Ki a szemek „gazdája”?

A közszolgálati csatornák is ritkán térnek el ettől, akad viszont egy televíziós csatorna, a Budapest TV, amelyben a szünetnek nemcsak időt kitöltő szerepe van, s ebben az érdem Balatoni Blázsi Marikáé. Az éppen lefutó műsor végén ő kacsint ki a nagyérdeműre, mintegy jelezve, hogy hamarosan új program következik, amit szintén érdemes lesz megnézni. Nem rossz ötlet a nézőcsalogatásra, hiszen egy kedves női szempár cinkos kacsintására ki nem vevő? Ki tud ellenállni a csábító invitálásnak?

– Éppen hét esztendeje annak, hogy elkezdtem kacsingatni a kamerák előtt – meséli Marika.- Amikor az egyik operatőr megkért, hogy szeretne egy felvételt készíteni velem, ahogy kacsintok, még nem tudtam mire vélni a kérését. Később derült ki, hogy a szünetjelhez kerestek egy kacsintó szempárt. Egy sereg hölggyel készült felvétel, végül is én lettem a befutó. Nagyon meglepődtem, amikor megtudtam, mire kellett a kacsintásom.

– Milyen érzés naponta sokszor viszontlátni – csupán a szemeit?
– Az elején furcsa volt, de az évek múltán természetessé vált.
– Sokan felismerik?
– Rengetegen. Persze, pusztán a szempárom ehhez nem lenne elég, ám "egészben" is gyakran láthatnak a képernyőn.
Balatoni Blázsi Marika ugyanis évek óta minden hét végén szórakoztató nótaműsort vezet, sőt: maga is énekel.
– Kétezerben, a Piros Rózsa népdalkörben kezdtem énekelni és táncolni. Mindig vonzódtam ehhez a műfajhoz, hiszen az egyetemen népművelő szakon végeztem, s a budaörsi általános iskolában éneket tanítottam. Volt kitől ellesnem a nótaéneklés tudományát, mert kitűnő tanáraim voltak, Tarnai Kiss László és Pere János személyében. Ám nemcsak magyar nótákat és népdalokat énekelek, táncdalokat, sanzonokat is.
Mindkét műfajban több CD-je jelent meg.
– Kedvenc dala?
– A szemed, megigézett a szemed…
– A televízió képernyőjén hét év óta kacsintgat. Gyakran megteszi a magánéletében is?
– Bevallom, olykor beszélgetés közben önkénytelen is elkacsintom magam. A férjem rám is szól ilyenkor: "Marika ne csináld, félreérthetik."