A kárpátaljai tutajosok életét, használati tárgyait, a faúsztatás kellékeit és korabeli dokumentumokat bemutató, Európában egyedülálló múzeum helyreállítását politikusok és üzletemberek adakozásából kezdik el. A létesítmény nagyobb részét a hozzá tartozó gát- és zsiliprendszerrel együtt az 1998-as és 2001-es árvíz tette tönkre. Mivel az 1972-ben megnyitott múzeumot annak ellenére sokan keresik fel évről évre, hogy csak egyes részei maradtak meg, a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal úgy döntött, kezdeményezi a helyreállítását.
A megyei hatóság a múzeum restaurálása céljából kulturális alapítványt hozott létre, és adakozásra szólította fel a kárpátaljai üzletembereket. Az első jelentősebb összeget a régió egyik legtehetősebb vállalkozója, Viktor Baloga, az ukrán államelnöki hivatal vezetője, korábbi kárpátaljai kormányzó ajánlotta fel.
A múzeum és a 19. században a Csorna Rika folyón épült gát-, valamint zsiliprendszer helyreállítása előzetes számítások szerint összesen 12 millió hrivnyába (kb. 390 millió Ft) kerül majd.
A ruszin faúsztatók eredetileg a mostani múzeum helyén építették a hegyi folyók sebes sodrásának ellenálló kisebb tutajokat. Majd a Tisza síkvidéki szakaszán, Tiszaújlak és Csetfalva környékén többnyire három hegyi tutajból egy nagyot állítottak össze, s így úsztatták le a fát sokszor egészen Szegedig, sőt távolabbra is. Az 1800-as évek végéig, a vasút megépítéséig a tutajokon sót, gyümölcsöket és egyéb rakományt is szállítottak a Tisza menti települések piacaira.
