Kétdimenziós lézermikroszkóp

Ismertetése szerint az idegtudomány hatodik európai fórumára (6th Forum of European Neuroscience), amelyre július 12-16. között kerül sor Genfben, több mint 5000 tudóst és 100 kiállítót várnak.

A berendezés új távlatokat nyit az agykutatásban - mutatott rá Vizi E. Szilveszter, az úgynevezett kétfoton pásztázó lézermikroszkópot megalkotó kutatócsoport vezetője.

A biológiai kutatásokban a legnagyobb gondot az jelenti, hogy csupán olyan rendszerekben képesek "gondolkodni", amelyek nem adják vissza a folyamatok élettani hátteret.

Ez különösen problematikus az agykutatás területén, amely egy ideje tulajdonképpen egy helyben topog, holott a tudomány legnagyobb kihívása az agy megismerése lenne.

Sok mindent megismertünk a világ csodáiból, s ezeket az emberi agynak, a megismerés eszközének köszönhetően fedeztük fel. Az eszközről magáról azonban, az emberi agy működéséről még mindig túl keveset tudunk - magyarázta az agykutató-akadémikus.

A technika lényege, hogy az idegsejteket (neuronokat) feltöltik egy bizonyos festékanyaggal, amelyből az átmenő lézersugár mérhető fényreakciót vált ki. A rendszer egy másodperc ezredrésze alatt képes felfedni az ingerlésre adott válaszokat az agyban.

"Akár egyetlen idegsejtet is tudunk vizsgálni, meg tudjuk mondani, hogy hol fejti ki például a hatását egy gyógyszermolekula.

A centiméter milliomodrésze nagyságrendben végezhetünk vizsgálatokat" - emelte ki Vizi. Hozzátette: a módszer a gyógyszerkutatások mellett a neurológiai és pszichiátriai betegségek gyógyításában is nagy előrelépést jelent.

 A kétdimenziós mikroszkóp révén továbbá regisztrálható, ahogy az idegsejtek összegyűjtik az információt és továbbadják azt, vagyis nyomon követhető, hogy a neuronok miként "beszélgetnek" egymással.

A mikroszkóphoz a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Jedlik Ányos-pályázatán nyertek támogatást. A berendezést "garázsfejlesztéssel" a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet egy "kis laboratóriumában" hazai alapanyagok felhasználásával készítettek, s 60 millió forintot ér.

Mint Vizi E. Szilveszter elmondta, hasonló berendezést kifejlesztett az egyik vezető japán műszergyártó cég is, ám a magyar készülék lényegesen többet tud: segítségével nagyobb területről lehet információt gyűjteni, és gazdaságosabban működik.

"A mi készülékünk több fotont tud befogni, tehát sokkal szebb képet ad, nagyobb a feloldóképessége, másrészt lényegesen gyorsabb. Ez egy jelentős előrelépés, a piacon egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik" - emelte ki az agykutató.

Az akadémikus kitért arra a rendkívül tehetséges fiatal kutatógárdára, amely részt vett a fejlesztésben. Ez mindenekelőtt a KOKI két kutatója - Rózsa Balázs, aki orvos és fizikus, valamint Katona Gergely, akit Vizi E. Szilveszter kitűnő informatikusként és szoftverkészítőként jellemzett.

A fejlesztés részesei voltak Maák Pál vezetésével a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Atomfizikai Tanszéke, valamint Finommechanikai és Optikai Tanszékének munkatársai, valamint a BME hallgatói.

"Meggyőződésünk, hogy az európai agykutatók seregszemléjén nagyon nagy érdeklődést vált ki ez a műszer, amely előfutára a Kísérleti Orvostudományi Intézetben kifejlesztett háromdimenziós mikroszkópunknak. Utóbbira már bejelentett világszabadalmunk van és hamarosan bemutatjuk a szakembereknek" - hangsúlyozta Vizi.