Referendum vagy intelligencia teszt?

Mikor? 

Orbán Viktor keddi beszédében a népszavazás fontosságát hangsúlyozva kiemelte, hogy a cél, hogy Sólyom László köztársasági elnök még idén kiírja a referendum időpontját. Hétfőn a Fidesz-MPSZ elnöke a Le Monde kérdésére válaszolva még 2008 első harmadévére tette a népszavazás várható időpontját. Ez már optimális esetben el is képzelhető. Halmai Gábor (alkotmány jogász, az Országos választási Bizottság (OVB) alelnöke) szerint a népszavazás legkorábban jövő tavasszal lehet, az Alkotmánybíróság (AB) döntésétől függően.
Amennyiben az AB jóváhagyja az OVB döntését a népszavazási kezdeményezésekről, megkezdődhet a 4 hónapos aláírás gyűjtési folyamat.

Mennyit?

9 kérdésben indulhat meg az aláírásgyűjtés, melyek 6 témát érintenek. Amennyiben a AB az OVB-vel ellentétes döntést hoz bármelyik kérdésben, akkor azt visszaküldik hozzájuk újratárgyalásra. A Fidesz és a KDNP a tandíjat, vizitdíjat és a kórházi napi díjat érintő kérdéseivel kapcsolatos kifogásokat is tárgyalja még az Alkotmánybíróság, várhatóan nem fognak tudni döntést hozni az előírt 60 napos határidőn belül. Ezenkívül a másik három témáról : a kórházprivatizációról, a gyógyszerforgalmazásról illetve a termőföldek elővásárlási jogáról jelenleg két, ellentétes tartalmú kérdést is elfogadott az OVB. Ez a helyzet azért alakult ki, mert ebben a három kérdésben a két ellenzéki párt már korábban megkapta az OVB beleegyezését, de mivel a 6 kérdésben egyszerre kívánták megtartani a népszavazást, ezért nem kezdték meg az aláírás gyűjtést a már hitelesített íveken. Így amikor másodszor adták be kérdéseiket velük majdnem egy időpontban Kálmán László nyelvész is beadta azonos témájú, ám más megfogalmazású kérdéseit.

Az OVB augusztusban beadványt is írt ez ügyben az AB-hoz. Az OVB-hez érkezett kérdések már a hitelesítési folyamat alatt védettséget kellene, hogy élvezzenek, mert így elkerülhető lenne a jelenlegi zűrzavar. A mai törvényi szabályozás lehetővé teszi azt is, hogy adott kérdésben akár szóról szóra ugyanazt a kérdést is feltegyék.

A magyarok igen aktívak népszavazási kérdésekben, például többször kezdeményeztünk már referendumot a köztársasági elnök megválasztásának a módjáról (az MSZP által 1990. júliusában kezdeményezett, kiírt, ám eredménytelen népszavazás óta) 1995. márciusában a Független Kisgazdapárt, 1999. márciusán a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom szerette volna megtudni a választópolgárok véleményét a kérdésben.

Volt már az Országgyűlés feloszlatására vonatkozó kérdés is (1992-ben), és állampolgári kezdeményezés volt nem egy alkalommal a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazva is. A Magyar Királyság Pártja 1999-ben háromszor is próbálkozott hitelesíthető kérdést találni, hogy a királyság államformájának visszaállításáról dönthessenek a magyarok.

Érdekes, hogy az eddig megtartott népszavazásokon kivétel nélkül az igen válaszok voltak többségben, igaz, hogy néha nagyon kis különbséggel. Több kérdésben pedig hiába értettek egyet a kérdéssel a szavazók, nem mentek el elegen, ezért eredménytelennek minősítették a referendumot.

Ha ezt a tendenciát vesszük alapul, kialakulhat egy olyan helyzet egy esetleges kilenc kérdéses népszavazás esetén, hogy a Parlamentnek egymásnak ellentmondó népakaratot kell figyelembe vennie.

Kérdés az is, hogy szükséges-e országos népszavazást tartani olyan kérdésekben, mint a nyáron hitelesített nagy port kavaró szieszta ügyét felkaroló beadvány. Idén beadtak az egészségügyben használatos hálapénzről, a vasárnapi nyitva tartásról, sőt minél hamarabbi előrehozott választásokról is aláírási ívet hitelesítésre. Az OVB megtagadta a hitelesítést, egy a nemzeti állatokra sértő kifejezéseket használók büntetését megcélzó ívnek.

Nem kifejezetten hasznos a jelenlegi hercehurca a népszavazás intézményének. Egyre többen tartják komolytalannak ezt a demokrácia egyik garanciájaként megálmodott, a közvetlen véleménynyilvánítást lehetővé tevő eseményt. Ráadásul,egy sikeres népszavazás után sem feltétlenül leszünk okosabbak. Ugyanis a Fidesz-KDNP által képviselt válaszok csak azt bizonyíthatnák, amivel a sokszor emlegetett őszödi beszédében Gyurcsány érvelt. Miszerint a magyar állampolgárok nem szavaztak volna meg újra egy olyan kormányt, amely tandíjjal, vizitdíjjal kampányol és az ország nehéz gazdasági helyzetéről beszél. A népszavazás viszont arról nem döntene, hogy ezek az intézkedések valóban indokoltak voltak-e és az ország és állampolgárai javára válnak vagy sem.