Kultúra
Rendhagyó interjú a Jazzékiel nem frontemberével
A Jazzékielről, mint zenekarról szinte lehetetlen beszélni. Őket meg kell hallgatni. Öt fiatal srácról van szó, aki stílusilag behatárolhatatlan, de a fül- és lélekemelő zenéjükkel koncertől-koncertre egyre több ember szívébe lopják be magukat.
A Jazzékiel kapcsán az első, amit szinte mindenki ír, hogy hip-hop és jazz keveréke a zenétek. Ti is így gondoljátok?
Lilát hányunk attól, hogy jazz hip-hopnak hívnak minket, nem érzem úgy hogy bármi közünk lenne a hiphophoz. Talán a mentalitás maradt meg hip-hoposnak, a kivagyiság miatt.
Mire számíthat a közönség a ma esti koncerten?
Ma játsszuk az Akasztófa blues-t az új számunkat. Sötétebb tónussal, inkább spirituáléval, mint jazz hip-hop-pal és villanygitárral lépünk fel éjfélkor a Gödörben.
Egyébként az első pesti koncertünk a Gödörben volt 2003-ban. Láttuk a plakátokon, hogy jó zenekarok játszanak ott, ezért besétáltunk a második demónkkal (Kóser reggae EP, 2003), hogy szeretnénk itt játszani.
Hogy indult a Jazzékiel?
Alkalmi formáció voltunk, kezdetben hárman Hegyi Áron, Molnár István (Pityus) és én (Fürge, Jakab Péter) csak zenélgettünk és jól éreztük magunkat. Nem volt tudatos zenekarkészítés. Már akkor is zenei analfabéta voltam, azt hittem, hogy a zene a hangszóróból jön. Szinte csak rapet hallgattam, amiket egy magyar underground rapes kisfiú (Fugees, magyar rap kazi ’97).
A zenekar tulajdonképpen úgy jött létre, hogy el akartunk menni a megyei iskolák versenyére. Ugyanis mindenki mesélt ezekről a kórusos bulikról, mi meg szerettünk volna csajozni és bulizni menni. A versenyen arany minősítést kaptunk, lelkesen folytattuk a zenélést, nekikezdtünk a taggyűjtésnek: így lett basszusgitárosunk, dobosunk, kongásunk.
Hogy készültek a dalok?
Zenei szempontból Áronra támaszkodtam, én hoztam a szövegeket és összepaszintottuk őket egymással. A próbák a dunaújvárosi munkás művelődési központ pincéjében zajlottak, néptáncosok mellett. Viszont soha nem voltunk garázszenekar, bár ebből akadt szép számmal a városunkban, mi jólfésült gimisek voltunk, teljesen más közeg.
Mi volt az első felvételetek?
2001-ben készítettük el az első demó anyagunkat, saját és barátaink szórakoztatására. Ezt a demót azóta egy kicsit bánjuk is, ugyanis a mai napig vannak olyanok, akik az akkori dalainkkal azonosítanak bennünket. Pedig nem maradtunk 16 évesek. Ezen a demón már rajta volt az utolsó lemezlovag, ez az a számunk, amit a rádiók is játszanak. Egyelőre egyslágeres zenekar vagyunk. (nevet)
A lemezlovag billentyű-témája a sztori szerint akkor született, amikor Áron zongorázott valamit egy lánynak, aki pörgösebbet szeretett volna hallani. Abból a dallamból lett később a szám.
Hogy lett ebből zenekar? El tudnád mesélni röviden, csak a nagyobb fordulópontokat említve?
A demó elkészítése után egyre nagyobb volt bennünk az igény új számok írására, szépen- lassan gyűjtöttünk zenészeket is magunk köré. Felléptünk gimikben és kocsmákban.
A tagok is cserélődtek, a mostani felállásból Miklós Milán és Köllner Dániel ekkoriban igazolt hozzánk. A katonaság elől iskolába menekültem, felköltöztem Pestre, Pityus már itt tanult. Ekkor már komolyabban agyaltunk Áronnal a zenekaron. Egyre komorabbak is lettünk. Kezdődtek a húzósabb dolgok az életünkben, megszűnt a gimnazista lét. Megváltoztak a körülöttünk lévő emberek is, romlottabbak lettek (elég rossz lányok, rosszarcú fiúk). Az éjszakai élet és tapasztalatai eléggé rányomták a bélyegüket a későbbi zenére és a szövegekre is.
Matek
Volt már menedzserünk Áron gyerekkori barátja és hangosítónk is. Elkezdtünk Budapesten zenélgetni, de ez nagyon gyerekcipőben járt még. Készültünk az első lemez felvételére, de nem minden alakult az elképzeléseink szerint. Pénzügyi és személyes problémák miatt szakításra került sor a menedzserünk és köztünk.
@@

Elég csúnya ügy volt, viszont annyira felszívtuk magunkat rajta, hogy kitaláltuk, hogy csakazértis zenekar leszünk, dacból. Például az összes helyre le lett adva, hogy mi feloszlottunk, nem játsszunk, ne keressenek minket. Szerencsénkre a Gödör hívott. De a dobosunk nem bírta ezt a helyzetet, verőemberektől kezdve telefonos zaklatásig mindenféle csúnya dolog volt.
’meg a pénzed, nekünk a zene kell!
A koncertjeink bevétel mindig a lemezre ment, ennek ellenére hónapok után sem gyűlt össze egy fillér se rá. Nem szeretnék erről beszélni. Mi nem akarjuk sajnáltatni magunkat, ez a zenészek nyomorú sorsa, szerintem zenészek maguknak választják ezt a sorsot. Bohémélet művészpokol. Ez ugyanolyan dolog, mint mikor rinyálnak, hogy ne másold le a lemezünket, szóval a letöltések ellen.
Titeket nem zavar, ha letöltik a zenéteket?
Egy album borítóval és lemezkönyvvel együtt komplett dolog. Zavar, hogyha letöltik a zenénket, de nem az esetenként bukott 15-20 forintért. A letöltésnél például sokkal jobban zavar, amikor olyan emberek állnak velem szemben a koncerten, akik nem értik, hogy miről van szó a színpadon.
Lemezlovag, happy hip-hop, tehetségkutató verseny a Rádió Café-n
2004-től kezdve foglalkozunk a zenekarral rendesen. Ekkor vettünk fel egy újabb demót a régi Olimpia mozi széksorai között (Kelenföldön), közben kerestünk magunknak lemezkiadót. Az akkori barátnőm szakításkor búcsúzóul még mesélt a Zöld Pardon és a Radio café közös tehetségkutatójáról. Leadtuk a legfrissebb demónkat a leadási határidő napján. Aztán észrevettük, hogy a koncerteinkre egyre többen jöttek, és mesélték hogy a rádió játszotta a számunkat. Nekünk ekkoriban a világról lövésünk nem volt: csak zenei újságokat olvastunk, se tévénk se rádiónk nem volt.
Egy évvel később derült ki, hogy megnyertük a tehetségkutatót. A rádió műsorvezetője felajánlotta, hogy kiadná a kislemezt, ennek örültünk is mint majom a farkának. Szó volt arról is jól fogy az EP, követheti nagylemez, meg videóklip is. (A kiadott Legenda EP azóta elfogyott, utánnyomás nem készült belőle)
Így 2005-ben már volt hivatalos lemez a kezünkben, amit eléggé elismertek szakmai körökben (jó kritikákat kaptunk) elkezdtek minket rendes kisbetüs zenekarként kezelni.
Legyen az a másé, amin egyáltalán nincs haszon
Nagylemez szempontjából végül nem a terv szerint alakultak a dolgok. A már említett műsorvezetővel abban állapodtunk meg, hogy ha összeszedjük a pénzt a stúdióra, akkor ő kiadja a lemezt. Közben megláttam, hogy az interneten csengőhangként le lehet tölteni a számaink egy-egy részletét és más fizetős helyekről a teljes számokat. A Jazzékiel honlapján kifejtettem nemtetszésemet. 100 forintért ne alázzák meg a dalainkat se, meg minket se. Akkor inkább másolják le maguknak!
Ez vezetett a szakításhoz. Kaptuk is a választ: „ne piszkítsunk oda, ahol eszünk”, ilyen hozzáállással egy nála kisebb kiadó is kirakna minket.
Erre írtam egy elbocsátó szép üzenetet. Mivel a pénz megvolt, bementünk a stúdióba, felvettük a lemezt. Szerencsére a stúdió vezetőjének megtetszett a zenénk és ő pont akkor csinált egy lemezkiadót. Így jelent meg az első igazi nagylemez kilenc régi számmal és az Altatóval. (2006)
Új album?
A Hunnia records-szal 2 lemezben állapodtunk meg. Jövő héten megyünk el felvenni az új lemezt. A koncertekről már ismert Rossz testvér biztos rajta lesz, a többi szám egyelőre titkos.
Közben kisebb szakítás történt a zenekarban…
Igen, Pityus 2006 augusztus óta nem a zenekar tagja. A lemezünk az elmúlt 5 év lezárása volt, mi már teljesen más dolgokon gondolkodtunk Áronnal. Pityus szerepe csökkent, akarva-akaratlanul a háttérbe szorult, ezt érezte ő is. Ráadásul elkezdtünk az Áronnal egy olyan életvitelt és életszemléletet magunkénak vallani, amit ő nem tudott és nem is akart érezni. Már olyan szövegeket írtam és írok, amit csak én tudok elmondani abszolút hitelességgel. Az én kis paráim a számok. Ugyanúgy szívvel-lélekkel csinálta, mint mi, csak másként élte meg. De szeretjük egymást még most is.
Sokan azt gondolják rólunk hogy nagyképűek meg bunkók vagyunk, merthogy nem barátkozunk másokkal, meg sok dolgot nem fogadunk el, sok más zenekart. Az van, hogy zavarnak dolgok, és nem tudom letagadni, hogy valami irritál.
Magunkkal szemben 200 százalékkal kritikusabbak vagyunk, ezért titkoljuk például az albumunkat, ezért dobáljuk ki a számainkat hetente és ezért is nem engedtük a videoklipet játszani.
Kiket nem bántanál?
A Realistic Crew például egy nagyon érdekes csapat. Tele izgalmas dolgokkal, olyan hozáállással, ami igazán rendben van. Amúgy meg Kispálos vagyok ha magyarul beszélő zenekarokról van szó. A-tól Z-ig.
Lesz új videókklip?
Majd a rossz testvérhez. Klip azért kell, ha már zenekar vagyunk.
Mik a legerőteljesebb változások a kezdetekhez képest?
Hangulatukban dalszerűbbek lettek a dalok, de sokkal nehezebbek is. Másokon van a hangsúly. A dalok vannak, nincs frontember, szólista. Mást szeretnénk érteni például a hangszerszólók alatt. De ez majd úgyis kiderül.
A kiadónk tervezi, hogy dokumentum filmet forgat a lemezkészítésről, meg úgy általában rólunk. Vállalható, és társadalmi értelemben vállalhatatlan dolgokról egyaránt, akár a legcsúnyább pillanatokban is. Afféle alternatív valóságshow lenne.
Stabil a mostani ötös felállás?
Most öten egységesek vagyunk. Az Áron megírja a cuccokat, én megírom a szövegeket. Együtt lakunk, heteró élettársak vagyunk. Itthon rengeteget agyalunk a számokon, odavisszük a srácoknak a próbára, Áron ad instrukciókat azon belül, hogy hangulathoz adjanak hozzá a hangszereikkel.
Hogyan kategórizálnád a Jazzékiel-t?
Popzenekar, alternatív boy band. Könnyűzenei zenekar
Lenne pár ajánló szavad a ma este többi fellépőjéről?
Ludditák: Most készülnek a harmadik lemezükre, két cérnahangú lány, ők is kisbetüs zenekar, mint mi. (http://www.zeneszoveg.hu/lyrics.php?lc=28696), aranyosak, hajrá! És szövegkönyv nélkül őket sem lehet érteni.
Frenk: Ő a Hiperkarma dobosa, ismert arc a budapesti éjszakából, Áron bátyja billentyűzik a zenekarban, tiszta családi vállalkozás lesz ez az este.