Koszovó független és szabad

A parlamenti határozat szerint a cél a Martti Ahtisaari ENSZ-közvetítő által javasolt, korlátozott önálló államiság megteremtése az Európai Unió felügyelete alatt. A koszovói parlament 109 képviselője fogadta el a függetlenségi nyilatkozatot, a voksoláson nem vett részt a szerb kisebbség 11 parlamenti képviselője. Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó önállóságát – jelentette ki Boris Tadic szerb elnök.

Szerbia elítélte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását, röviddel azután, hogy a pristinai parlament vasárnapi rendkívüli ülésén közfelkiáltással kinyilvánította Koszovó függetlenségét Szerbiától. A belgrádi kormány miniszterelnöke, Vojislav Kostunica a pristinai függetlenségi nyilatkozat elhangzása után alig pár perccel mondott televíziós beszédében "ál államnak" nevezte Koszovót. Koszovót az Egyesült Államok hozta létre – mondta – , "készen arra, hogy saját katonai érdekei védelmében megsértse a nemzetközi rendet". "Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét" – szögezte le Boris Tadic szerb elnök egy közleményben.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását kérte vasárnap Moszkva Koszovó ügyében. Az orosz külügyminisztérium közleményben utasította el a koszovói függetlenség kinyilvánítását, s a világszervezet vezető testületének sürgős összehívását kérte ez ügyben. Oroszország a moszkvai külügyi nyilatkozat szerint "teljes támogatásáról biztosítja Szerbia igazságos törekvéseit az ország területi integritásának helyreállítására".

Koszovó függetlenségének kikiáltása után Grúzia két szakadár területe vasárnap bejelentette: függetlenségük elismerését fogják kérni Oroszországtól és az ENSZ-től. Abházia és Dél-Oszétia területe fölött Tbiliszi már másfél évtizede nem gyakorol ellenőrzést, a két térséget szoros szálak fűzik Moszkvához.

A NATO továbbra is gondoskodik Koszovó biztonságáról – közölte vasárnap az észak-atlanti szövetség. Állásfoglalásában önmérsékletre intett minden érintett felet nem sokkal azután, hogy a dél-szerbiai tartomány kikiáltotta függetlenségét.

Csak közép távon állhat majd meg a lábán a függetlenségét vasárnap kikiáltó Koszovó, az új állam politikailag, gazdaságilag és rendészetileg is nemzetközi segítségre szorul majd a következő években – mondták szakértők a volt szerbiai tagköztársaságról az MTI-nek vasárnap.

Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa és Juhász József, az ELTE Kelet-Európa Története Tanszék docense egyetértett abban, hogy a következő években politikailag, gazdaságilag és rendészetileg is nemzetközi segítségre lesz szüksége Koszovónak.

Szilágyi Imre kiemelte: habár Koszovó vasárnap kikiáltotta függetlenségét, ezzel a gyakorlatban még nem jön létre önálló állam, a továbbiakban is protektorátus marad, ahogy eddig is volt 1999 óta. Formálisan tehát önálló állam lesz, amelynek területén idegen csapatok állomásoznak majd – tette hozzá.

Az államépítés folyamata csak nemzetközi segítséggel működhet: Koszovónak segítségre van szüksége a közigazgatás és a rendészet megszervezésében. A gazdaságot is csak nemzetközi közreműködéssel lehet talpra állítani, ehhez pénzre és ismeretátadásra is szükség van – húzta alá a szakember.

Juhász József szerint is a teljes függetlenség egy hosszú folyamat, mely 2010 előtt biztosan nem fejeződik be.

Nagyon sok kétség fogalmazódik meg, hogy életképes lesz-e az új állam, de semmivel sincs kevesebb esélye arra, hogy működőképes legyen, mint a régió többi országának. Koszovó nagyon fejletlen terület, szétzilálódott gazdasággal és társadalommal, átszőve a feketegazdaság szálaival. Ha az államnak működőképes, átlátható gazdasági és közigazgatási rendszert sikerül létrehozni, akkor be tud majd illeszkedni az önálló államok rendszerébe – mutatott rá.

A két szakember kiemelte: több dolog miatt döntött a koszovói vezetés a február 17-i függetlenségi nyilatkozat mellett. Egyrészt mindenképpen vasárnap szerették volna bejelenti az elszakadást, másrészt az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn üléseznek Brüsszelben, így lehetőség lesz arra, hogy az unió minél előbb reagálhasson. Emellett a koszovóiaknak meg kellett várniuk a szerbiai elnökválasztást is, hogy ne rontsák a nyugatbarát Boris Tadic esélyeit a függetlenség kikiáltásával – tették hozzá.

Szilágyi Imre és Juhász József kiemelte: az albán vezetésnek az a szándéka, hogy a lehető legszélesebb jogokat biztosítsák a koszovói szerbeknek, az Ahtisaari-tervnek megfelelően. Az azonban más kérdés, hogy mi valósul meg mindebből a mindennapi életben – húzták alá.
Ugyanakkor egyik szakember sem számít komoly menekülthullámra, nem valószínű, hogy a szerbek tömegével hagyják majd el Koszovót.

Juhász József kiemelte: aki akart, az már korábban elhagyta a tartományt. Ha lesz is vándorlás, annak jelentős része Koszovón belül történik majd meg: a szórványtelepüléseken élők az északi szerb tömbbe költözhetnek. Csak néhány tízezren menekülhetnek át Szerbiába, és csak töredékük érheti el a Vajdaságot – tette hozzá.

Szilágyi Imre elmondta: a szerb vezetők arra szólítják fel a koszovói szerbeket, hogy maradjanak a szülőföldjükön, hiszen ha ők elhagyják Koszovót, akkor a szerbek jövőbeli területi igényei még kevésbé lennének megalapozottak.

A két szakember kiemelte: nem kell arra számítani, hogy a vajdasági magyarok a koszovói események következményeként Magyarországra menekülnének.

Szilágyi Imre rámutatott: a függetlenség kikiáltása után is nagyon sok a kérdés és ellentmondás Koszovó jövőjével kapcsolatban. Nem ismert például a határ pontos vonala, a törvények meghozásának menete, és a szerb ellenlépéseket sem lehet még tisztán látni.

Az új országot várhatóan a legtöbb uniós tagállam napokon belül elismeri, várhatóan kivétel lesz ez alól Ciprus, Románia, Szlovákia és Spanyolország. Magyarország az első nagy csoportba tartozhat – tették hozzá.

Hashim Thaci koszovói miniszterelnök vasárnap a pristinai parlament rendkívüli ülésén bejelentette: "Koszovó a mai naptól büszke, független és szabad". A kormányfő beszédében a kulturális sokszínűség megőrzését ígérte, és üdvözölte az EU-missziót, amely segíti Koszovó demokratikus fejlődését és tervei megvalósítását.

Az MDF abban érdekelt, hogy Magyarország a parlamenti pártok és a kormány közötti konszenzus alapján ismerje el a független Koszovót – hangsúlyozta Kerék-Bárczy Szabolcs, a Magyar Demokrata Fórum szóvivője vasárnap az MTI-nek.

"Az MDF abban érdekelt, hogy Koszovó magyar részről történő elismerése egyrészt a vajdasági magyarok érdekei mentén, másrészt a hazai parlamenti pártok és a kormány konszenzusos döntése alapján, továbbá az Európai Unióban kiérlelt álláspont figyelembe vételével történjen meg" – emelte ki Kerék-Bárczy Szabolcs.

A szóvivő hangsúlyozta: Koszovó önállóvá válása csakis a nemzetközi közösség által felügyelt és koordinált folyamat részeként képzelhető el.

Az MDF szerint alapvető magyar érdek a délkelet-európai térség békéje és stabilitása, éppúgy mint a vajdasági magyarság békéje és gyarapodása – tette hozzá.

A Fidesz üdvözli a koszovói függetlenségi nyilatkozatot, a párt szerint Magyarországnak az Európai Unió meghatározó államaival együtt kell elismernie az új államot – mondta Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa vasárnap az MTI-nek.

"A Fidesz részéről üdvözlöm a koszovói parlament döntését. Arra kérjük a magyar külügyminisztert, hogy a holnapi uniós külügyminiszteri ülésen mindent tegyen meg annak érdekében, hogy az Európai Unió tagállamai ismerjék el Koszovó függetlenségét" – hangsúlyozta Németh Zsolt.

Az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke kiemelte: egyetért a külügyminiszterrel abban, hogy a felügyelt függetlenség jelentheti Magyarország, a vajdasági magyarok és a térség egészének a stabilitását.

A Fidesz fontosnak tartja, hogy Szerbia világos uniós perspektívát kapjon, aminek fontos eleme lehet – a vajdasági magyarok szempontjából is fontos – vízummentesség.

Magyarországnak az Európai Unió meghatározó tagállamaival együtt kell elismernie a független Koszovót. Ha a tagállamok egy nagy csoportja ezt megteszi, akkor Magyarországnak nincs indoka különutas politikát folytatni – tette hozzá.

Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása a rendezés egyetlen lehetséges megoldása volt az SZDSZ szerint – tudatta a párt vasárnap közleményben az MTI-vel.

Az SZDSZ következetes álláspontja volt, hogy Koszovó státuszának 1999 óta húzódó végleges rendezése hozzájárul a Balkán stabilitásához. Tekintettel arra, hogy a rendezésre tett eddigi tárgyalásos kísérletek nem vezettek eredményre, és a megoldáshoz nem vittek közelebb, a függetlenség egyoldalú kikiáltása a jelen körülmények között elkerülhetetlen, a rendezés egyetlen praktikusan lehetséges megoldása volt – tartalmazza Szent-Iványi István közleménye.

"Üdvözöljük az Ahtisaari-tervben szereplő feltételek, korlátok és követelmények egyoldalú felvállalását. Elvárjuk és szorosan figyelemmel követjük, hogy azok a gyakorlatban is megvalósuljanak. A Koszovóban biztosítani ígért kisebbségi jogi rendszert példaértékűnek tekintjük a térség valamennyi állama számára" – közölte az SZDSZ külügyi kabinetjének elnöke.

Az SZDSZ megérti Koszovónak az Európai Unió és a NATO szerepvállalására vonatkozó kéréseit, üdvözli, hogy az EU jóváhagyta a Koszovóba küldendő polgári misszió (EULEX) mandátumát, és támogatja, hogy a felkérésre a NATO is mihamarabb pozitív választ adjon.

Hashim Thaci koszovói miniszterelnök vasárnap a pristinai parlament rendkívüli ülésén bejelentette: "Koszovó a mai naptól büszke, független és szabad". A kormányfő beszédében a kulturális sokszínűség megőrzését ígérte, és üdvözölte az EU-missziót, amely segíti Koszovó demokratikus fejlődését és tervei megvalósítását.

Szakértők azt feltételezik, hogy az új országot a legtöbb uniós tagállam rövid időn belül elismeri, de ez alól várhatóan kivétel lesz Ciprus, Románia, Szlovákia és Spanyolország.

Csehország tudomásul veszi Koszovó függetlenségének a kikiáltását, de szükségesnek tartja, hogy annak elismeréséről közös álláspontot fogadjon el az Európai Unió – közölte vasárnap délután Zuzana Opletalová, a cseh külügyminisztérium szóvivője. Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős cseh kormányfő-helyettes szerint viszont nagyon nehéz lesz a közös EU álláspont elfogadása, mert néhány tagállamnak problémát okoz Koszovó függetlenségének az elismerése.

Koszovó Európa része, kevesebb mint 50 kilométernyire fekszik az EU jelenlegi határától, és a világ "joggal várja el", hogy az unió ennek megfelelően foglalkozzon az üggyel – áll a brit külügyminisztérium által a koszovói függetlenség kikiáltása után közzétett nyilatkozatban. A közlemény szerint az EU-nak egységet kell mutatnia, és vezető szerepet játszania "a megváltozott helyzetre adandó hatékony válasz kimunkálásában". A brit kormány a hétfői uniós külügyminiszteri ülés után jelenti be álláspontját. London következetesen az ENSZ különmegbízottja által a felügyelt koszovói függetlenségre tett javaslatot tekintette a legéletképesebb megoldásnak, amely mellett Koszovó is elkötelezte magát – áll a közleményben.