2024. április 20. - Tivadar

Legyen nagyobb a nyilvánosság!!

Jakab István (Fidesz), a MAGOSZ elnöke szerint komoly gondok vannak az országban a földek adás-vétele körül. Rengeteg a spekuláns, és sok parasztgazda veszti el a földjét, számító, csak a bevételt figyelő felvásárlók miatt. Az országgyűlés május 13-ai ülé
2008. május 14. szerda 16:09 - Góz Tamás
Gőgös Zoltán államtitkár szerint vannak tényleges problémák, amelyeket 2011-ig meg kell oldaniuk. Jakab István szerint egyetértenek abban, hogy a föld cseréket minél hamarabb szabályozni kell. Az államtitkári válasz értelmében a jogállamiság elve folyamatosan érvényben van, de igyekeznek a szükséges módosításokat minél előbb érvényre juttatni.

A Hírextra.hu arra kérte a válasszal láthatóan elégedetlen képviselőt, hogy fejtse részletesebben bosszúságának okát.

- Az államtitkár úr pontosan tudta, hogy miről beszélek, mégis igyekezett kitérni a válaszadás elől – kezdte a honatya. A Horn-kormány óta tart a hazai földek elherdálása. Az Orbán-kormány annyit tudott tenni, hogy 2001-ben 5 évre megtiltotta a földek külföldi kézbe kerülését, de ez a moratórium azóta lejárt.

- Hogyan tudnak ma a földek tulajdonjogával visszaélni?

- A válasz megértéséhez tudni kell néhány apróságot. Vagyis, hogy a földeladást ugyan harminc napra ki kell függeszteni a helyi önkormányzatnál, a földcseréket azonban nem. Magam voltam tanúja egy kis faluban, amikor egy kamionnyi színes televíziót vittek a parasztoknak, akik cserébe átadták földjüket a vásárlóknak. Alig kaptak valamit érte, ráadásul egy életre elestek a tisztességes munka, és a tisztességes bevétel esélyétől.



- Miért van lehetőség ilyen ügyletekre?

- Azért, mert a kormány nem követeli meg a földcserék nyilvánosságát. Mondjuk az osztatlan közös tulajdonok esetében, ha valaki becseréli magát egy hektárba, akkor utána már nem kell közzé tenni, ha sikerül felvásárolnia a többi tulajdonostól a fennmaradó területet. Így a gazdálkodó vagy földtulajdonos, ha nem figyel oda, nagyon könnyen kieshet a gazdálkodók köréből.

- Mekkora összeg eshet ki így a zsebükből?

- Hazánkban átlagosan három-négyszázezer forint egy hektár magyar föld. Külföldön ugyanez az összeg milliós nagyságrendű, így ott jobban is figyelnek rá. Persze ez függ a helytől, a minőségtől és még számos más tényezőtől is. Úgy gondolom, hogy ezek helyett az értelmetlen, és az eladónak csak kárt okozó műveletek helyett inkább olyan elképzeléseket kellene támogatni, amelyek a helyi lakosokat helyezik előtérbe. Ilyen lehet a hosszú távú bérlés is, amelynek keretében a földtulajdonos folyamatosan kap valamekkora – mégha szerény összegű – bevételt is, amely segítheti a mindennapjaiban.

- Mi lenne az ideális megoldás?

- Fontos lenne – ötpárti egyetértéssel – egy olyan jogszabályt kidolgozni, amely egyszer és mindenkorra rendezni tudja ezt a helyzetet. A jogi garanciák életbelépéséig azonnali és teljes körű moratóriumot léptetnék életbe. Így megakadályozható lenne a konkrét károkozás.
A földtörvény átalakítására is szükség lenne, mivel most a földek megvételére első helyen most társaságoknak van lehetőségük. Ezt a sorrendet kellene úgy felcserélni, hogy a helyi gazdálkodó kerüljön az első helyre. Emellett megerősíteném a nyilvánosság szerepét is. Fontos, hogy ne csak az átadások, de a cserék is nyilvánosságra kerüljenek. A kormány terve az, hogy bevezesse a földet-földért cserét. Ezt nem tartom jó ötletnek, hiszen nagy különbségek vannak az ország különböző pontjain lévő hektárok aranykorona értékei között. Az sem jó módszer, ha valaki apránként becseréli magát az ország több pontján osztatlan közös tulajdonokba, majd szép lassan kivásárolja a többi tulajdonost. Felszámolnám az osztatlan közös tulajdonokat, és minden egyes parcellában kimérném pontosan a tulajdonosok területeit. Így elkerülhető lesz a visszaélés lehetősége.

Emellett persze továbbra is forszírozom a nyilvánosság erősítését. Legyen minden mozdulat rögzítve és az érdekeltek felé továbbítva. Határozzuk meg hogy mit, mikor, és hol kell majd közzétenni, így a gazdák folyamatosan nyomon követhetnék a változásokat.

- Van-e valamilyen remény a helyzet végleges rendezésére?

Hazánkban két és fél millió hektár föld van állami tulajdonban. Ez nemcsak mezőgazdasági területet jelent. Az energia válság idejében a föld egyre komolyabb szerepet fog betölteni a változó energiaforrások között. Ha nem vigyázunk rá, egyszer és mindenkorra el fog veszni. Én, vidékiként, és szakemberként azért fogok továbbra is dolgozni, hogy a magyar föld a parasztok, és azok kezében maradjon, akik nemcsak nyerészkedni, de dolgozni is akarnak vele.

Életrajz
1949-ben született Hajdúbagoson. Nős, felesége titkárságvezető. Előző házasságából két felnőtt gyermeke van, Márta ( 1976. ) és István ( 1978. ). Középiskolai tanulmányait a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban kezdte, majd intézményi átszervezés miatt a Dienes László Szakközépiskola és Gimnáziumban folytatta és érettségizett 1968-ban.
1972-ben a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola Állattenyésztési Karán Állattenyésztő üzemmérnöki diplomát szerzett. Munkahelyei és tisztségei: 1972-től Debrecen Hunyadi Tsz-ben gyakornok; 1973-1983. Hajdú-Bihar Megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség főelőadó, majd osztályvezető; 1984-1986. Sáránd - Hajdúbagos Szabadság MgTsz állattenyésztési főágazat vezető; 1986-1993. ISV Rt. szaktanácsadó, majd tenyésztési igazgatóhelyettes; 1994. MAGOSZ társelnök; 1999-től elnök; 1993-1994. Csákvár Mg Rt. Igazgatóságának elnöke; 1994-2001. Magyar Agrárkamara alelnöke; 1996-tól az Országos Szövetkezeti Tanács elnökségének tagja.

Alakulásától kilépéséig, 1995. december 31-ig volt tagja a Magyar Demokrata Fórumnak. Sem előtte, sem azóta más pártnak nem volt és jelenleg sem tagja. Élete és munkája a vidéki emberek, a gazdavilág szolgálata, az európai értékrend alapján működő magyar gazda érdekképviselet megteremtése és biztosítása. Több hazai és nemzetközi szervezetben dolgozik, folyamatos kapcsolatot ápolva az európai gazdaszervezetek vezetőivel.
Eddig végzett munkáját a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter Kovács Béla díjjal, a Magyar Köztársaság Elnöke a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitűntetéssel ismerte el.
A 2006. évi országgyűlési választásokon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 30-tól a mezőgazdasági bizottság alelnöke.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását