Az Egyesült Államok törvényei védik a kuruc.info-t

A Legfőbb Ügyészség arról tájékoztatta a távirati irodát, hogy még az év elején, januárban kértek adatokat jogsegélykérelem formájában az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumától a kuruc.info honlapot működtető egyesült államokbeli szerverről. A válaszra várva felfüggesztették a honlappal szemben indított vizsgálatot, választ azonban a Legfőbb Ügyészség eddig nem kapott Washingtonból.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) külön kiemelte, hogy a nyomozati szakban a Legfőbb Ügyészségnek kell jogsegélykérelemmel élnie. A szaktárca arról tájékoztatta az MTI-t, hogy polgári ügyekben a közelmúltban, szeptember 16-án lépett hatályba Magyarország és az Egyesült Államok között egy speciális nemzetközi jogsegélyszerződés. Ez lehetővé teszi – ha egy ügy a bíróság elé kerül -, hogy a magyar bíróság polgári perben az Egyesült Államokban fellelhető bizonyítékok beszerzését kérje az amerikai hatóságoktól.

A minisztérium külön kiemelte, hogy ez a lehetőség különösképpen tanúk kihallgatására, szakértői vélemény beszerzésére, illetve az adott külföldi államban fellelhető meghatározott adatok, információk (így egy külföldi internetszolgáltató által fenntartott internetes honlappal kapcsolatos információk)beszerzésére használható. Hozzátette azonban, hogy a megkeresett amerikai bíróság megtagadhatja a magyar bíróságtól érkező megkeresés teljesítését, ha ez saját nemzeti jogának alapvető szabályaival összeegyezhetetlen lenne.

A IRM az MTI kérdésére válaszolva közölte, hogy a kormány javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a Polgári Törvénykönyv olyan értelmű módosítására, hogy lehetővé tegye a gyűlöletbeszéd elleni polgári jogi igényérvényesítést. A minisztérium emlékeztetett arra, hogy jelenleg az a bírói gyakorlat alakult ki, hogy a jogsértő eredményesen hivatkozhatott arra: magatartása nem irányult felismerhetően és közvetlenül a vele szemben (perben) fellépő személy ellen.

A kormány által előkészített új rendelkezés "egyértelművé teszi, hogy a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti az a sértő megnyilvánulás, amely egyrészt a személyiség lényegi vonására irányul (ilyen például faji hovatartozás, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, vallási vagy világnézeti meggyőződés, szexuális irányultság, nemi identitás), másrészt a személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik" – hangsúlyozta az IRM.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy tehet, kitől kérhet védelmet egy magyar állampolgár a külföldi szerverről működtetett honlap támadásával szemben abban az időben, amíg a magyar hatóságok a jogsegélykérelem elbírálására várnak és erre hivatkozva felfüggesztik az adott honlappal szembeni vizsgálatot, az IRM válaszában azt hangsúlyozta: polgári peres eljárás – így például személyhez fűződő jogok megsértése miatti per – megindítására akkor kerülhet sor, ha ismert az alperes személye.

A magyar bíróság polgári jogsegélykérelmének külföldi bírósághoz történő előterjesztése már a megindult per keretében lehetséges. Az illetékes bíróság jogsegélykérelme már eleve folyamatban lévő eljárást feltételez – fogalmazott a minisztérium.