Belföld
Holokauszt-megemlékezés Zalaegerszegen
Gyászmegemlékezést tartott a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség a holokauszt 64. évfordulója alkalmából a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben, az egykori zsinagógában vasárnap.
Minden a szavakkal kezdődik – idézte fel Siklósi Vilmos, a hitközség elnöke édesanyja naplójának néhány sorát, majd hozzátette: sajnos ma már nemcsak szavak léteznek, számtalan "égbekiáltó" tett is van.
Úgy fogalmazott: "A mai Magyarországon megjelentek a gyűlölet jelképei: a Magyar Gárda masíroz hazánk utcáin, a jobboldali média bűnbakot keres, az Echo TV-ben nyíltan zsidóznak, SS-ruhában pózoló igazgató kerül az iskola élére, a bírósági épületben – a jog házában – pedig árpádsávos zászlók lengenek."
Minden emlékezés lényege az emlékeztetés, ami azért is nagyon fontos, hogy ami megtörtént, soha többé ne fordulhasson elő – mutatott rá Siklósi Vilmos.
A zalaegerszegi gettóból 1944 júniusában marhavagonokban szállították el a zsidókat – férfiakat, nőket, gyermekeket, időseket – Auschwitzba. Több mint ezerkétszázan váltak a munkaszolgálat és a deportálás áldozatává.
Zalaegerszegen a 40-es években 1400-1500 magyar zsidó élt. A gyásznapon koszorút helyeztek el a gettó és a roma holokauszt áldozatainak emléktábláinál és megemlékezést tartottak a zsidó temetőben is.
A Fejér megyei Tordas és Gyúró képviselő-testülete a közelmúltban a társult intézményként működő tordasi iskola igazgatójává választotta Kosaras Péter Ákos középiskolai tanárt, aki tavaly Waffen-SS egyenruhában pózolt egy fotón, ami később az internetre is felkerült.
A Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatását kezdeményező polgári per kezdetekor, március 12-én a Fővárosi Bíróságon a tárgyalóterem ajtajában egy piros-fehér sálat viselő fiatalember szűrte meg, kik azok, akik bemehetnek a tárgyalásra.
Forrás: MTI