Az utolsó szelet uborka

Mint az elmúlt esztendőkben oly gyakran, idén nyáron is terítékre került egy úgynevezett élelmiszerbotrány. Emlékeim egészen a kacsatojásból előállított és fölöttébb mérgező fagylaltkészítmények körüli balhéig nyúlnak vissza, mikor is tort ült a szalmonella, és cukrászdák sokaságának bezárásával igyekeztek megállítani a vírust. Pedig azok voltak ám az isteni vaníliák…

Nagy port vert fel aztán évekkel később a paprika-ügy, mely már csak azért is kényes téma, mert egy nemzeti karakterünket meghatározó ételféleségek, gulyások, pörköltek, hallevek alapanyagául szolgáló élelmiszerről van szó, melynek hamisított, ha jól emlékszem, Brazíliából származó változata akadt fenn a minőségellenőrök hálóján.

Idén aztán megérkezett Indiából a guar-gumi, melyet a tej-, hús-, sütő- és konzervipar előszeretettel használ(t) különböző ételek zselésítésére, eufemisztikusan állományjavítására, és amely sajna, kisebb-nagyobb mennyiségben tartalmaz emberi fogyasztásra nem javallott dioxint. Az ellenzék nyomban vészharangot kongatott, a kormánypártok nyugalomra intettek, az illetékes szakhatóságok pedig végezték a dolgukat. Vizsgálódtak, betiltottak, büntettek. A joghurtfogyasztás némileg visszaesett, jöhet újra a jól bevált aludttej.

A gasztronómiai idegjátékok mellett természetesen idegborzoló társadalmi játszmák is landoltak az asztalon a kánikulában. Ehhez leginkább két fiatal lány szállította az alapanyagot. Egyikük a már tavalyról ismert szlovákiai magyar diáklány, Malina Hedvig, akit állítása szerint nyitrai soviniszták azért vertek meg, mert mobiltelefonján anyanyelvén, vagyis magyarul beszélgetett. A szlovák hatóságok először bizonyítékok hiányára hivatkozva ejtették az ügyet, majd felröppent a hír, hogy a sértett ellen indítanak büntetőeljárást a hatóság megtévesztése miatt.

Idén nyárra aztán felmelegítették az ügyet, mivel képbe került egy állítólagos szemtanú, aki az egyetemista lány mellett foglalna állást, a legfrissebb hírek szerint pedig egy nyugállományú szlovák rendőrtiszt a belügyminiszterrel és az országos rendőrfőkapitánnyal egyetemben feljelentette Robert Fico kormányfőt az ügy kapcsán, mégpedig hatalommal való visszaélés vádjával.

A másik ifjú nő májusban került az érdeklődés középpontjába azzal, hogy – állítása szerint – egy hajnali igazoltatást követően öt szolgálatot teljesítő rendőr vitte magával egy félreeső utcába, ahol két közeg egy átlátszó zsarolás után megerőszakolta, ha egyáltalán, míg három társuk a rendőrautóból figyelte az eseményeket. Végül még 20 ezer forintot is elszedtek a hallgatásra kötelezett lánytól. Vagy mégsem.

Zsanett végül nem várt módon a nyilvánosság elé tárta az ügyet, aminek következtében lett is nyomban tüntetés az ORFK Rendvédelmi Biztonsági Szolgálata, a REBISZ székháza előtt, de érkeztek fenyegető telefonhívások egyes gyanúba keveredett rendőrök és családtagjaik ellen is, hála a Kurucinfo nevű médiaszerű képződmény fényképekkel és elérhetőségekkel telepakolt portáljának.

Előzetes letartóztatás, DNS-vizsgálat, belügyminiszter és rendőri vezetők menesztése, újabb szakértői vizsgálat igénye, végül happy and: összevont rendőrlagzi szabadlábon. Kis magyar pornográfia.

Ha pornó nem is, de erotikus mellékszálak keresztüllengték Lengyel Zoltán ex-fideszes honatya fürdőnadrágos autókázásának, lekapcsolásának, dulakodásának és feldúltságának történetét, mely egy magánlakásban készített és a világhálón landoló videoklippel látszik véget érni. Ez utóbbin a képviselő úr pózol ruhátlanul a kamera és a háttérfalon függő feszület előtt. Az érintett szerint manipulált felvételről lehet szó, ezért feljelentést helyezett kilátásba a személyét ért támadások elkövetőivel szemben. A képviselő ügyvédje úgy véli, már csak azért is montírozott képek kerültek a nyilvánosság elé, mert ügyfelének egészen más testalkata van, mint a képeken látható férfinak. Majd a vizsgálat (testmagasság, derékbőség, fejtérfogat) minden kétséget kizáróan feltárja az igazságot.

Előbbihez némiképp hasonlít Kosaras Péter Ákosnak, egy budakeszi katolikus gimnázium igazgató-helyettesének esete, aki saját fotóit dobta fel az Internetre, melyeken SS-egyenruhában feszít a szemléltető pedagógiai módszerekre szerfölött fogékony diákjai társaságában. A megélt hagyományőrzés aztán a tanerő beosztásába került, a székesfehérvári egyházmegye pedig vizsgálatot indított. A tanár úr nyilván okul az esetből, és legközelebb pufajkás, munkásőr, esetleg ku-klux-klan-jelmezes fotókat is közölni fog önnön magáról.

Szelídebb vizekre evezve konstatálhattuk, hogy a Harry Potter-sztori töretlenül őrzi vezető helyét a médiában, melyet egyrészt a könyv befejező részének angolszász nyelvterületeken történő megjelenése illetve az azt kísérő múlhatatlan tömeghisztéria is visszaigazolt, másrészt a szerzői jogok megsértésétől sem visszariadó kalóz magyar(ford)ítás megjelenése a hálón; hadd olvasson az angolul nem tudó, jelentős lélekszámú honi Potter-rajongó magyar hülyegyerek. Hogy ki az illegális fordítás elkövetője és közzétevője, azt egyelőre még Tudjukki sem tudja biztosan.

Nyári tudományos szenzáció a 10 ezer éve megfagyott, és az elmúlt hetekben szinte teljesen épen előkerült szibériai mamutbébiről szóló tudósítás. A tudósok nyilván alaposan ízekre szedik a tetemet, és ha módjukban áll, a DNS-mintából újra életre keltik ezt a rég kihalt állatfajtát, bár a paleontológusok egy jelentős hányada kivitelezhetetlennek és morálisan aggályosnak tartja az elképzelést. Javaslatom, hogy a feltámasztott és futószalagon szakszerűen legyártott ősállatokat Magyarország fogadja be; a szilaj mamutcsordák minden bizonnyal rengeteg turistát vonzanának a délibábos Hortobágyra: íme, a magyar mamut. Budapesten már úgyis van egy-kettő.

Még szerencse, hogy a mamutgyereket a távoli, és egyelőre még hűvösnek mondható Szibériában érte a fagyhalál, ahol a globális felmelegedés még nem (annyira) érezteti a hatását, különben most itt állnánk mamuttalanul. Az éghajlatváltozás persze rendületlenül slágertéma, az idei 42 Celsius-fokos kánikula dicső politikusainkat is dörgő hangú nyilatkozatokra ragadtatta, melyek közül a lényeglátóbbak ismét fölfedezték a nagy meleg és az izzadás ellen a jól bevált ivóvizet és a lédús görögdinnyét. Hála az elrendelt hőségriadónak, előbbit helyes kis műanyag zacskókban ingyen osztogatták frekventált köztereinken.

Meleg helyzetekre sajnos a szokásos júliusi meleg-felvonuláson illetve azt követően került sor, mikor is fizikai atrocitások érték a másfajta szexuális identitásukat nyíltan vállaló honfitársainkat. Sovány magyarázat a történtekre, hogy a hungarista homofóbok melegekkel szembeni gyűlöletét gyakran saját, látens homoszexualitásuk nem vállalása szítja. Buzi-e vagy?

Az ismételten zivataros augusztus 20. óta van egy olyan balsejtelmem, hogy a Szent István-ünnepi menetrendszerű ítéletidőt valami összeesküvés eredményeképpen az ellenzék küldi a ballib kormányra és a budapesti piromán polgárokra, akik tűzijáték híján elvonási tünetekkel küszködve vonszolják magukat egy teljes esztendőn keresztül, hátha.

Emlékezhetünk a Medgyessy-éra alatt áradások miatt elhalasztott égi parádéra, a tavalyi tragikus és a mostani, inkább komédiába illő attrakciókra. Azért mégiscsak mulatságos, ahogy honfitársaink öntött ürgeként kémlelték az ugyancsak felhős égboltot egy-egy színes szikra reményében, majd rendezett sorokban, Gál J. Zoltán szellemétől kísérve hazavonultak. Ennél is rosszabb esetben tévén követték az eseményeket a Jakupcsek-Nacsa alkalmi duó minden korábbit alulmúló tolmácsolásában.

Volt még min izgulniuk a Barátok közt rajongóinak is, hogy akkor a nyári szünet alatt belehal-e Tónika az autóbalesetébe, végleg kirúgja-e Kingácska a Kertész Gézát, életben marad-e a megmérgezett Barta Zsolt és összebarátkozik-e Klaudia rabtársnőivel. Hamarosan csordogálnak a válaszok, a dolgok visszatérnek a régi kerékvágásba, Columbo váltja Fábri Sándort, a Bajnokok Ligája Vágó Istvánt, satöbbi a satöbbit…

Csak az derüljön már ki végre: elválik-e egymástól Bea asszony és Győzike?