A 2008-2025-ös időszakra készülő stratégia célja egyrészt az éghajlatváltozást kiváltó tényezők csökkentése, másrészt a felkészülés a várható kedvezőtlen hatásokra. A munka arra irányul, hogy a 2-2,5 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés a lehető legkisebb valószínűséggel következzen be. Az év végéig megszülető stratégia alapján kétéves periódusokra lebontott éghajlatváltozási programok készülnek. A NÉS-ben meghatározott klímavédelmi célokat más szakterületeken, így például az energetikában, a közlekedésben vagy a mezőgazdaságban is érvényesíteni kell.

A tanulmány megállapítja, hogy világ legtöbb térségében egyre gyakoribbak a hőhullámok, és emelkedik az átlaghőmérséklet. A módosuló légáramlatok pedig jelentős változásokat okoznak a csapadékellátottságban és egyre gyakoribbá válnak a viharos szelek. Mindezért nagy részben az emberi tevékenység a felelős.

A tanulmány megállapítja, hogy Magyarországon - jelentős kibocsátás csökkentés nélkül - a 21. század végéig minden évszakra egyértelmű melegedés várható. Nyáron 4-5, tavasszal pedig 3-3,5 Celsius fokkal emelkedik a hőmérséklet a szakértők szerint. A nyári hónapokban a csapadék csökkenése, míg télen annak növekedése várható. A csapadékváltozás akár 30-35 százalékos is lehet.

A dokumentumban található egyik kutatás arról szól, hogy ki kell zárni a fosszilis alapú áram- és hőtermelés nagymértékű bővítését Magyarországon, és az összes szektorban javítani kell az energiahatékonyságot. A munkaanyag elemzi a megújuló energiaforrások - a biomassza, a geotermikus energia, a szél-, víz- és napenergia, valamint a szivattyús-tározós erőmű - alkalmazásának lehetőségeit és korlátait. Vizsgálja továbbá azt is, hogy hogyan tud alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz az emberi egészség, a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, valamint a természetes élővilág.