Napnyugta után az Oroszlán csillagképben, annak legfényesebb csillagától, a Regulustól kicsit nyugatra lesz látható külső bolygószomszédunk, a Mars. Mivel már messze jár a Földtől, látszó mérete nagyon kicsi. Még távcsőben sem látható más, csak apró korongja, vöröses színe és esetleg világos pólussapkái. Nem messze a vörös bolygótól, a Regulus „másik oldalán” találjuk a Naprendszer ékességét, a gyűrűs Szaturnuszt. Távcsőben kiválóan látszik a gyűrűje, és legnagyobb holdja, a Titan. Ha szerencsénk lesz és elég tiszta lesz az égbolt, talán néhány kisebb és halványabb holdját is megpillanthatjuk. Amikor ez a két bolygó lenyugszik, délkeleten már látható a bolygók királya, a hatalmas Jupiter.

Fényesebb, mint bármelyik csillag az égen, így el sem lehet téveszteni a déli látóhatár fölött. Távcsővel kiválóan látszanak sötét felhősávjai és négy nagy holdja, az Io, az Europa, a Ganymedes és a Callisto. Hajnalban, amikor a Jupiter már hanyatlani kezd, feltűnik a legtávolabbi bolygó, a kékes színű Neptunusz. A hatalmas távolság miatt csak a bolygó korongja látható, de 4,5 milliárd km-ről már ez is nagy szó. Az éjszaka végén, a pirkadatban pedig megpillanthatjuk ötödik célpontunkat, a zöldes színű Uránuszt. A belsejében több földtömegnyi vizet tartalmazó bolygónak jól látható korongja van a távcsőben. Végül, de nem utolsó sorban nem feledkezhetünk meg égi kísérőnkről, a Holdról sem, melynek fogyó korongját az éjfél előtti óráktól láthatjuk a déli, délkeleti égbolton.