Az űrtechnológiában már régóta használják a folyékony hidrogént, mint üzemanyagot. Az űrsiklók hordozórakétáit is ez az üzemanyag hajtja, amelynek legnagyobb hátránya, hogy tartósan mínusz 253 fokon kell tárolni. Az üzemanyagtartály szigetelése volt a legsúlyosabb technikai probléma, amelyet a rakéták tervezésénél végül megoldottak. Majdnem. A szigetelőhab, illetve annak a kilövéskor leváló darajai okozták például a Challenger katasztrófáját. Az Endeavour mostani kilövésekor szintén leváltak habdarabok.



A BMW Hydrogen 7-est is olyan folyékony hidrogén hajtja, amely nagyon hasonlít a NASA által használt üzemanyaghoz. Így a tesztidőszak során a 25 BMW is az űrhajózási központ folyékony-hidrogén töltőállomásán tankolhatott.



A Hydrogen 7-es BMW a 760 Li alapjaira épült. Kettős üzemű belsőégésű motorja hidrogénnel és benzinnel egyaránt működik, a két üzemmód között menet közben is lehet váltani. Tizenkéthengeres motorja 260 lóerős, ezzel 9,5 másodperc alatt gyorsul 100-ra, a végsebessége 230 km/óra.



A hidrogén, mint gépkocsi-üzemanyag azért nagyjelentőségű, mert akár 90 százalékkal is mérsékelheti a motor szén-dioxid kibocsátását. Hidrogén-üzemmódban a kipufogógáz-emisszió a vízpárától eltekintve gyakorlatilag nullára csökken.



A hidrogén tárolása és a tankolás a hidrogénhajtású BMW-knél is a legnagyobb megoldandó probléma volt és maradt. Az üzemanyagtartályt az autónál is különlegesen kell szigetelni, a jelenleg alkalmazott megoldás 17 méter(!) vastag hőszigetelő hab hatásával egyenértékű.



A NASA és a BMW közötti együttműködés valós célja minden bizonnyal pontosan a szigetelési problémák megoldására alkamazott eljárások kölcsönös megismerése és a tapasztalatok kicserélése volt.