Az ügyvéd az Alkotmánybírósághoz küldött beadványában - amelyet eljuttatott az MTI-hez - emlékeztetett rá: akár 300 ezer forint bírsággal is sújtható egy 2008 januárjától hatályos jogszabály-módosítás értelmében a gépjármű üzembentartója abban az esetben, ha az általa üzemeltetett gépjármű vezetője megszegi a közúti közlekedésre vonatkozó előírásokat.
Az objektív felelősség elve szerint, ha nem sikerül megállapítani, ki vezette a járművet a szabálysértés elkövetésekor, akkor automatikusan az üzembentartót büntetik meg. A tulajdonosnak nem csak akkor kell fizetnie, ha nincs meg a járművezető, hanem akkor is, ha a vezetőtől nem sikerül behajtani a bírságot.
Az objektív felelősség törvényi szabályozása több ponton is sérti az alkotmányt - véli a győri ügyvéd, aki utólagos normakontroll iránti indítványában a többi között arra hívja fel az AB figyelmét, hogy az objektív felelősségen alapuló rendszerben az üzembentartó egyáltalán nem kap lehetőséget arra, hogy kimentse magát, ha a járművel balesetet okoznak, túllépik a megengedett sebességhatárt, szabálytalanul állnak meg az autópálya leállósávján, vagy éppen tilosban parkolnak.
Vajda Attila szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a hatóság a bírság kiszabása során még csak arra sincs tekintettel, hogy a gépjármű vezetője vétkesen szegte-e meg az előírásokat.
Az ügyvéd szerint az új szabályozásban sérül az ártatlanság vélelmének alapelve, ami szerint amíg nem lehet bizonyítani valakinek a felelősségét egy ügyben, addig nem is vonható felelősségre.
Az üzembentartó a legnagyobb körültekintés mellett is csupán annyit tehet, hogy a gépjárművet megfelelő műszaki állapotban tartva kizárólag érvényes vezetői engedéllyel rendelkező sofőrnek adja át a volánt - írta az ügyvéd, megjegyezve: az üzembentartó még akkor sem képes megakadályozni a szabályszegést, ha közvetlenül a vezető mellett ül a járműben.
Vajda Attila beadványában azt is írta: a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, hogy a módosított jogszabály minden alap nélkül különbözteti meg a gépjármű üzembentartóját annak vezetőjével szemben. A hatályos szabályozás értelmében míg a szabályszegő sofőrrel szemben legfeljebb 150 ezer forint bírság szabható ki, addig ugyanazon cselekményért ugyanaz a vezető, aki egyben üzembentartó is, 300 ezer forintra bírságolható. vagyis, más büntetési tétel vonatkozik a tulajdonosra és más a járművezetőre.
Az ügyvéd szerint az új jogszabály méltánytalanul átruházza a bizonyítási kötelezettséget a jármű üzemben tartójára, holott a tényállás felderítése, a bizonyítékok összegyűjtése a hatóság feladata lenne.
