A leendő sörbajnokoknak tíz kérdésből álló tesztlapot kellett kitölteniük, amelyhez segítséget kaptak az udvaron található sátrakban. Az egyik állomáson az ital összetételéről, a másodikon a kóstolás módjáról, a harmadikon a gyártásról, a negyediken a csapolásról hallhattak szakmai érdekességeket.
Azt is megtudhatták az ide látogatók, hogyan lehet felismerni az igazán jó söröket, miként kell fogyasztani, miről árulkodik a habja, és hogyan jó tárolni. Az is kiderült, a sörnek is van bukéja: lehet komlós, malátás, fűszeres, kávészerű és gyümölcsös.
Ez az ital példátlan karriert futott be az elmúlt évtizedekben. Ennek különböző állomásait örökíti meg a Sörélmények című fotókiállítás, valamint plakátok a sör történetéről, a gyártás folyamatáról és a Szent Arnold-legendáról.
Ugyancsak a folyékony kenyér volt a témája annak a pódiumbeszélgetésnek is, amelynek keretében sörmesterek, sörbarátok, sörfőzők beszélgettek az italhoz fűződő élményeikről, emlékeikről.
A legenda szerint Szent Arnold szerzetes hívta fel a városlakók figyelmét a pestisjárvány idején arra, hogy jobb, ha a szennyezett víz helyett sört isznak. A több ezer éves múltra visszatekintő, főzött ital ugyanis nem terjesztette a kórt, tehát hamar népszerű lett azok körében is, akik addig nem fogyasztották.
Tavaly rendezték meg először Budapesten a sörkultúra napját nagy sikerrel, és már akkor eldöntötték a szervezők, hogy ismét megtartják a Szent Arnold-napot.
A Budai Vár Gótikus udvarán megrendezett sörparádét dzsesszkoncert és stand-up-comedy színesítette.
