Ifjú politikusok: világmegváltók vagy szélhámosok?

Varga László, a Fiatal Baloldal (FIB) elnöke, országgyűlési képviselő:

A többi ifjúsági politikai szervezet előszeretettel hivatkozik óriási taglétszámára, ezzel szemben mi a realitás talaján állunk. Jelenleg mintegy 4000 tagunk van, 14 és 35 év közöttiek, tehát már a középiskolásokkal is igyekszünk megosztani elképzeléseinket. Ma már szigorúbb feltételekhez kötjük a tagságot, mint régebben, de a Zuschlag Jánoshoz hasonló elemek mindig is megjelennek a politika környékén, politikai oldaltól függetlenül, ami elképesztően káros mind a baloldalra, mind a politikai elit egészére nézve.

Megtárgyalták a FIB-tagsággal a Zuschlag-ügyet?

Ha igaz az, amellyel egykori politikustársamat vádolják, az egészen hányingerkeltő, amire nincs szüksége a magyar közéletnek. Megtisztulás kellene, főleg a fiatal korosztály érdekében. Az említett úriember a Terror Háza előtti otromba viccelődése óta nem tagja a Fiatal Baloldalnak, melynek egyébként egyetlen vezetője sem érintett az ügyben. Sajnálatos, hogy a politizáló fiatalokról ennek az ügynek a kapcsán alkotnak képet az emberek, az elért vívmányaink helyett, mint amilyen például a 90 százalékos diákbérlet kiharcolása a felsőoktatásban tanuló fiatalok számára. A mi feladatunk megtisztítani a bemocskolódott képet.

Milyen a kapcsolatuk a többi párt ifjúsági szervezetével?

Az Ifjúsági Demokrata Fórummal (IDF) több kérdésben sem értünk egyet, de úgy ítélem meg, hogy korrekt konzervatív ifjúságpolitikát folytatnak, konstruktívak, velük élő a kapcsolatunk. A Fidelitasszal való viszonyunkra rányomja bélyegét a két anyapárt állandó konfrontációja, ennek ellenére főleg helyi, megyei szinten az emberi hang jellemző a két szervezet között. Az Új Generációval rengeteg kérdésben nem értünk egyet, amit a magam részéről igyekszem nem artikulálni a média felé, amit ők nem minden esetben méltányolnak; olykor a nyilvánosság előtt támadnak minket, és ezt nem tartom szerencsésnek.

Egyesek Che Guevara örökségének felvállalása miatt támadják önöket.

Európában egyetlen baloldali fiatalnak sem kell szégyellnie, ha egyetért azzal az eszmeiséggel, amit Che Guevara képviselt, vagyis az igazságtalanság elleni küzdelemmel, a szociális érzékenységgel. Magyarországon sok minden furán működik, hogy utaljak egy hazai példára, Ságvári Endrére is. Ő is, a kubai forradalmár is – ellentmondásosságával együtt – rossz megítélés alá esik a hazai köztudatban. Azért utólag sajnálom, hogy a FIB-nél ennyire hangsúlyos lett Che Guevara alakja, mert alkalmat kínálunk ellenfeleinknek, hogy ezt kijátsszák ellenünk, amikor igazán veszélyes jobboldali szélsőségeseket óhajtanak pajzsra emelni. A társadalmi béke érdekében a Fiatal Baloldal belátja, hogy a balközépen a helye, és olyan értékeket kell találnunk, amelyeket a nagy többség elfogad.

Léderer András, az SZDSZ Új Generációjának (ÚG) elnöke:

Hogyan szerveződik az Új Generáció?

Az Új Generációnak valamennyi magyar állampolgár tagja lehet. Mi az egyetlen olyan ifjúsági szervezet vagyunk a politizáló csoportosulások közt, amelyik nem játssza azt a játékot, hogy független ifjúsági szerveződésként igyekszik magát beállítani. Mi a szabad demokraták egyik tagozataként működünk, ami azt jelenti, hogy ránk az SZDSZ alapszabálya is vonatkozik, azaz 18 év a belépés alsó korhatára. A felső korhatár 36 év, amit a szervezeten belüli választójoggal rendelkező rendes tagjaink számára vezettünk be. A rendes tagsághoz az SZDSZ tagjának is kell lennie az illetőnek. Pártoló tagjai fiatalabbak is idősebbek is lehetnek a szervezetnek, de ők nem rendelkeznek szavazati joggal, miként azok sem, akik nem tagjai a pártnak. Mindebből következően olyan tagtoborzó rendezvényeket, mint ingyen nyaraltatás-teleltetés, buliztatás nem szervezünk, célunk elsősorban a politikus utánpótlás biztosítása. Az általunk szervezett beszélgetések célja, hogy megismertessük a fiatalokat a programunkkal, és akinek ez vállalható, az csatlakozhat. Az elmúlt nyolc évben mintegy 3000 fő lépett be rendes illetve pártoló tagként az ÚG-ba, és azóta nem jelezte kilépési szándékát. Ez a létszám nagyjából az ország egész területét lefedi, hiszen minden jelentős településen van csoportunk.

Milyen egyéb feltételei vannak a jelentkezésnek?

Az elvi nyilatkozatunkat – mely megegyezik az SZDSZ-ével – el kell fogadnia a jelentkezőnek, valamint van egy alapító nyilatkozatunk, mely a honlapunkon elolvasható, és aki az abban megfogalmazott céljainkkal egyetért, az taggá válhat. Csak az léphet be, aki nem tagja más pártnak.

Kritérium a büntetlen előélet? Kérnek erkölcsi bizonyítványt a belépőtől?

Nem, nem kérünk. Például Zuschlag János is kaphatott volna három éve erkölcsi bizonyítványt, aztán tessék. Az ifjúsági szervezetek körüli ügyek, a finanszírozás rendbetétele végett október közepére megbeszélésre hívtuk a többi szervezetet. Minden csoportosulásban akadnak olyanok, akik anyagi hasznot remélnek a politikai szerepvállalástól, ez gyakorlatilag kivédhetetlen. Ha valaki a szervezet értékeivel és céljaival ellentétesen viselkedik, lehetőség van fegyelmivel kizárni. Az ÚG-ban eddig nem volt példa ilyenre.

Ágh Péter, a Fidelitas alelnöke:

Teszem azt, 16 éves vagyok, és tetszik a Fidelitas programja, hogyan tudok kapcsolatba lépni a szervezettel?

Föl kell menni a fidelitas.hu-ra, ahol minden segítség megkapható. Az országban közel 400 csoportunk működik, ezek fogják össze azt a 11 ezer embert, akiknek már szimpatikus volt a szervezet programja és beléptek. A helyi csoportokba lehet belépni, azokon keresztül lehet részt venni a szervezet működésében. Helyi és központi rendezvényekben is szerepet vállalhatnak a tagjaink. Aki a politika iránt érdeklődik, annak lehetősége van részt venni a vezetőképzőnkön, aki viszont pusztán jól akarja magát érezni a barátokkal, az közösségi rendezvényeken, sporteseményeken vehet részt.

Korhatári megkötések vannak?

14 és 35 éves kor közöttiek lehetnek a tagjaink. Jómagam 14-15 éves koromban csatlakoztam a Fidelitashoz. Ha valaki egyetért a céljainkkal és hozzánk hasonlóan gondolkodik, szeretettel várjuk.
Milyen arányban válnak profi politikussá a tagjaik?

2006-ban 7 tagunk került be az Országgyűlésbe, az önkormányzatokban közel 150 képviselőnk dolgozik.

Mi motiválja a fiatalokat, hogy politikai pályára lépjenek?

Annak ellenére, hogy az emberek jelentős hányada passzivitást mutat a politika iránt, a fiatalok, különösen a főiskolások, egyetemisták érdeklődéssel fordulnak a nagypolitika felé. Ha egy fiatal tanulni akar, lakáshoz jutni vagy jó állást találni, elgondolkodik, milyen világ is veszi körül, esetleg úgy érzi, hogy a Fidelitas keretein belül többet tehet a saját és kortársai sorsáért. A mi fiataljainkat nem a nyerészkedési és hatalomvágy hajtja, hanem hogy a tehetségüket a közjó érdekében kamatoztassák.

Gábor Kálmán ifjúságkutató szociológus szerint az érdeklődés hiánya és a karriervágy egyaránt jellemzi az ifjú generációt.

Mennyire érdeklődnek a fiatalok a politika iránt? Milyen a politikai aktivitásuk?

Két, egymásnak ellentmondó tendencia figyelhető meg. Egyik oldalon azt látjuk, hogy a fiatalok egyre szűkebb rétege érdeklődik a politika iránt, és ez vonatkozik az eddigi legnagyobb érdeklődést tanúsító egyetemista rétegre is. A másik oldal viszont azt mutatja, hogy aki érdeklődik a politika iránt, az egyre határozottabban exponálja magát valamelyik politikai oldal mellett. A fiatalok politikai cselekvése a média közvetítésével egyre inkább a szemünk előtt történik, a hatvanas évek Nyugat-Európájának és Amerikájának diákmezmozdulásainak tévés megjelenéséhez képest megkésve. Ezt a jelenséget nevezték posztkonvecionális cselekvési mintának, mely a fiatalok civil szervezeteinek tevékenységétől a sztrájkon át az erőszak megjelenéséig több formában is megjelent. Fontos megjegyezni, hogy a fiatalok világlépe elsősorban a médián, főként a kereskedelmi médiumokon keresztül történik, ami a fogyasztásra való törekvésben is megjelenik. A médiumok közül az egyik legfontosabb közvetítővé az internet kezd válni.

Mivel magyarázhatók a politizáló fiatalok egyre radikálisabb megnyilvánulásai? Sokan közülük az egyetemi ifjúság soraiból kerülnek ki.

Eleve hamis volt az a nézet, mely szerint a radikális fiatalok az iskolázatlanabb, képzetlenebb rétegekből kerülnek ki. A probléma onnan ered, hogy a magyar társadalom mindmáig nem tudott mit kezdeni azzal a feladattal, hogy a demokráciában hogyan kell nevelni az ifjúságot. Döbbenetes élményem volt, hogy az idei Sziget Fesztiválon először készítettünk külföldi és magyar mintán olyan vizsgálatot, melyben megkérdeztük, hogyan viszonyulnak a romákhoz, arabokhoz, kínaiakhoz. A válaszok azt mutatták, hogy az intolerancia a nyugat-európai fiataloknál szinte meg sem jelenik, míg a magyar fiatalok mintegy 30 százaléka elutasítóan nyilatkozott az említett etnikai csoportok tagjairól, holott a Sziget közönségét mostanáig a befogadó attitűd jellemezte. Jelentős előítélet-halmaz gyűlt fel a fiatalok számottevő hányadában, mely összekapcsolódik a globalizáció elutasításával is, az EU-hoz való tartozásnak azzal az érzésével, hogy mi a gazdagokkal szemben inkább vesztesek vagyunk. Azzal sem nézett szembe senki, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók szocializmusban meglévő privilegizált helyzete a felsőoktatásban tanulók számának növekedésével mára megszűnt. Mindezek azt bizonyítják, hogy a fiatalokat sokkal jobban kellene szocializálni a demokratikus viszonyok között a közéleti-politikai viselkedés konszenzusos formáira, mint mostanáig.

Sokan úgy látják, a politikai pályára álló fiatalok jó részét főként a karriervágy, a saját egzisztencia megteremtésének a célja motiválja…

Miért, az idősebbeket nem ez ösztönzi? Látható, hogy létezik ez a tendencia. Azon, hogy a fiatal politikusok esetében erőteljesebbek a piaci szempontok az érvényesülés terén, nem igazán lehet csodálkozni. A probléma nem elsősorban ez, hanem hogy a fiatal politikusok borzasztóan elszigeteltek a többi fiatal világától. A fiatalok gondjaira jóformán csak a választási kampány időszakában figyel oda a politika, oldaltól függetlenül. Azokból a terekből, az iskolákból, egyetemekről pedig, ahol a fiatalokkal találkozni lehetne, mintegy kitiltódott a politizálás. Mindez kontrollálatlanná teszi a fiatal politikus generációt.