Európai minősítést kapott a szakmák jegyzéke

A magyarországi képzési jegyzék ellen hosszú ideig az volt a kifogás, hogy túlságosan sok szakmát tartalmaz az európai átlaghoz képest. Sikerült változtatni ezen, ma már csak mintegy négyszáz szakma van a listán. Különösen az utóbbi tíz esztendőben formálódott újjá a jegyzék. Hogy miképpen? Erről kérdezzük dr. Kiss Attillánét, a Pedagógusok Szakszervezete felnőttoktatási tagozatának intéző bizottsági elnökét.

– Mi indokolja a szakmák sorának állandó újrarendezését?

– Maga az élet, a társadalom, a gazdaság kultúrájának fejlődése. Most egy körülbelül tíz éves munkafolyamaton vagyunk túl. Részben európai uniós, részben költségvetési forrásból több százmillió forintot fordítottunk a képzési jegyzék korszerűsítésére. A többi közt kompetencia alapú oktatás előkészítésére a szakképző intézményekben, szakértői díjakra, idevágó kutatásokra. Március közepén járt hazánkban az OECD országok ellenőrző csoportja. Megállapították, hogy európai színvonalú képzési jegyzéket sikerült megalkotni.

– Azt mondta az élet gyakran átírja a jegyzéket. Ezek szerint a mostani sem tökéletes?

– Nem is lehet az, hiszen a társadalmi, gazdasági mozgásoknak, a munkaerőpiac változó igényeinek tükröződniük kell a szakmák listáján. Látjuk, mit kell kijavítani, érzékeljük a lista hiányosságait. Azt is tudjuk, hogy a javításhoz, a hiányosságok pótlásához a szakembereknek még szorosabb kapcsolatot kell tartaniuk a szakképző intézményekkel – nappalival, felnőttel egyképpen -, illetve a gazdaság szereplőivel – ismeri el Kiss Attiláné.

– Milyen előnyei, újdonságai vannak a csaknem egy évtizedes munkával készült jegyzéknek?

– A legfontosabb, hogy a tanulók rész-szakképesítést is szerezhetnek egy-egy szakmában, ugyanis a tananyag modulokból építkezik. Aki korábban olyan modulból vizsgázott, amilyen az új helyen, szakmában is tananyag, annak nem kell ismét vizsgát tennie. Ez egyaránt előny a tanuló és az iskola szemszögéből nézve. Hátránya, hogy a 9-10 hétig tartó modulok után vizsgázni kell, és a vizsga pénzbe kerül. Az is erénye a jegyzéknek, hogy minden szakmához jó leírást ad, közli, hogy milyen kompetenciák szükségesek a szakma tanulásához, majdani gyakorlásához.

– Hogyan lehet mérni a tanuló kompetenciáit, például a problémamegoldó, az együttműködő képességet?

– Ez egyelőre csak a felnőttképzésben jelent gondot. A nappali képzésben először majd a szeptembertől induló tanévben kell a méréseket elvégezni, és addig még van idő. Kétségtelen, hogy az idegen nyelvi vagy a kommunikációs kompetencia mérése könnyebb, mint az együttműködési, illetve a problémamegoldó készségé, de nem lehetetlen. Mindenesetre az elmondható a jegyzékről, hogy minden eddigi változatánál jobban szolgálja a képzéssel szemben támasztott igényeket, és az élethosszig tartó tanulást – állítja az elhangzottak összefoglalásaként Kiss Attiláné.