2024. július 24. - Kinga, Kincső

Játékos fejlesztés

Huszonöt éve kezdte meg működését az ELTE Speciális Gyakorló Óvoda és Korai Fejlesztő Módszertani Központ, amely a 0-7 éves korú speciális nevelési igényű gyermekeket látja el a VII. kerület Damjanich utcai épületben.
2008. január 7. hétfő 10:38 - Hírextra

Sorban szűnnek meg a szegregált intézmények, és az oktatás normatív finanszírozása következtében olyan létesítmények is küzdenek az anyagi problémákkal, amelyeknek munkájára nagy szükség van, ilyen például az ELTE Speciális Gyakorló Óvoda és Korai Fejlesztő Módszertani Központ, amely korai fejlesztést, gondozást, tanácsadást, óvodai nevelést, fejlesztést és iskolai életre felkészítést nyújt a hallássérült, értelmileg akadályozott és megkésett beszédfejlődésű, hét évesnél fiatalabb gyermekeknek. Emellett szakmai tanácsadással segíti az országban található hasonló intézmények munkáját is.

Az intézménybe a gyermekek felvételét személyes megbeszélés alapján a szülő kéri, de szükséges a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság és a Beszédvizsgáló Szakértői Bizottság szakvéleménye is.

"Gyakran hívnak fel a szülők azzal a kérdéssel, hogy gyermekük már két és fél éves és még nem beszél. Baj van? Én általában azt javasolom ilyenkor, hogy az anyuka vagy az apuka hozza be a gyermeket hozzánk és megnézzük mi lehet ennek az oka. A kisgyermek egyéni fejlődésmenete eltérhet az életkorban elvárható fejlettségi szinttől például a terhesség, vagy a szülés alatt felmerülő probléma következtében. Nagyon fontos, hogy a diagnosztizálás után minél előbb elkezdődjön a gyermek fejlesztése, mert annál hamarabb lehet jó eredményt elérni" - állítja Rosta Katalin, az ELTE Speciális Gyakorló Óvoda és Korai Fejlesztő Módszertani Központ vezetője.

Az intézmény egyik fejlesztő foglalkozásán mesélte az MTI-nek az egyik anyuka, Trvalné Bulátkó Beáta, hogy első fia 18 hónapos korában már beszélt. A második és harmadik gyermeke azonban még háromévesen sem szólalt meg. A második kisfiú, Richárd esetében a gyermekorvos javaslatára jelentkeztek a gyakorló óvodában és kezdtek el korai fejlesztésre járni, mert a gyermek nem kommunikált. A fejlesztés hatására a kisfiú rohamosan fejlődött, most 6 éves és verseket mond, de még mindig beszédhangfejlesztésre jár. A harmadik fiúgyermek, Peti is az ELTE Korai Fejlesztő Központba jár, most 4 éves, ő sem beszél.

"Az esetükben familiáris problémáról van szó, mert az édesanya beszéde sem teljesen tiszta. Gyakran találkozunk azonban olyan gyermekkel, akinek a viselkedése nem felel meg az életkori elvárásoknak, nem eléggé önálló, vagy szétszórt a figyelme, de olyan is előfordult, hogy nem volt szobatiszta, nem tudott lépcsőzni, vagy még cumizott. Ilyenkor mindig beszélünk a szülőkkel, hiszen nagyon fontos, hogy ők is részt vegyenek a nevelési problémák megoldásában. A fejlesztő munkát pedig csak akkor kezdjük el, ha a gyermek elég érett arra, hogy részt vegyen a foglalkozásokon" - fogalmazott Schuchné Rumpli Henriette logopédus, gyógypedagógus.

A foglalkozásokon a gyermekek a szülőkkel együtt vesznek részt. A terápia alapja a játék, amely a legjobb diagnosztikai eszköz mind pedagógiai, mind pszichológiai értelemben. Jelzi többek között a mozgás, a beszéd, a koordináció, a térben való tájékozódás, a viselkedés érettségi szintjét - sorolták a szakemberek.

A pörgés-forgás, kúszás-mászás, egyensúlyozás helyben és mozgásban, a népi játékok és a mozgásos körjátékok vagy a fogójátékok mind fejlesztik a kicsiket. Az úgynevezett finom motoros mozgás papírhajtogatással, mintázással, fonással, szövéssel, szalmadíszek készítésével javítható. Az emlékezet memóriajátékokkal, mondókákkal tehető még jobbá. A problémamegoldó gondolkodás folyamata rejtvények, "becsapós" játékok, furfangos ládikák, lakatok segítségével fejleszthető.
További gyakorlati példák találhatók az Egyenlő Esélyt Alapítvány támogatásával megjelent könyvsorozat kiadványaiban, míg az elméletet tartalmazó kötetek a fejlesztőpedagógusok munkájához nyújthatnak támpontot. A könyvekről további tudnivaló a http://specovoda.elte.hu/index2.html című weboldalon olvasható.

Az intézmény az általános készség- és észlelésfejlesztés mellett egyénre szabott kognitív óvodai fejlesztést is végez a logopédiai és a gyógypedagógiai óvodai tagozatán.

Rosta Katalin úgy véli: a 0-6 éves korú, speciális nevelést igénylő gyermekek egyénre szabott, célzott fejlesztése azért nagyon fontos, mert ez az előkészítő komplex fejlesztés az integrációra való felkészítés első állomása. Ezek az atipikus fejlődésű gyermekek egy integrált óvodában "csak" szocializálódnának. "Mi nem szocializálunk, hanem fejlesztünk, korrigáljuk az eltérő fejlődésmenetből eredő hátrányokat. Nálunk a gyermekek megkapják azt a segítséget, amellyel kompenzálhatják egyéni fejlődési eltéréseiket, előkészítjük, hogy a későbbiekben megtanuljanak számolni, olvasni és írni egy integrált intézményben. Mindehhez a megfelelő tárgyi környezet, a felkészült és elhivatott szakemberek mellett támogató oktatásügyre van szükség" - tette hozzá az intézményvezető.

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását