Külföldön tárgyaltak

A találkozóra azért került sor, mert az Európai Bíróság, a kiküldetési irányelvet értelmező ítéletei nyomán a régi tagállamok (EU15) bérversenytől és a szociális jogok gyengülésétől tartva jelentést kezdeményeztek az Európai Parlamentben.

A jelentés-tervezet szerint a kiküldött munkavállalók számára nem a fogadó országban rögzített minimálbér, hanem az ott elérhető átlagbér megfizetését tenné kötelezővé európai szinten. Az ettől eltérő gyakorlatot tisztességtelen versenynek minősítenék.

A jelentéstevő a nemzeti szociális jogok védelmében kezdeményezte, hogy a Lisszaboni Szerződéshez fűzzenek egy szociális klauzulát, amely véleménye szerint megakadályozná, hogy az európai jog meggyengíthesse a nemzeti alkotmányos jogokat, így a szakszervezetek jogosultságait.

A Visegrád + együttműködés tagjai egyetértettek abban, hogy a Lisszaboni Szerződés jelenlegi formájában, tekintettel az Alapjogi Chartában foglalt, kötelezően érvényesülő alapjogokra, teljes körűen garantálja a szociális jogok és a sztrájkjog megfelelő védelmét, mint ahogy azt az Európai Bíróság is elismerte.

Kósáné Kovács Magda szerint a Szerződések által lefektetett szabadságelvek kiegyensúlyozottan érvényesülnek az Unióban. Az EU 15-ök igen erős pozíciókat foglaltak el az áru- és pénzpiacon, ugyanakkor a munkaerőpiaci és a szolgáltatási szektorban az EU10-ek vállalkozásai felkészültségükkel, megbízhatóságukkal és olcsóbb munkabérükkel sikerrel kelhetnek versenyre a nyugati vállalatokkal.

Kósáné hangsúlyozta, hogy a bírósági ítéletek szerint a kelet-európai cégek teljesítették a direktívában foglalt feltételeket, ezért a verseny semmiképpen nem tekinthető tisztességtelennek. Abban ugyanakkor nincs vita kelet és nyugat között, hogy nem szabad a munkavállalók bérének alacsonyan tartásával a vállalkozók profitját növelni.

A lengyel delegáció nevében felszólaló Darius Rosati szerint a probléma jogi és nem politikai jellegű, és a nyugati tagországok feladata, hogy eleget tegyenek az európai jogból eredő kötelezettségeiknek, vagyis a kiküldetésben dolgozó munkavállalókról szóló irányelvet megfelelően építsék be nemzeti jogrendszerükbe.

A bolgár és román delegáció egyetértve a helyzetelemzéssel kezdeményezték, hogy a tíz közép- és kelet-európai ország szocialista képviselői egyeztessenek saját tagállamaik szakszervezeteivel, tájékoztassák őket a valós helyzetről, annak érdekében a közép- és kelet-európai tagállamok álláspontja tovább erősödjön.