Kultúra
Együttműködés
Régészeti, néprajzi és történeti együttműködésről szóló megállapodást kötött a zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a boszniai Zenicában szeptemberben átadott új múzeum - közölte Vándor László, a Zala megyei intézmény igazgatója szerdán az MTI-vel.
Hozzátette, hogy az intézmények között már korábban is felvetődött az igény a közös munkára, de csak az új épület átadása után nyílt lehetőség a szakmai együttműködésre.
A balkáni háború alatt a zenicai múzeum anyagát elraktározták, a későbbiekben pedig a kiállítási anyagokat már nem akarták elavult, rossz körülmények közé visszavinni. Ezért felépítettek egy háromszintes múzeumot, ahova az új, állandó kiállítás elkészültéig igényes régészeti, történeti és képzőművészeti kiállításokkal szeretnék a közönséget visszacsalogatni – mondta az igazgató.
Vándor László a két múzeum között izgalmas régészeti együttműködésre számít. Kiemelte, hogy Zenica és Zalaegerszeg légvonalban mindössze 600-700 kilométer távolságra van egymástól, a két nép történelmében pedig számtalan közös pont van.
Tájékoztatása szerint fontos kutatási terület lehet a XVI. század, amikor a bosnyákok nagy része áttért a muzulmán hitre, és a törökökkel együtt részt vett a Magyarország elleni hadjáratokban. Itteni tartózkodásukra történeti hagyományaikban, mondavilágukban egyaránt utalnak. A magyarországi helyőrségek zöme – így a kanizsai helyőrség nagy része is – bosnyákokból állt. Azokon a helyeken, ahol állomásoztak, szinte mindenhol jelen van az az archaikus népi kerámia, ami csak bosnyák területről ismert.
Vándor László a közös kutatásokkal kapcsolatban az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó évtizedeit is megemlítette. Boszniában akkor tört meg a tradicionális keleti szemlélet. Modernizálták a bosnyák területet: Szarajevóban ugyanolan szecessziós és eklektikus épületeket látni, mint a magyarországi nagyobb városokban.
A magyarok és bosnyákok érdeklődnek egymás kultúrája, tradíciója, történelme iránt. A kiállítás-csere során elsőként éppen a törökök ellen épült, Kanizsa melletti Bajcsay-várat mutatják be Bosznia-Hercegovinában. A későbbiekben kerül sor a tradicionális bosnyák és magyar néprajzi anyagi anyagok cseréjére és a XIX. század végi régészeti anyagok bemutatására.
Vándor László megfogalmazása szerint a háborús károk miatt Bosznia-Hercegovinában még minden kialakulóban van. Nem terveznek nagyobb régészeti kutatásokat, most inkább csak a leletmentéssel foglalkoznak, de több évtizedes leletanyaguk van, amit lehet tanulmányozni. Talán valamikor arra is lesz majd pénz, hogy megmutassák azokat a csodákat, amelyek történetüket és részben közös történetünket "írják" – mondta a múzeumigazgató.