausztra, a diktatúrákra, a prágai tavasz eltiprására.

"Van testületi és személyes felelőssége a honvédségnek ezekben a tragikus történésekben, de tudunk katonákról és katonai alakulatokról, amelyek bonyolult, nehezen áttekinthető történelmi helyzetekben is jól tudtak dönteni. Olyan helyzetekben, amikor a politikai vezetők rossz irányt mutattak a katonáknak, vagy éppen magukra hagyták őket (…). Rájuk büszkék vagyunk" – jelentette ki.
@@

A honvédelmi miniszter emlékeztetett rá: a Magyar Honvédség már többször bizonyította, hogy értékeket teremt és értékeket véd határokon belül és kívül. Példaként említette a külföldi miszsiós tevékenységekben való aktív részvételt, s jelezte: három kontinens 13 országában jelenleg mintegy ezer magyar katona teljesít szolgálatot.

Sikeres missziós szerepvállalásuk a magyar külpolitika egyik legfontosabb eszközévé vált. A missziók vállalása sok esetben tárgyalási alap vitatott kérdések megoldásában – hívta fel a figyelmet Szekeres Imre, példaként pedig a szomszédsági kapcsolatokat, a kisebbségben élő magyarok helyzetének javítását és egyes országokkal folytatott vízumtárgyalásokat említette.

A honvédelmi miniszter felhívására az ünneplők néma főhajtással emlékeztek az Afganisztánban a közelmúltban merényletben életét veszett katonákra, Kovács Gyulára és Nemes Krisztiánra.
A politikus felhívta a figyelmet arra: a stabilitás nem változatlanságot jelent, "sőt a képességek fejlesztésének időszaka jött el".

"Önök akkor kezdik meg katonai pályájukat, amikor a Magyar Honvédség új képességeit alakítjuk ki. Most kerül sor a nemzeti és szövetségi követelményeknek egyaránt magas szinten megfelelő, képességalapú és információs hadviseléshez igazodó haderő kifejlesztésére" – jelentette ki a miniszter ünnepi beszédében.

A honvédtisztek esküszövegét Nyerges Tamás, a rendőrtisztekét Andor László mondta elő. A honvédelmi miniszter döntésének értelmében az idei augusztus 20-i tisztavatáson már nem a Szent Korona másolata előtt tették le esküjüket a katonák és rendőrök.

A frissen avatott tisztek által aláírt fogadalomtétel szövegét átadták Sólyom László köztársasági elnöknek. Az eskütétel után a tisztek képviselői a hősi halottak emléke előtt tisztelegve koszorút helyeztek el az ismeretlen katona emlékművének talapzatánál.

A tisztavatáson részt vettek a közjogi méltóságok, kormánytagok, a diplomáciai testületek képviselői, az Országgyűlés bizottsági elnökei, alelnökei.

Szerdán a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen (ZMNE) végzett 59 honvédtisztet és 49 rendőrtisztet avatták fel a Hősök terén. Utóbbiak határőrhallgatóként kezdték meg tanulmányaikat, de miután a határőrség már a rendőrség része, ezért rendőrként fejezték be az egyetemet. A ZMNE Kossuth Lajos Hadtudományi Karon 75-en, a Bolyai János Katonai Műszaki Karon 33-an végeztek. A tiszti fogadalmat tevők között 23 nő volt.

Az ünnepélyes tisztavatást hagyományteremtő szándékkal tavaly "költöztették át" a Kossuth térről a Hősök terére. Szintén tavaly volt először az ünnepség része, hogy a Szózatot követően a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának helikopterei, harci és szállító repülőgépei áthúztak a Hősök tere felett, 150-22 méteres magasságban.

Idén először három Mi-24 típusú harci helikopter, majd utánuk egy AN-26-os szállító repülőgép és két L-39 (Albatrosz) típusú repülőgép repült át a tér felett. Ezt követően egy AN-26-os szállító repülőgép és két MiG-29 típusú vadászgép, majd végül három-három JAS-39-es Gripen típusú vadászgép következett.

Délben a 160 éves Magyar Honvédség előtti tisztelgésül zenés őrségváltás lesz a Hősök Emlékkövénél. A Szépművészeti Múzeum felőli oldalon pedig idén is megtekinthető a Magyar Honvédség haditechnikai eszközeiből látható bemutató.

A tisztavatásra az MTI helyszínen lévő tudósítója szerint öt-hatezren voltak kíváncsiak: a tisztek hozzátartozói, a családok és érdeklődők teljesen megtöltötték a Hősök tere környékét, és sokan álltak a Szépművészeti Múzeum lépcsőin is. A tömegnek zacskós vizet osztottak a nagy melegben. Az ünnepség alatt az egyik fogadalmat tevő tiszt rosszul lett, őt az egészségügyi katonák kísérték ki.

8.30:
Zászlófelvonás

A katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, valamint Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság és Kaposvári Bertalan, a Legfelsőbb Bíróság elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettese, továbbá Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke.

A zászlófelvonáson a kormány több tagja mellett jelen voltak a diplomáciai testület és az egyházak képviselői, valamint több politikus is.

A Kossuth teret a rendőrség teljesen lezárta az állami zászló felvonásának idejére, az augusztus 20-i ünnepi rendezvényre érkezők csak fémdetektoros kapun, szigorú átvizsgálás után léphettek a Földművelésügyi Minisztérium épülete előtti kordonokkal elzárt területre.

A kordonnal elzárt területre, így az Országzászló közelébe csak a meghívott vendégek és az akkreditált újságírók mehettek be.

A rendőrség a kordonnal határolt területnél szélesebb körben zárta le az rendezvény környékét, így a Vértanúk terére sem lehetett bemenni a program ideje alatt. A zászlófelvonás közben a jelenlévők közül néhányan sípolással és fütyüléssel próbálták megzavarni az ünnepséget, s közben a "Gyurcsány takarodj!", a "Hazaáruló!" és a "Vesszen a kormány!" jelszavakat skandálták.

A Parlament közelében több tucat rendőrautó várakozott, de idén először nem voltak jelen civil biztonsági szolgálat munkatársai a Kossuth téren, ahol a kordonokon belül ünnepi egyenruhás rendőrök álltak.