A felmérés szerint ez éppúgy érvényes az átlagosan fejlett író- és olvasókészség, mint írási nehézségek esetében.

Virginia Berninger, a Washingtoni Egyetem kutatója csapatával több mint 200 másodikos, negyedikes és hatodikos gyereket tesztelt. A gyerekeknek először az ábécé összes kisbetűjét kellett papírra vetniük helyes sorrendben, majd ugyanezt billentyűzeten bepötyögni. Mindkét feladatot a lehető leggyorsabban és legpontosabban kellett elvégezniük.

Ezen kívül meg kellett fogalmazniuk egy mondatot, amely az "írás", és egyet, amely az "olvasás" szóval kezdődik. Végezetül tíz percet kaptak arra, hogy az "olvasás" és "írás" témában fogalmazást írjanak - kézzel, illetve géppel.

Korosztálytól és írásproblémáktól függetlenül a gyerekek jobban írták meg a fogalmazást, ha a tollat használták - mutattak rá a kutatók a Learning Disability Quarterly című szaklapban a Die Welt című német lap internetes kiadása (www.welt.de) szerint.

A negyedikesek és a hatodikosok ezen kívül teljesebb mondatokat fogalmaztak meg, ha kézzel írtak. Csupán az ábécés feladatnál bizonyult jobb megoldásnak a billentyűzet, akkor ugyanis csak le kellett nyomni a billentyűt, nem pedig megformálni a betűket.

Felnőttek agyán végzett képalkotó vizsgálatok is kimutatták már, hogy a betűk kézzel való megformálása előnyösebb a billentyűzet használatánál. Egy hasonló, gyerekeken végzett agyszkenneléses tanulmány pedig igazolta, hogy az ujjak mozgása a betűk képzése közben fokozza a gondolkodást.

A kutatók szerint ezért jobb, ha a tanítás része marad a kézzel való írás.