A Nature tudományos magazinban olvasható tanulmányukban a szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy az első madarak azért tanulhattak meg repülni, mert a szárnyukat a megfelelő hegyesszögben csapkodták.

Mint a kutatás vezetője, Ken Dial, a Montanai Egyetem munkatársa elmagyarázta, a repülés titkát mintegy százötven éve próbálják megfejteni, s ma a kutatók két táborra oszlanak. Az egyik tábor szerint a madarak úgy tanultak meg repülni, hogy magasabb helyekről, főként fákról elrugaszkodtak, majd vitorlázva földet értek. A másik tábor szerint az első madarak a földről rugaszkodtak felfelé a levegőben, futva és szárnyukat csapkodva, mert valószínűleg így próbáltak elmenekülni a ragadozók elől.

Ám a friss felfedezés mindkét elméletbe beleillik.

Dial professzor és munkatársai gyorsított videofelvételeken vizsgálták a madarak szárnymozgását, amint egy meredek emelkedőn futottak fel: ekkor vették észre, hogy a szárnytartás szögét egyáltalán nem változtatják.

A kutatók továbbá úgy vélik, hogy a fiókák kezdetleges szárnya hasonló némely dinoszaurusz részben kialakult előszárnyához. Dial professzor szerint a dinóknak azért volt szükségük efféle szárnyra, hogy az útjukba kerülő sziklákat és egyéb akadályokat könnyebben legyőzhessék.