2020. június 6. - Norbert, Cintia

Tízmillió áldozat?

Megint támad az influenza, a kevésbé szerencsések már érzik is: köhögés, tüsszögés, ízületi fájdalmak, láz, fáradtság. Néha felüti a fejét, lever a lábáról pár embert, majd továbbáll. Most viszont súlyosabb a helyzet: tudósok szerint az állati és emberi v
2008. február 6. szerda 10:08 - Mohai Szilvia
Napjaink leggyakoribb fertőző betegségének, az influenzának három típusa, azon belül számos altípusa és mutációja létezik. Az A típusú vírus az emberen kívül a madarakra és az emlősökre is veszélyes; a B és a C változat leginkább csak embereket betegít meg. Időszakos járványok során terjed, időnként pandémia, azaz világjárvány formájában - egy ilyen világméretű megbetegedés eredményeképp több tízmillió ember is meghalhat. Pandémia leggyakrabban akkor alakul ki, ha a vírus mutálódik: egyik állatfajról a másikra, vagy állatról emberre terjed. Mióta megjelentek az első madárinfluenza okozta emberi megbetegedések, a tudósok újabb világjárványtól tartanak. Hasonló folyamat vezetett az 1910-es évek spanyolnáthajárványához is, amely mintegy ötven millió halálos áldozatot szedett. A spanyolnátha ugyanúgy madarakról terjedt át az emberekre, mint a madárinfluenza, és az így végbement mutáció során egy teljesen új vírus keletkezett, melyet az orvostudomány még nem ismert; ezért az emberek teljesen védtelenek voltak ellene.



Jelenleg hasonló folyamat zajlik. Mióta 1997-ben kiderült, hogy az emberekre is veszélyes, előtérbe került a madárinfluenza. A madarakat szintén megbetegítheti az influenza több vírustörzse, a rájuk veszélyes típusok közül a H5 törzs N1 típusától kell az embernek leginkább félnie. Jelenlegi formájában a madárinfluenza csak az állattal való közvetlen érintkezés során terjed; azonban, ha beigazolódik az, amitől a tudósok tartanak, azaz a vírus összekeveredik az emberi influenzával, halálos, cseppfertőzéssel terjedő vírusmutáció keletkezhet. Mivel így egy teljesen új vírus jön létre, nem lehet tudni, pontosan mit fog okozni - előfordulhat, hogy nem csak légúti megbetegedéseket, hanem szinte bármilyen más szervi bajt is -, nehéz lesz felismerni, a megelőzéséről nem is beszélve.

Mint említettük, az influenza a madarakon és az embereken kívül különböző emlősállatokat is megfertőzhet, például lovakat vagy sertéseket. Az embert megbetegítő lóra jellemző influenzatörzsek jelenlétére régebben több példa volt; mára a ló és az ember viszonya megváltozott. A huszadik század elejéig a lóháton, illetve lovas kocsival való közlekedés általánosnak számított, érthető tehát, hogy az ember gyakrabban és közelibb kapcsolatba került e négylábúval, mint ma. Napjainkban a madarak, leginkább a háziszárnyasok vették át a ló szerepét, már ami a fizikai közelséget illeti; az állat mint társ felfogást pedig kiszorította az állat mint táplálék aspektus. Természetesen, a legtöbb társadalomban a kutya-macska még mindig inkább barát, mint étek, állatot pedig már az ősember is evett; azonban tény, hogy a tömegtermelés elterjedtével a haszonállatok tartása lényegesen megváltozott. Hol vannak már a falusi nénik-bácsik pár csirkével a baromfiudvarban, akik szinte családtagok voltak a számukra, tudták, melyiknek milyen színű a tolla vagy hány tojást tojt hétfőn. Persze, találhatunk hasonlót, ha leutazunk vidékre, de az így nevelt szárnyasok száma mára eltörpül a baromfitelepeken tartott csirkék mellett.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását