18% nem támogatott
				A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) az eddigi összesen 441 mesterszak-létesítési kérelemből 79-et (18 százalék), a 831 szakindítási kérelemből 203-at (24,4 százalék) nem támogatott, azaz az összes beadvány háromnegyedét jóváhagyta - közölte Bazsa Györg
									
						
			2008. július 14. hétfő 15:12 - Hírextra
			
			
			
			
			
			
		 
		
				Bazsa György közleménye szerint a három évvel ezelőtti alapszak-indítási hullámban is hasonló arányok alakultak ki.
    Egyebek között a Magyar Nemzet írt arról, hogy bajba kerülhetnek jövőre az egyetemek, mert a képzések engedélyezését végző Magyar Akkreditációs Bizottság tömegesen utasítja el az egyetemek szakindítási kérelmeit.
    A cikk példaként említette, hogy a Pécsi Tudományegyetem nem képezhet magyartanárokat, Szegeden nem indul angoltanári szak, az ELTE-n pedig a kommunikáció- és a médiajogképzés nem indulhat el jövőre.
 A napilap a birtokába került dokumentumra hivatkozva arról írt, hogy a MAB áprilisban az egyetemi szakindítási kérelmek egyharmadát, májusban és júniusban pedig már majdnem a felét utasította el.
    Közleményében a MAB elnöke a távirati irot arról tájékoztatta, hogy a nem támogatott beadványok egy része nem volt kellően kidolgozva, pontatlanság, tartalmi kiegyensúlyozatlanság volt tapasztalható. Más esetekben a személyi vagy az infrastrukturális feltételeket ítélte hiányosnak a bizottság.
    Most jelentkezik annak hatása is, hogy a parlament tavaly megszüntette az "Intercity-professzorok" néven ismert gyakorlatot, melyben egy-egy oktatót több intézményben is figyelembe vettek az akkreditációnál (bár ő maga hónapokig be sem tette lábát az intézménybe). 
A főiskolák egy része így nem tudja biztosítani a mesterképzés (a korábbi egyetemi képzés megfelelője) magas szakmai követelményeit, s neves egyetemeken is előfordul, hogy egyes szakmák "kiöregedtek".
    A MAB elnöke kifejtette: most azért tapasztalható sietség és "dömping" a mesterszakok indításában, mert 2009-ben végeznek először nagy számban a hároméves alapképzés hallgatói, s szinte kivétel nélkül minden egyetem, sőt minden főiskola akar mesterszakokat meghirdetni és indítani. 
A jó hírnév mellett a jelenlegi normatív finanszírozási rendszerben (vagyis a hallgatók után járó "fejpénz" miatt) ugyanis minél több hallgató felvétele az érdekük - tette hozzá.
    Bazsa György közölte: a törvény és évtizedes gyakorlat szerint elsődlegesen az egész magyar felsőoktatási minőségét, s nem az egyes intézmények anyagi érdekeit vagy presztízsét tartják szem előtt.
    A MAB szakvéleménye szigorúan a hozzá beérkezett konkrét beadványokra vonatkozik, és nem az intézmény egészét minősíti. 
Minden intézménynek joga, hogy az eredeti kérelemről hozott döntést a felülvizsgálati bizottságnál megfellebbezze, vagy a megküldött részletes szakértői vélemény, tételes bírálat figyelembevételével új, átdolgozott beadványt készítsen - mutatott rá az elnök.
    A MAB reális lehetőséget lát arra, s a maga részéről biztosítani tudja annak feltételeit, hogy az átdolgozott és megfelelő minőségű beadványok még időben akkreditációt nyerjenek, ezzel az intézmények 2009-ben további mesterszakokat hirdethessenek meg és azokra hallgatókat vehessenek fel - írta Bazsa György.
							
Forrás: MTI