2022. december 9. - Natália

Az MNB volt alelnöke a felzárkózásról

A Gazdaságkutató Intézet Cikkek és cakkok a magyar gazdaságban címmel rendezett konferenciát a Kongresszusi Központban. A rendezvényen az előadók közt ott volt Szapáry György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke is, aki az euró bevezetésének fe
2007. november 23. péntek 17:37 - Mohai Szilvia
Mielőtt belekezdett volna beszédébe, Szapáry György megköszönte a Gazdaságkutató Intézetnek, hogy meghívták a rendezvényre - igaz, mindezt negyvennyolc órával annak kezdete előtt tették, de szerencsére sikerült felkészülnie az előadásra. Ezután elnézést kért, amiért nem fog sem Mohácsról, sem a 2000-2001-es időszakról - azaz a múltról - beszélni; hanem csakis a jövőről: az euróövezethez való csatlakozás problematikájáról, valamint a tizenkét ország euró-csatlakozásával kapcsolatos kihívásokról. Előadását azon tanulmánya alapján állította össze, melyet az euró tizedik évfordulójának alkalmából írt Darvas Zsolt közgazdász kollégájával.

Alacsony szint, gyors fejlődés

A MNB volt alelnöke szerint fontos kérdés, hogy mi legyen az euró bevezetéséhez vezető stratégia és a bevezetés optimális időzítése, valamint, hogy milyen kapcsolatban áll egymással a nominális és reális konvergencia. Hiszen a maastrichti kritériumok nominális kritériumok - mint az infláció, kamatláb, árfolyam vagy a költségvetési hiány -, míg van egy reálkonvergenciai felzárkózás. A stratégia kialakítását befolyásolja a kiindulási pontunk és a felzárkózás gyorsasága. Ha megnézzük a kevésbé fejlett országok gazdasági szintjét, és összehasonlítjuk az eurózóna átlagával, azt tapasztaljuk, hogy azok az országok, melyek alacsonyabban kezdték, gyorsabban növekednek, sokkal gyorsabban zárkóznak fel. Minél fejlettebb egy ország, értelemszerűen annál kisebb a növekedési ráta, mint például Szlovénia esetében. Azt is megfigyelhetjük, hogy minél alacsonyabb az egy főre eső GDP, annál alacsonyabb az árszint. Valamint, minél alacsonyabb a fejlettségi szint, annál kisebb a GDP-szint, és annál gyorsabb a hitelállomány növekedése - Szapáry György mindhárom összefüggést grafikonokkal mutatta be.



A globalizáció, a nagyon gyors tőkeliberalizáció és az eurózónába való belépés perspektívája nagy mértékben megnöveli a tőkebeáramlást az országokba. Minél alacsonyabb az infláció, és minél magasabb az egy főre jutó jövedelem, annál magasabb az árszint; és ez a fejlettebb országokra is igaz: ez az összefüggés ismert a közgazdasági teóriákban. Tehát, amennyiben ezek az országok gyorsan zárkóznak fel, számottevő inflációs hatás várható, amit ellensúlyozhat a nominálárfolyam felértékelődése. A rögzített árfolyamot alkalmazó országokban számottevő infláció várható, amely az EU-átlagot három-négy százalékkal meghaladja évente, ami ahhoz vezethet, hogy ezek az országok nem tudják majd teljesíteni a maastrichti kritériumokat. Magyarországon ez a szám 1,3, és ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a modellt azt feltételezve állítottuk fel, hogy majd az utolsó három-négy év növekedése felgyorsul, és elérjük az átlagot.

Tehát, azt az összefoglaló megállapítást tehetjük, hogy amely országokban a legalacsonyabb az egy főre eső GDP aránya, ott a leggyorsabb a növekedés és az árszintfelzárkózás, a legalacsonyabb a hitelállomány, de leggyorsabban növekszik, a legalacsonyabbak a kamatok, nagyon gyors a háztartási hitelállomány-növekedés, a fogyasztásnövekedés, és gyors a külső egyensúlyromlás.

Nő a fogyasztás

A növekedéssel együtt jár, hogy a fogyasztás is nő. Természetesen a beruházás és az export is növekszik, de a legnagyobb mértékben mégis a fogyasztás. Ennek a következménye pedig az eladósodás: eleinte jobban élnek, többet fogyasztanak, de mivel így eladósodnak, problémájuk lehet emiatt a jövőben. Láthatjuk, hogy ezekben a gyorsan felzárkózó országokban nem az államháztartási hiány volt, ami növelte a fogyasztást.



Fontos kérdés, hogy milyen monetáris árfolyamrendszer az ideális a reális és nominális konvergencia menedzseléséhez. Rögzített árfolyam mellett az árszint-konvergencia magasabb inflációt eredményez, negatív reálkamat és eladósodás következhet be. Nem véd a tőke kivonulása ellen, Lettország példája is ezt mutatja. Ausztriában rögzített árfolyamot vezettek be, és a hetvenes években szépen fel is zárkóztak, ám náluk húsz-huszonöt százalék volt az árszínvonal-felzárkózás, nekünk pedig negyven százalékot kell behozni. Lebegő árfolyamnál a nominális árfolyam-felértékelődés mellett az árszintfelzárkózás alacsonyabb infláció mellett valósulhat meg. Ennek viszont vannak bizonyos kockázatai: a túlzott felértékelődés, a túlzottan nagy ki- és beáramló tőke, túlzott árfolyam-ingadozás. Egyszóval, mindkét árfolyamrendszernek megvannak a korlátai.

A felzárkózási folyamat tehát kihívásokat rejt; az igazi sikerhez három dolog szükséges Szapáry György szerint: a termelékenység növekedése - Írország tudott például remekül felzárkózni így, hogy nagy mértékben nőtt a termelékenység -, az üzleti feltételek javítása és a korrupció visszafogása. Ezek nagyon fontos dolgok; mindenképp meg kellene őket teremteni ahhoz, hogy Magyarország végre felzárkózhasson gazdaságilag.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását