Adathalászok garázdálkodnak az MKB nevében

Az elmúlt egy évben ez már a sokadik ilyen kísérlet úgynevezett adathalászat módszerével. Küldtek csalók levelet a Raiffeisen, a Budapest és az Erste Bank és a Szgetvári Takarékszövetkezet nevében, idén januárban - már többedszer - globális, magyar címzetteket is érintő támadás indult az amerikai központú Citibank ellen ugyanezzel a módszerrel. Utóbbi esetben azonban angol nyelvű volt a megtévesztő levél, a hazai pénzintézeteket érintőek viszont magyarul íródtak. Közös vonás viszont, hogy a számítógépes szerverek külföldön vannak.

A többi bank után az MKB is hangsúlyozza, hogy soha nem kér ügyfeleitől semmilyen úton jelszót, azonosítót, PIN-kódot. Felhívják a figyelmet arra, hogy az ilyen e-mailekre nem szabad válaszolni, hanem azonnal törölni kell őket.

A korábbi adathalász-kísérletek során magyar ügyfeleket nem ért kár - nyilatkozta decemberben a Független Hírügynökségnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője, Binder István. Az MKB esetében még nincs adat.

Az eljárást - tömegesen küldött levelek, nem csak a bank valódi ügyfeleinek címezve - értékelve szakemberek akkor arra a következtetésre jutottak, hogy a bűnözők vaktában próbálkoztak, hazai bankrendszer pedig jól vizsgázott eddig. Az adathalászok "megkóstolták" a magyar piacot - mondta Binder István. A szóvivő hozzátette, hogy pontosan nem tudni, milyen céllal indultak a támadások, vélhetően a helyi reakciókra voltak kíváncsiak a csalók. Azt mérhették fel, hogy a bankbiztonsági rendszer, az ügyfelek, a felügyelet, s a nyomozó hatóságok hogyan, mennyi idő alatt reagálnak. "A hazai elektronikus banki piac abba a fázisba lépett, hogy az adathalászok új területként tekintenek Magyarországra: megfelelő mennyiségű megtakarítás van a számlákon és elég sokan élnek az internetes banki tranzakciókkal'" - tette hozzá Binder istván.

Tavaly december 7-én a világon összesen 2568 aktív adathalászati akciót regisztráltak. Nagy-Britanniában - amely a TOP 10-es lista nyolcadik helyére szorul - egyetlen év alatt 650 milliárd forintnyi kárt okoztak hasonló bűncselekményekkel. A külföldi szerverekről történő adathalászatok átlagosan 4,5 napig tartanak, a nyomozóknak tehát átlagban ennyi idejük van arra, hogy online nyomon követhessék a csalókat.