2024. március 28. - Gedeon, Johanna

"Hihetünk Istenben és a földönkívüliekben."

"Hihetünk Istenben és a földönkívüliekben. El lehet fogadni más világok és más életek létezését, akár olyanokét is, amelyek fejlettebbek a miénknél anélkül, hogy megkérdezőjeleznénk a teremtésbe, a megtestesülésbe és a megváltásba vetett hitünket" - így v
2008. május 14. szerda 11:47 - Hírextra

A 45 esztendős argentin jezsuita atya, aki 2006 augusztusa óta vezeti az obszervatóriumot, a Vatikán hivatalos lapjának, a L,Osservatore Romanónak adott interjúban úgy vélekedett: annak ellenére, hogy számos csillagász minden alkalmat megragad ateizmusának nyilvános tanúságtételére, csupán mítosz annak állítása, hogy az asztronómia segíti az ateista világlátást.
"Számomra úgy tűnik, hogy éppen az, aki a Specolában dolgozik, tanúsíthatja a lehető legjobban, hogy lehet Istenben hinni és komoly tudományos munkát végezni" - mondta Funes, aki szerint, ahogyan sokféle teremtmény létezik a Földön, lehetnek más, Isten teremtette intelligens lények is.

Az nem ellenkezik a keresztény hittel, mivel az ember "nem szabhat határokat Isten alkotói szabadságának". "Ha a földi teremtményeket Szent Ferenccel mondva "fivérnek", "nővérnek" nevezhetjük, miért is ne beszélhetnénk "földönkívüli fivérről"? Elvégre ő is a teremtés része lenne" - tette hozzá a Specola igazgatója.

Ami pedig az ismeretlen világok lényeinek megváltásával kapcsolatos problémákat illeti, Funes atya megjegyezte: "Még ha léteznek is más intelligens lények, nem biztos, hogy szükségük van a megváltásra. Elképzelhető, hogy teljes barátságban maradtak Teremtőjükkel". És mi van akkor, ha ezek a földönkívüliek "bűnös lelkek?" A jezsuita páternek erre is megvan a válasza: "Jézus egyszer s mindenkorra megtestesült. A megtestesülés egyszeri és megismételhetetlen történés. Éppen ezért biztos vagyok abban, hogy valamilyen módon számukra is megadatna az isteni könyörületesség, ahogyan az embereknek."

A Specola igazgatója az interjúban kitért arra is, hogy az ősrobbanás (big bang) elmélete nem mond ellent a bibliai teremtéstörténetnek. "A Biblia alapvetően nem tudományos könyv, hanem a szeretet levele, amelyet Isten népének írt egy két- vagy háromezer éves nyelvezettel. Akkoriban természetesen ismeretlen volt egy olyan elmélet, mint az ősrobbanásé. Éppen ezért nem kérhetünk számon a Bibliától tudományos választ. Ugyanakkor nem tudjuk, hogy a jövőben nem lesz-e az univerzum eredetének teljesebb magyarázata, mint a big bang" - mondta José Gabriel Funes atya, aki szerint éppen ezért kell begyógyítani olyan sebeket, mint a Galilei-ügy, és megvalósítani az együttműködést az egyházi és a tudományos közösség között.

"Hiszem, hogy a tudomány és hit közötti problémák egyike a tudatlanság. Egyfelől a tudósoknak meg kellene tanulniuk helyesen olvasniuk a Bibliát, és megérteni hitünk igazságát. Másfelől a teológusoknak és az egyházi embereknek naprakésznek kellene lenniük a tudományos fejlődésben, hogy hatékony válaszokat adhassanak a folyamatosan felmerülő kérdésekre" - figyelmeztetett a vatikáni csillagász.

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását