A szakszervezeti vezető és a társult civil szervezetek képviselői egybehangzóan úgy foglaltak állást, hogy nem egy törvény ellen, hanem egy modell megőrzéséért csatlakoztak az Albert házaspárhoz, akik a népszavazás kezdeményezői voltak.
"Soha nem látott társadalmi összefogást" tapasztaltak az aláírásgyűjtés során - fogalmazott a Liga elnöke, aminek meg is lett az eredménye, hiszen több mint félmillióan írták alá az íveket - emlékeztetett Gaskó, hozzátéve, ebből valamivel több mint négyszázezer hiteles aláírást talált az Országos Választási Bizottság.
A várhatóan ősszel tartandó népszavazás kapcsán Gaskó István visszautasította azokat a "nézeteket", miszerint a referendum megtartásának ötmilliárd forintos költsége a Ligát és a társult szervezeteket "terhelné".
Mint a szakszervezeti vezető fogalmazott: a kormány felelőssége kitapintható abban, hogy sor kerül a népszavazásra, hiszen a civilek többször kezdeményeztek párbeszédet a törvényről, készek voltak az egyeztetésre, azonban a kormány "még válaszra sem méltatta" a szervezeteket.
A sajtótájékoztatón Gál Péter, az Egészségügyi Menedzser Központ kutatója nagyvonalakban vázolta azokat az elképzeléseket, amelyek nyomán egy társadalombiztosítási rendszernek működnie szabadna.
A szakember véleménye szerint az egészségügyi rendszer finanszírozási oldala nem lehet többszereplős, és meg kell erősíteni a szolgáltatói oldalt, annak versenyét megteremteni úgy, hogy ténylegesen lehetővé váljon a szabad intézmény- és orvosválasztás.
Szükséges változtatni a jelenlegi intézményrendszeren - folytatta Gál Péter -, továbbá a hatékony működés eredményeképpen megmaradó forrásokat az ágazatban kell tartani, azt az orvosok, szakdolgozók javadalmazására kell fordítani.
Az Albert Zsolt és felesége által kezdeményezett népszavazáson feltett kérdés úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?"
