Életmód
Jeltelen tudomány?
Magyarországon is hiányzik a jelnyelvi szókincs tudományos része, azonban ezt a tényt senki sem kezeli problémaként - mondta Lancz Edina, jelnyelvkutató, a Mesélő Kezek Egyesület elnöke a távirati irodának.
A jelnyelvkutató arra a nemrégiben napvilágot látott hírre reagált, amelyet a Corriere della Sera című olasz napilap adott közzé, miszerint 250 fogalmat építettek a jelbeszédbe az edinburgh-i egyetem nyelvészei és oktatói. Főként a tudomány és a technika témakörébe tartozó kifejezésekről van szó, mint a fotoszintézis, a vírus és az atom.
A hallássérültek nyelvéből korábban hiányoztak a viszonylag új fogalmak. Betűre lebontva jelölték őket, ám ezentúl egy mozdulat is elég lesz rájuk. Mindezt a tudomány és technika fejlődése, mindennapi életbe való megjelenése tette szükségessé. Ezeket a szavakat Nagy-Britanniában már tanítják a gyermekeknek a különleges iskolákban.
Míg sok országban – például Hollandiában, Nagy-Britanniában, vagy az Egyesült Államokban a szülők választhatnak, hogy egynyelvű – vagyis a beszédet és írást hangsúlyozó -, vagy a kétnyelvű – azaz elsődleges nyelvként a jelnyelvet használó – oktatási intézménybe íratják be gyermeküket, addig Magyarországon a jelnyelvet nem használják az iskolákban.
A felsőoktatási intézményekben tanuló siket diákok jelnyelvi tolmáccsal járnak órára és a tolmács
rendszeresen szembesül a szakszavak, pontosabban "szakjelek" hiányával, így ezt a problémát maga kénytelen megoldani betűzéssel, körülírással, spontán kitalált jelekkel és a mellettük használt artikulációval – mondta Lancz Edina.
Forrás: MTI