2024. április 29. - Péter

A regék és a népballadák világát idézik

A regék és a népballadák világát idézi Csepeli István és Schmidt Sándor fafaragó népi iparművész vándorkiállítása, amely négy vidéki állomás után csütörtöktől Budapesten, az Aranytíz Művelődési Központban látható.
2008. február 10. vasárnap 10:52 - Hírextra

A tavaly indult sorozat Csepeli István lakhelyétől Schmidt Sándor lakhelyéig tart, középső állomása az Aranytíz Művelődési Központban megrendezendő tárlat - közölte Halmos B. Ágnes, a központ kommunikációs vezetője az MTI-vel.

A tárlatot bemutatták Dunaföldváron, Orfűn, Pakson és Kecskeméten, Budapest után pedig Nyírbátor, Mátészalka, Sárospatak és Vásárosnamény lesz a helyszín.

A két fafaragó népi iparművész jórészt nagy méretű munkáit, amelyek között látható a Rege a csodaszarvasról, a Népballada és a Világfa című alkotás is, a fővárosban március 12-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

Csepeli István és Schmidt Sándor a sárospataki iskola meghatározó személyiségei, a hazai fafaragó művészet legjelentősebb alkotói közé tartoznak.

"1945-ben, kétszáz éves újpesti asztalos dinasztiában születtem" - mondja magáról Csepeli István, Kodály Zoltán-díjas fafaragó, népi iparművész. Az Egyesült Izzó képzőművészeti körében tanult több mestertől, majd kőszobrász gyakornok lett a budai Vár és a Visegrádi Palota restaurálásánál. 1970-ben költözött Dunaföldvárra, ahol azóta is él.

1974-ben kapcsolódott be a Sárospataki Népművészeti Fafaragótábor munkájába, ami egész további művészeti pályáját meghatározta. A hetvenes évektől napjainkig több mint negyven szakpályázaton nyert díjat, negyven egyéni és ötvennél több közösségi kiállításon vett részt, tizenhét köztéri alkotás fűződik nevéhez. 1983-ban népi iparművész elismerést, 2003-ban a Pro Renovanda Cultura Alapítványtól Kodály Zoltán-díjat kapott.

Schmidt Sándor, Kapoli Antal-díjas fafaragó, népi iparművész családja Husztról és környékéről származik, ő is ott született 1942-ben. Családját Vásárosnaményba sodorták a történelmi események. 1950 óta él és dolgozik a szatmár-beregi tájon, "a három folyó ölelésében" - ahogyan írja magáról. A néprajz megismerésének útján Babus Jolán etnográfus tanárnő indította el. Az 1972-ben indult a sárospataki fafaragótábor egyik alapítója lett. Ekkortól élete részévé vált a fafaragás, a Népi Iparművészeti Tanács és számos neves szakember segítette munkájában.

1983-tól önálló népi iparművészként tevékenykedik. Alkotásai megtalálhatóak köztereken, rangos intézményekben, továbbá külföldön, többek között Németországban, Japánban és Finnországban. A hazai kiállítások mellett munkáit bemutatta Franciaországban, Dániában, Németországban és Monacóban. Harminc éven át vezette a vásárosnaményi fafaragótábort, amelynek anyagából Fafaragó Galériát hoztak létre. A város Pro Urbe díjjal tüntette ki, 2001-ben pedig megkapta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Alkotói Díját.

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását