2024. április 30. - Katalin, Kitti

Jókai elvtárs

Jókai elvtársnak szólította a város legnagyobb szülöttjét 1952-ben Révkomáromban az akkori tanácselnök - derült ki a nagy mesemondó révkomáromi szobrának hetven évvel ezelőtti felavatásáról beszámoló évfordulós írásból.
2007. november 30. péntek 15:08 - Hírextra
A Pozsonyban megjelenő Új Szó pénteken tudósított arról a meghitt ünnepségről, amelyet előző nap tartottak Révkomáromban abból az alkalomból, hogy hetven évvel ezelőtt az akkori Kultúrpalota kertjében felavatták Jókai monumentális bronzszobrát a helyi szobrászművész, Berecz Gyula pályadíjas alkotását.

Noha a szülőváros már az író temetése napján megálmodta a szobrot, annak felavatására 33 évig kellett várni kellett. A szoborra már 1906-ban elkezdték gyűjteni a pénzt, de az I. világháború, majd Révkomárom ezt követő elcsatolása miatt felállítására csak jóval később kerülhetett sor. A csehszlovák hatóságok hosszas instanciázás után 1936-ban engedélyezték, hogy az író szobrának költségeire közadakozás kezdődjék.

A pénz gyorsan, alig egy esztendőn belül összegyűlt és egy tovább rövid esztendő múltán, 1937 júniusában már ünnepélyesen le is tették az író egészalakos, monumentális szobrának alapkövetét, négy hónappal később, november 28-án pedig már a szobrot is felavatták. A budapesti Jókai téren az Ady Endre szobrával "szemben ülő" Jókai-szobornál is nagyobb révkomáromi szobor is az ülő Jókait formázza meg.

1946 nyarán az ismét elcsatolt város csehszlovák urai nagy sietséggel lebontották a szobrot. A révkomáromi munkások az utcákra vonultak, tüntettek, követelték vissza a szobrot, de hasztalan. Jókait a révkomáromi erődrendszer falai közé, majd ennél is rosszabb helyre, a Városmajorba száműzték. Az akkor másodjára lebontott felvidéki magyar szobrok százai, emléktáblák ezrei kerültek ilyen sorsra.

A kevesek közül elsőként Jókai szobra térhetett vissza: a Kultúrpalota előtt 1952-ben ismét ünnepélyes keretek között foglalhatta el eredeti helyét. Az ünnepségen a Magyar Írószövetség képviseletében Veres Péter és Illyés Gyula is megjelenhettek. Az avatóbeszédet a város helyi nemzeti bizottságának elnöke, bizonyos Beck Pál mondta el, aki "Jókai elvtárnak" szólította meg a nagy mesemondót.

A szobor nyilván beleremegett a megszólításba, de szerencsére nem állt fel és nem vonult el sértetten a helyéről: ma is ugyanott áll. A révkomáromi magyarok minden március 15-én itt, valamint karnyújtásra Jókaitól, a városháza előtt a rendszerváltás után újra felállított Klapka-szobornál emlékeznek, hajtanak fejet a szabadságharc hőseinek emléke előtt.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását