A szervezet sajtó felelőse a Hírextrának elmondta: a nagykövetség elé csak a szervezet munkatársai vonulnak ki egy LCD- képernyővel, és amennyiben valaki a számítógépén a bepötyögi a www.amnesty.hu/virtualdemo címet és kattint, akkor anonimitását megtartva, mintegy sziluettként fog megjelenni a képernyőn, ezzel jelképezve a Pakisztánban eltűnt embereket. Magyar Dávid nagyságrendileg sem tudta megmondani, hány ember támogató részvételére számíthat, de bízik abban, hogy összeomlik a szerverük, ami azt jelentené, hogy öt perces időintervallumon belül körülbelül 2000 ember klikkelne. Amennyiben kevesen lesznek, akkor hosszabb, akár egyhetes kifutási lehetőséget biztosítanak a kattintáshoz.

A jogvédő szervezet közismert ötletes és figyelemfelkeltő megmozdulásairól, ezúttal azért választották a virtuális technika adta lehetőségeket, mert az internetet, mint médiumot és mint cselekvési teret szerették volna jelentésében kibővíteni, és ráébreszteni az embereket, hogy nem kizárólag szórakozásra lehet azt használni.

Az AI aktivistái amellett, hogy egy tévéképernyőn élőben jelenítik meg a virtuális tömeget, egy petíciót adnak át a nagykövetség valamely munkatársának. Ebben felszólítják Pakisztán kormányát, hogy vessen véget az önkényes letartóztatás és fogva tartás gyakorlatának, a titkos helyeken fogva tartásnak, és az önkényes eltüntetésnek. Követelik, hogy hagyjanak fel a kínzásokkal és egyéb bántalmazásokkal; állítsák le a peren kívüli kivégzéseket, és az erőszak mértéktelen alkalmazását. A követelések közt szerepel, hogy a kormány igazságos és független eljárásban állítsa bíróság elé mindazokat, akik felelősek a kínzások, bántalmazások és önkényes eltűntetések elkövetésében, megparancsolásában vagy engedélyezésében. Továbbá követelik, hogy Pakisztán biztosítson kártérítést azon áldozatoknak, akiket emberi jogi sérelmek értek.



Arra a kérdésünkre, hogy ki fogja átvenni a petíciót, még a sajtófelelős nem tudott választ adni, mert egyelőre tárgyalásokat folytat a nagykövetséggel, de elképzelhetőnek tartja, hogy senki nem fog kijönni a nagykövetségtől.

Jogsértések a „terror elleni háborúban”

A pakisztáni kormány számos emberi jogot megsértett a "terror elleni háborúban" az Egyesült Államokkal való együttműködés során. A kormány többszáz embert tart önkényesen őrizetben, sokukat úgy tüntetve el, hogy titokban, a külvilágtól elzártan, ismeretlen helyen fogva tartják őket, miközben a hatóságok nem hajlandóak információt adni sorsukról és tartózkodási helyükről – áll az AI honlapján. Az állami hivatalnokok sokszor megtagadják a bíróság utasításainak végrehajtását, és nem adnak ki semmilyen információt vagy adatot a rabok tartózkodási helyével kapcsolatban. Sok fogva tartott törvénytelen módon került más országok, elsősorban az Egyesült Államok őrizetébe.

A "terror elleni háborúban" Pakisztán az emberi jogok széles skáláját megsértette, mind az élethez és a biztonsághoz való jogot, az önkényes letartóztatással és őrizetbe vétellel szembeni védelmet, a kínzással, bántalmazással, és erőszakos eltűntetéssel szembeni védelmet, valamint a jogorvoslathoz és kártérítéshez való jogot. Mindezen jogokat Pakisztán alkotmánya és a nemzetközi emberi jogi törvények is védelmezik.

A "terror elleni háborúban" az emberi jogi sérelmek áldozatai mind pakisztáni és nem pakisztáni terroristagyanús személyek, férfiak, nők és gyerekek, továbbá újságírók, akik a "terror elleni háborúról" tudósítottak, és orvosok, akik állítólag terroristagyanús személyeket kezeltek.

Néhány rabot, akiket hosszú ideig tartottak fogva vádemelés nélkül, később azzal a figyelmeztetéssel engedtek szabadon, hogy nem beszélhetnek a meghurcoltatásukról. Mások ellen terrorizmussal össze nem függő bűncselekmény elkövetése miatt emeltek vádat. Sokukat törvénytelenül más országokba szállították, mindenféle jogi eljárás nélkül.

A "terror elleni háború" titkos eljárásai miatt pontosan nem állapítható meg, hány embert tartóztattak le, tartanak fogva vagy tüntettek el önkényesen, hányat kínoztak meg, bántalmaztak vagy végeztek ki peren kívül.