Sport
Olimpiai Show – percről percre a megnyitóról
Pontban két órakor megkezdődött a minden idők legnagyobbjaként beharangozott XXIX. Nyári Olimpia Pekingben. Kövesse velünk a lélegzetelállító pillanatokat, a Hírextrával máris a káprázatos Madárfészekben érezheti magát!
Folytatás magyar idő szerint hajnali háromtól. Az olimpiával kapcsolatos híreket folyamatosan online lehet hallgatni a Pont FM 88.1 Rock & Sport rádión, amit az alábbi címen lehet elérni: http://www.hirextra.hu/banners/pontfm.m3u.
Mi is zárjuk a közvetítést, köszönjük megtisztelő figyelmüket.
Helyi idő szerint éjfél után öt perccel a 2008. évi nyári olimpiai játékokat megkezdték. A Láng fellobbant, tizenhat napig folyamatosan égni fog. Keretes az ünnepély szerkezete: tűzijátékkal kezdték, azzal is fejezik be.

Közben egyre magasabbra száll az olimpiai láng (elindult, ha még nem mondtuk volna), közben a kivetítőn a fáklya egy éves útja látható (az elfújási kísérletek nélkül, taktikusan most is magasra emelik: nem lehet szájjal elérni).
Ennyivel tartozunk a helynek: a Komjádi uszoda melletti olaszos nevű pizzázóban vagyunk. Találtunk netet is. Van sörakciójuk, ha erre járnak, nézzenek be.
Az olimpiai zászlót nyolc kiválasztott vitte körbe. Olimpiai kínai hírességekről van szó. Világbajnok asztaliteniszezőtől kezdve tibeti hegymászóig, női magasugrón át téli olimpiai bajnokig fogták a zászló egy-egy részét. Sportlövőnek és úszónak, tehát tényleg a sport minden szegmenséből érkező klasszisoknak adatott ez meg. Talpig hófehérben, mintegy az ártatlanságot szimbolizálva. Az ötkarikás zászlót tehát ünnepélyes keretek között húzták fel, s ezt nagyjából tízezer sportoló is végignézte. Az, ami évtizedekig csak álom volt a kínai nép számára, most valóra vált: az olimpiai himnusz dallamai közben az ötkarikás lobogó elfoglalta helyét a magasban a kínai nemzeti zászló mellett.

Jacques Rogge, a NOB elnöke beszédében elmondta, „Kína arról álmodott hogy meghívhassa a világot Pekingbe, mindez most valóssággá vált: gratulálunk! Egy világ, egy álom – ez ez amit most megtestesítünk.” Reményét fejezte ki, hogy ez az olimpia boldogságot, és büszkeséget fog hozni. A doppingügyekre reagálva utalt a játék tisztaságára: „legyen ez a sportolók játéka” – mondta. Majd hozzátette „had legyünk büszkék a teljesítményükre és viselkedésükre.
Lezárult a megnyitó második szakasza is. Közel tízezer sportember tömörül a pekingi Olimpiai Stadion közepén, s feszül figyelemmel várja Liu Chi, a játékok szervezőbizottságának elnökét. Évszázados álom vált valóra, az emberek olimpiája lesz ez a mostani- mondja, majd köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik közreműködtek a szervezésben. Beszédében említette a szecsuáni földrengés utáni nemzetközi összefogást. „Komolyan gondoljuk és reméljük, hogy mindannyiunkban mély nyomot hagy ez az olimpia.”
Történelmi pillanat: belép az óriási csarnokba az elsőolimpiás Montenegró maroknyi ötkarikás csapata. A délszláv állam 2007-ben vált függetlenné a hajdani Jugoszláviától.
@@

Szolgálati közlemény: a szerkesztőségi internet elszállt, de nem adjuk fel. Az idő 17:22. Megértésüket köszönjük.
Jönnek sorban a nemzetek: szomszédaink közül Horvátország is felvonult. Tradicionális színeikben pompáznak: pirosban s persze fehérben.
Erre vártunk, s végre jönnek: a mieink is megjelennek a hajlatban. Kammerer Zoltán viszi a magyar nemzeti zászlót, s mögötte a 174 fős magyar olimpiai csapat. Ők a mi reménységeink, még akkor is, ha természetesen nincs mindenki jelen ezen az életreszóló estén. Ettől függetlenül egész nagynak tetszik a csapatunk, Kammerer Zoli mosolyog, Schmidt Pált is jó kedvében találjuk, s a csapatunk szép lassan elfoglalja helyét a stadion közepén.
15:56: megjöttek a magyarok, egész sokan vagyunk.
Igazi sportnagyhatalom, érkezik a spanyol csapat! Méghozzá kitűnő bevonulóval: a fiúk pirosban, a lányok sárgában s megfelelően variálva máris kész az élő spanyol zászló. Samaranch talpon, Fülöp herceg talpon, feltűnik Rafael Nadal is.
Széles mosollyal az arcukon, vidám tánclépésekkel masíroznak be a litvánok. Dicséretes optimizmus: a balti állam képviselői tulajdonképpen csak férfi kosárlabdacsapatukban, illetve egy diszkoszvetőjükben bízhatnak, már ami az aranyesélyeket illeti.
India is megérkezik, meglepően kis küldöttséggel. S nincsenek sokan az indonézek sem, a felszerelésük viszont nekik is a topon van. Jegyezzük meg, az európaik között nem divat a nemzeti öltözetük megmutatása.
Nagy tapsot kap Kuba delegációja, a két népi köztársaság hagyományosan jó viszonyt ápol egymással. Nem meglepetés a karibi-tengeri ország viszonylag népes küldöttsége, a kubai sportolókban jó képességű, kiemelkedő adottságú embereket ismerhettünk meg az egyetemes sporttörténelem során. Képzeljük csak el, mekkora lenne Kuba küldöttsége, ha minden emigránsuk hazai színekben vonulna fel.
@@
A katari sportlövő olimpiai bajnokot már megcsodálhattuk mint zászlóvivőt, de mikor jön már végre Kammerer Zoltán és a magyar zászló?
Egy abszolút meglepetés: a Bahreini szultán is felvonult a csapattal! Persze csak a zászlóra ragasztott arcképe, de azért ő is nagy tapsot kap. Mint ahogyan a palesztin csapat is megérdemelten masíroz a tapsviharban – megérdemlik, mivel van saját olimpiai bizottságuk.
Küldöttség küldöttséget követ, egymás után jönnek a világ minden tájáról összesereglett nemzetek sportolói, ismeretlenek és ismertek egyaránt.
A következő pillanatban mintha már a Copacabanán lennénk, érkeznek ugyanis a brazilok. Egy stadion Ronaldinho mosolyát keresi, micsoda szamba!
A brunei szultán pedig mérges lehet: országuk nevezését ugyanis nem fogadta el a Nemzetközi Olimpiai Szövetség. Kár értük…
Ha a divat szempontjából rangsorolnánk a kontinenseket, hát bizony egyértelműen Afrika nyerne, azon belül is fekete Afrika.
A hagyományos olimpiai felvonulás nem csak a nemzetek hihetetlen kavalkádja miatt különleges. Gondoljuk el: tudunk még egy olyan világeseményt mondani, ahol a Közép-Afrikai Köztársaság képviselői ugyanolyan büszkeséggel vonulhatnak a világ színe elé, mint mondjuk AZ Egyesült Államok delegációja?
Hitték volna? Tajvan kapta eddig a legnagyobb ovációt… Kis szigetország létére – s a kínaiak el sem ismerik őket – elég nagy delegációval vonulnak. A taps viszont jár. Mint ahogy Hongkong küldöttsége is learatja a megérdemelt tapsot.
Ugyan Kína elég konzervatív ország, a küldöttségek zászlóvivői között viszont elég sok a női sportoló. Persze vannak olyan ruhák is, amiknek tervezését nem vittek túlzásba. Izrael például inkább hasonlít egy matrózflottához.
A felvonulás egyben egy divatbemutató is: népi öltözetek követik egymást, például Mali és Madagaszkár formaruhája egy külön csoda – már ezért is megéri felvonulni…
Európai logikát ne keressünk a bevonuló országok sorrendjében. Igaz ugyan, hogy ábécé sorrendben jönnek a NOB tagországai, csak éppen a kínai ábécé szerint… Így történhet, hogy Görögország után a török olimpiai csapat következett a sorban.
Ha valaki a magyar csapatot keresi, még várhat: a felvonulók közül nagyjából középen fognak érkezni.
Kezdődik a sportolók bevonulása! S mint mindig, ezúttal is a görögök kezdik. Ez már hagyomány, s ennek megfelelőn büszkék is: a görög szemekben látni az elszántságot.
A művészi rész zárásaként pedig minden eddiginél nagyobb tűzijáték: Talán még a tenger túloldalán, Japánban is látják a petárdákat. S már-már karneválra kezd hasonlítani a dolog – az igazi karnevál azonban csak most következik: folytatódik a megnyitóünnepség.

Kicsit fura érzése támad az embernek. Legszívesebben a kínai nyelven először felcsendülő hivatalos olimpiai dal szövegét is leírnánk a kedves olvasónak, azonban sajnos a távol-keleti országban gyártott billentyűzeten sehol sem találni a kínai írásjeleket…
@@
Nem maradhat el a klasszikus békegalambok eleresztése sem. Persze 2008-at írunk: a madarak csak virtuálisak, a békét is csak virtuálisan hirdetik…
A madaraknál is messzebbre száll az asztronauta. Kína ugyanis ebben is az élen jár – s valóban, az egész ünnepség már a sci-fi-re emlékeztet. Megjelenik a Földgolyó, ennél monumentálisabb már aligha lehet a megnyitó. Na jó, még egy bálna is átúszik a képen, miközben ketten énekelnek. Iszonyúan torzít az elektromos zongora. Kici miklofon, olcó miklofon.
Valóban látványos, ahogy a több ezer harcművész fel alá rohangál a stadionban. Csak nehogy összefussanak!
Aki pedig már hiányolta az igazi sportot, annak a jó hír: a megnyitóba is belecsempészik a tradícionális kínai sportágakat. Először is tai-chi leckéket vehetünk az autentikus öltözetekbe bújt profiktól.
Akik látták már a Linda című filmet, azok nem ijednek meg egy harcművésztől. 2008 morózus arcú, koncentráló művész azonban már grandiózusabbnak hat: ennyien vonultak ugyanis fel és tartanak nekünk bemutatót. S ezzel párhuzamosan gyerekek festenek a földön – már a kínaiak is értenek a pszichológiához…

Aki sok sört ivott a megnyitó előtt most kellemetlenül érezheti magát: a stadion felső karéjára talán a Niagara Vízesésnél is nagyobb zuhatag vetül, a megfelelő zúgó robajjal kísérve.
Ahogy közelítünk a modern korunkhoz, egyre játékosabbá válik a történet. Persze maradnak a saját nagy tetteiknél. Például a felvillanó – vagy inkább az emberek által összeállított – képek között már a Vizeskocka és a Madárfészek is létrejön. Persze a valóságban már hónapokkal sőt évekkel ezelőtt befejezték az építkezéseket.
Végleg benépesült a Madárfészek: hatalmas, fehér „embergalamb” jelenik meg a stadion közepén.
A különböző jelenetek között – mintegy átkötésként – a kifogyhatatlan pirotechnikai eszközöket lövöldözik. Ó, mi az augusztus 20-i pesti tűzijáték ehhez képest…
Ideje elfelejteni a „keleti” Kína képzetét: a föld legnépesebb országa kétségtelenül nyugati színvonalú előadást mutat be a világnak.
Ha kultúra és Ázsia, akkor dinasztiák. A frenetikus maskarákat látva már-már a régi korban találjuk magunkat. Korhű zene, korhű jelmezek, s a mozgáskultúra is rendben van – szerintünk a leggördülékenyebb előadás az eddigieket is figyelembe véve.
Látszik, hogy a kínai rendezők igyekeznek változatos, sokszínű, de letisztult, jól befogadható koreográfiával operálni. Az egyes történelmi egységek nem véletlenül kapnak igen eltérő színvilágot, különböző karakterű zenei aláfestésekkel övezve.
A következő korszak a színház korszaka – emberek és bábok összhangja. Közben az lekapcsolt villany lehetőséget ad a nézőknek is a bekapcsolódásra. A székükön talált kis égőket például a sötétben meggyújthatják – ezzel vállalva szerepet a látványból.

@@
Selyem, hajók és felfedezések – ez már egy új korszak. A lőpor, a papír és a nyomtatás után elérkeztünk az iránytűhöz is. Persze nem haladunk szigorúan történelmi rendben, de ne csodálkozzunk, hogy ezekre a legbüszkébbek. Eddig a megnyitóra is büszkék lehetnek, hibát szinte alig lehet észrevenni.
Nincs ünnepség az unásig emlegetett kínai jelképek nélkül: a Nagy Fal első felbukkanására sem kellett sokáig várni. Ismerhetjük a történelemből, a mongolokat volt hivatott megállítani. 2008-ban az olimpián vajon mely nemzet képviselőit állítja meg?
A már-már félelmetes hangulatú ünnepség közepette a szervezők azért igyekeznek Kína emberi arcát is bemutatni: az egyik látványos show elem után, – rendhagyó módon – a földből több száz „mozgató-segédmunkás” bújt elő integetve, mosolyogva.
Abban azonban követi a hagyományokat ez a megnyitó is, hogy ha érdekel minket, a nép teljes – több évezredes – történelmét ismerhetjük meg. Kínai írásjelek és mozgó effektek – de még csak a nyomtatás korszakában tartunk. És ez náluk kicsit korábban kezdődött, mint a Gutenberg-galaxisban.

A hatalmas hang és képhatásokkal indító ünnepség lendülete a kezdeti percek után alábbhagyott kissé, most lágyabb koreográfiát láthatunk.
A résztvevők között a világ 104 országának magas rangú közjogi méltóságát is tisztelhetjük, köztük George W. Bush amerikai elnököt, Vlagyimir Putyin orosz kormányfőt, Nicolas Sarkozy francia elnököt, és természetesen Hu Csin Taot, a Kínai Népi Demokratikus Köztársaság első emberét.
Soha nem látott effektekkel kezdődött a művészi rész: mozgó papirusztekercsek, amelyek a levegőbe emelkednek – talán így emelkedett fel a kínai nemzet is? Persze a mozgás csak érzéki csalódás: a szervezők technikai arzenálja hihetetlen, s ezt már az elején is elmondhatjuk.
Ahogy vártuk: hajszálpontosan két órakor (Pekingi idő szerint este nyolckor) olyan ünnepség vette kezdetét, amilyet csak egy Kína méretű ország képes produkálni. Az ünnepséget a Pekingi Olimpiai Stadionban, a Madárfészek névre keresztelt gigaarénában tartják, mintegy 91 ezer helyszíni néző árgus pillantásai kereszttüzében.
Magyar idő szerint 14:08 perckor megkezdődött az olimpia! A kínai himnusz eléneklése és az ázsiai nemzet lobogójának felvonása után elkezdődik a megnyitó művészi része, ami nagyjából egy óráig tart majd.
Ugyan még hivatalosan a megnyitó sem kezdődött el, de máris ízelítőt kaphattunk a grandiózus kínai elképzelésekről. Ezernyi dobos és fényáradat – semmi kétség, minden idők legpompásabb olimpiai megnyitó ünnepsége vár ránk a következő órákban.

Fotók: MTI