2021. szeptember 22. - Móric

Először vizsgálják kutyákon az ember fejlődését

A tudomány számára a kutya sokáig csak elbutult farkas volt. Időközben viszont kiderült róla, hogy különösen okos kísérleti alany. Kutatók most a kutya modelljén szeretnének fényt deríteni arra, hogyan jutott el az ember a kommunikáció és a társas tanulás
2007. szeptember 14. péntek 08:36 - Hírextra

Friederike Range, a Bécsi Egyetem biológusa április óta vizsgálja az önként jelentkező gazdik kedvenceit az érintőképernyő előtt. Kutatása elég forradalminak számít - ő az első, aki nem galambokkal, majmokkal vagy fókákkal próbál eredményt elérni. Range a kutya tanulási stratégiájára kíváncsi - az érintőképernyőn azt teszteli, hogy az állatok az információt a képernyőről a valóságba átviszik-e.

Azt már bebizonyította, hogy a kutya olyan tanulási stratégiát alkalmaz, amelyet eddig csak az egy évnél idősebb gyerekeknek tulajdonítottak: a szelektív utánzást. Egy kutyát betanított arra, hogy manccsal működtessen egy eledeladagolót, és hagyta, hogy egy-egy fajtársa közben figyelje. Ha az első kutya szájában labda volt a "mancsoláskor", akkor utána a "kolléga" szájjal próbálta működtetni az adagolót. Ha a szája üres volt, a fajtárs is manccsal ügyködött. A kisgyerekek is hasonlóan viselkednek, ha egy felnőtt homlokkal próbál felkapcsolni egy villanykapcsolót. Csak akkor utánozzák a felnőttet, ha annak üres a keze, tehát nyilván szánt szándékkal nem azt használja - írta a Der Spiegel.

Sokáig azért nem került szóba a tudomány számára a kutya mint kísérleti alany, mert úgy gondolták, hogy az embertől való függés elbutította. Viszont pont az ember közelsége miatt "olyan képességei vannak, amelyekről sokáig az hírlett, csak az ember sajátjai" - magyarázta Juliane Kaminski, a lipcsei Max-Planck-Intézet munkatársa. Az emberi viselkedés értelmezésében a kutya fölényesen veri az állítólag annyira okos majmot. Ha például az állatok elé egy üres és egy eledellel teli edényt helyeztek, és rámutattak a helyes edényre, a kutya, ellentétben a majommal, rögtön tudta, miről van szó. Egyes kutyák még a pillantásból is megértették az információt. Ezt hathetes kölykökkel is megismételték, és ők is helyesen értelmezték a mutatást, ami alátámasztja, hogy ez már a génállományukban van.

A farkas viszont képtelen ilyesfajta mutatványra. Miklósi Ádám, az ELTE biológusa 13 hallgatójának adott egy-egy farkaskölyköt, hogy neveljék fel őket. Az állatok éjjel-nappal a "gazdival" voltak, megtanultak pórázon sétálni és egyszerű parancsokat teljesíteni. Pár hónap eltelte után e farkasokat fiatal kutyákkal együtt tesztelték: mindkét csoport megtanulta, hogy egy edényből húst vegyen ki. Miután az edényt lezárták, a farkaskölykök továbbra is fáradhatatlanul próbálkoztak kinyitni azt, míg a kutyusok azonnal a gazdijuk elé ültek, és meredten bámulták őt. A kutya nyilvánvalóan tudja, hogy előbb ér célt, ha kommunikál az emberrel.

Kaminski úgy gondolja, hogy a kutyától sokat tanulhatunk saját kommunikációnk evolúciójáról, mivel "ha két távolról rokon faj hasonló tulajdonságokkal bír, akkor ezek valószínűleg hasonló evolúciós folyamatok eredményei". A kutya előnye továbbá, hogy nem kell kiszakítani természetes környezetéből ahhoz, hogy vizsgálni lehessen.

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását