Képesek leszünk-e a fordulatra?

"Ma, hagyományos jóléti eszközökkel védeni a polgárokat, nem jelent mást, mint megfosztani a polgárok sokaságát attól (…), hogy saját teljesítményük bázisán, hosszú távon is saját urai legyenek önmaguknak és versenyképesek legyenek" – mondta az MSZP elnöke a Táncsics Alapítvány Utak a tudásalapú társadalomhoz című konferenciájának megnyitóján.

Magyarország legnagyobb konfliktusa, hogy találkozik egymással egy erőteljes rövid távú társadalmi igény az állami védelemre, és a versenyképesség hosszú távú szükséglete – közölte a kormányfő.
Véleménye szerint a konfliktus lényege az a kérdés, hogy mire fordítsuk erőforrásainkat. A hagyományos felfogás a források jelentős részét pénzbeli jóléti transzferekre fordította, míg a fejlesztő típusú állam alapvetően intézményfejlesztésre költ, korosztályi súlypontját pedig a legfiatalabbak jelentik – mondta a kormányfő.

"Hatalmas kérdés az, képesek leszünk-e erre a fordulatra" – tette hozzá.

Az érkező uniós források önmagukban nem oldják meg azt a kérdést, hogy Magyarország képes-e egész kultúrájával nyitottan fordulni a világhoz, és egy olyan rugalmas társadalmi attitűdöt magáévá tenni, melynek birtokában nem kevesen, hanem sokan, nem a kiválasztottak, hanem mindannyian, hosszú távon, versenyképessé válunk – fogalmazott a miniszterelnök.

A progresszív szociáldemokraták és konzervatívok által egyaránt járt úton nagyon sok közös vonás van: hogyan lehet egyidejűleg nyitott, versengő társadalmakat teremteni, és megőrizni az eredeti tradíciókat – mutatott rá a kormányfő.

Gyurcsány Ferenc az MTI-nek elmondta: a hangsúly azon van, hogy a hagyományos jóléti szerepfelfogás és a hagyományos szociáldemokratikus megközelítés felett járt el az idő. Hozzátette: a modern jóléti állam a fejlesztésre teszi a hangsúlyt, a modern szociáldemokrácia pedig nem egyszerűen a pénzbeli ellátások növelésére, hanem a jó és hozzáférhető oktatásra, egészségügyi ellátásra.

Nem feladjuk a jóléti rendszert és a szociáldemokráciát, hanem megújítjuk – szögezte le.