Kommunikációs hadviselés

Milyen üzenetekre kell számítani a pártok részéről, hiszen ilyen, kormányzati intézkedésekről szóló kampány ez idáig még nem volt Magyarországon?

Kezdjük talán az SZDSZ-szel, melynek esetében nagyon jól látszik az, amit az online eszközökről mondtam, mert ha rákattintunk a honlapjukra, rögtön felugrik egy online népszavazás. Az ő legfontosabb üzenetük, hogy érvekre kell építeni a kampányt, tehát gondolkodásra szeretnék késztetni az embereket. Ennek két oka van. Egyrészt az, hogy a szavazóbázisuk elsősorban értelmiségiekből áll, és feléjük a valódi érvek közvetítése fontos, másrészt egyfajta elhatárolódás egyértelművé tétele a két nagy pártra jobban jellemző demagóg érzelmi csatározásoktól, amelyek nem az érvekről szólnak. Ezt kívánják erősíteni a nyitottszemmel.com oldalukkal is.

Igen, de az SZDSZ is óhatatlanul belecsúszik a demagógia mezőjébe, ha közben azt sugallja, hogy aki nem aszerint szavaz, ahogy ők jónak látják, az csukott szemmel jár (egy ilyen rovat is szerepel a honlapjukon), kvázi a Kádár-kort sírja vissza. Sőt egyenesen azt mondják, hogy ez a népszavazás a szocializmusról, a kádárizmussal való leszámolásról szól. Ez nem demagógia?

A demagógia ebből a megközelítésből valójában az egész kampányt áthatja, mindenhol megtalálható valamilyen formában. A választóknak túl kell látniuk e manipulációkon, és megérteni a valódi problémákat. Ahhoz a több idő valóban szükséges, hogy elegendő információval és érvekkel ismerkedjenek meg az emberek.

Mi lesz az MSZP legfontosabb üzenete?

Ők is próbálnak valamelyest kapcsolódni az SZDSZ üzeneteihez, mert a „józan ész nevében” kampányolnak, illetve hangsúlyozzák a bátorság fontosságát: azt, hogy a megkezdett átalakításokat bátran végig kell vinniük. Cél azonban, hogy alacsony részvételt indukáljanak: minél kevesebben menjenek el a népszavazásra.

Nekem úgy tűnik, hogy az MSZP is a haladás és a maradás közti választásként kommunikálja a népszavazást, amivel az SZDSZ-hez hasonlóan megbélyegzi azokat, akik nem értenek egyet velük.

Igen, ezzel valóban megsérthetnek embereket. A politikai kommunikáció Magyarországon egy teljesen felfokozott érzelmi közegben zajlik, és a valós vitáknak híre hamva sincs. Ez pedig elvezet bennünket a hitelesség dimenziójához is. Hiszen az egy dolog, hogy mit kívánnak megfogalmazni a pártok, és az egy másik, hogy az emberek ebből mit értenek meg, mennyire látják, hogy mi hiteles és mi nem, mi demagóg és mi korrekt információ. E jellemvonás mindegyik pártnál tetten érhető.

Az szinte biztosnak látszik, hogy a nemek nem lesznek többségben a népszavazáson. A kérdés az, hogy a Fidesz mozgósítani tud-e elegendő embert ahhoz, hogy érvényes és eredményes legyen a referendum. Ennek milyen eszközei lehetnek?

A Fidesz számára kifejezetten jól bevált az a hálózatos építkezés, ami elsősorban a polgári körökhöz kötődik. Ez egy erős hálózat, sok önkéntessel. A helyi szinteken ilyen értelemben a Fidesz, az általa már korábban is előszeretettel alkalmazott online eszközök révén képes lesz mozgatni ezt a hálózatot, és lehet, hogy sokkal jobban, mint a másik két párt a saját hívei tekintetében. Az biztos, a Fidesz elsődleges célkitűzése, hogy saját támogatóit minél nagyobb számban elvigye szavazni.

A Fidesz a konkrét kérdéseket helyezi előtérbe, vagy inkább a kormánybuktatást?

Ez a kettő összekapcsolódik egymással a Fidesz kommunikációjában, míg az MSZP éppen ezt akarja elkerülni. Juhász Ferenc azt nyilatkozta, hogy ne hagyják megvezetni magukat az emberek, és ne higgyék el, hogy ez a népszavazás akár a kormány megbuktatásához is vezethet. Orbán Viktor pedig pontosan direkt összefüggést vázol, amellyel saját szimpatizánsait buzdítja a részvételre.
@@
A televíziókban milyen hangsúlyt kaphat a téma? Az MSZP-nek például érdekében állhat-e a minél több médiaszereplés, hiszen minél többet szerepelnek, annál inkább előtérbe kerülhet a téma, annál többen mehetnek el szavazni, az pedig nem biztos, hogy nekik jó.

Az evidens, hogy mozgósítania elsősorban a Fidesznek kell, ezért a sok szereplés valóban egy veszélyforrás lehet az MSZP számára. Azt nem tudom, hogy a kereskedelmi televíziók milyen mértékben folynak bele a kampányba, de az állami tv folyamatosan napirenden tartja a témát.

Az idő rövidsége szülhet még érdekes helyzeteket. Előfordulhat, hogy valamelyik kereskedelmi televízió, vagy valamelyik mobilszolgáltató, egyik vagy másik pártnak hátat fordít, és nem lesz hajlandó hirdetési, megjelenési lehetőséget biztosítani, mondván, hogy az általa képviselt oldal számára kedvezőtlen lenne?

Ilyen megfontolás elméletileg előfordulhat, de annyira egyik cég sem szűklátókörű, hogy a saját piaci érdekeit, vagy a hosszú távú lehetőségeit figyelmen kívül hagyja, és teljesen elzárkózzon egyik, vagy másik oldaltól. Saját kapcsolatrendszereikből fakadóan határozhatják meg a különböző pártok hirdetéseinek arányát.

Van olyan szabályozás, ami kizárja azt, hogy az olyan kampányokat, mint amilyen a kormány „Magyarország benned van” című kampánya, ne lehessen összemosni a népszavazással?

A kormány költségvetése szabályozva van az állami költségvetésben, az viszont nincs meghatározva, hogy ilyen jellegű kampánykommunikációra mennyit költhet a kormány – a kormány dönti el, melyik projektre mekkora összegeket fordít az elfogadott költségvetés terhére. A demokratikus rendszer egyik erőssége, hogy nagyon sok különböző szabályozás érvényes egyszerre, melyek direktben nem teszik lehetővé az ilyen összemosásokat.

Nyilvános tévévitákra mennyire kell számítanunk? Az elmúlt napokban ugye felröppent már a hír, hogy Orbán vitázna Gyurcsánnyal, majd ezt cáfolták. Kinek állhat érdekében egy televíziós vita?

Nem biztos, hogy egy nyilvános csatározást fel akarna vállalni a miniszterelnök, hanem elképzelhető, hogy azt a sokszor a saját pártja érdekeit is sértő kommunikációt viszi tovább, miszerint ő egyedül kiáll a nyilvánosság elé és elmagyarázza a saját szája íze szerint a dolgokat. Egyébként arra mindenképp számíthatunk, hogy akár csak az országgyűlési választások esetében, ezúttal is lesznek a pártok egyes prominens személyiségei között viták. Valójában egyik félnek sincs szüksége egy televíziós vitára, inkább a párton belül leosztott kártyák alapján folytatják tovább a kommunikációt elsősorban saját szavazóik irányában.

A kampánykörutak megszervezése hogyan történhet majd, hiszen ilyen rövid idő alatt nem lehet mindenhova eljutni? Kik vehetnek részt a kampányokban?

Ha az elmúlt egy évet megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy Gyurcsány és az MSZP nem igazán kommunikált a saját támogató bázisával. Részben ezért is zuhanhatott ekkora mélypontra a támogatottsága. Így most sokkal inkább a saját bázisához próbál elsősorban szólni a szocialista párt.

Tehát akkor ránéznek a térképre, és elindulnak Pécsre, Szegedre, Nyíregyházára, és nem mennek mondjuk Debrecenbe.

Igen, valószínűsíthetően azokat a városokat fogja felkeresni Gyurcsány, illetve a párt más vezető személyiségei, ahol nagyobb támogatottsággal bírnak, míg például Debrecenben csak a helyi politikusok kampányolnak majd.

A Fidesznek hogyan célszerű megszólítania a szavazókat, hiszen neki nem biztos, hogy elég ha csak a saját bázisához szól?

Egyrészt minél több Fidesz-szimpatizánst szeretnének elvinni a szavazásra, másrészt minden elégedetlen embert szeretnének megszólítani. Ezt láthattuk már az aláírásgyűjtés, és az előkampány során is, ahol az emberekkel való direkt kommunikációra építettek. A helyszíneket és a szereplőket illetően az látszik, hogy Tarlós szinte mindenhová megpróbál eljutni. Ez – az idő rövidsége okán is – az elektronikus média segítségével lesz megvalósítható, tehát sokszor nyilatkozik majd a tv-ben. Valószínűsíthető, hogy a nagyobb városokban a Fidesz más meghatározó személyiségei, köztük Orbán Viktor is megjelenik majd.