Tudomány
Szerves molekula nagyon messziről
Első ízben fedeztek fel szerves molekulát - nevezetesen metánt - a Naprendszeren kívül a Hubble-űrteleszkóp segítségével. A felfedezést mérföldkőnek tekintik a messzi világokban rejlő élet utáni kutatásban, annak ellenére, hogy azon a Jupiter nagyságú bol
Tehát a HD 189733b nem kerül fel az esetlegesen életet rejtő bolygók listájára, pedig korábban vízmolekulákat is kimutattak az atmoszférájában, s ez most megerősítést nyert. De azért sem lehetnek rajta élet nyomai, mert a metán ezen a bolygón nem biológiailag jön létre a szakemberek szerint.
A metánmolekulát az úgynevezett spektroszkópia módszerével fedezték fel, amelynek során a fényt összetevőire bontják, s így vált kimutathatóvá a metán "ujjlenyomata". De a megfigyeléshez arra is szükség volt, hogy a bolygó elhaladjon a napja előtt, mármint a Föld irányából szemlélve. Tehát amint a csillag fénye rövid időre áthatolt a bolygó légkörén, a különböző gázok nyomot hagytak a kibocsátott fényen.
Egyébként metánt, a szerves vegyületek e legegyszerűbbjét a Naprendszeren belül több bolygón felfedeztek már.
Jelenleg még 270 kevésbé életellenes, más napok körül keringő bolygót tartanak nyilván, amelyek kutatásra várnak, mert lehetséges, hogy a földihez hasonló élet nyomait rejtik.
Az úgynevezett Goldilocks-zónákban (más néven: élet- vagy zöld zónák) a bolygók olyan távolságban keringenek a napjuk körül, hogy felszínük se nem túl forró, se nem túl hideg ahhoz, hogy elvileg folyékony víz legyen rajtuk.
Forrás: MTI