PHARE-ban jók voltunk, és most a brüsszeli fazéknál sem állunk rossz helyen

Brüsszel elfogadta az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében, a következő 7 évben rendelkezésre álló 7 ezer milliárd forint felosztását – mondta el a Független Hírügynökségnek a fejlesztéspolitikai kormánybiztos kedden. Az Unió kifogásai miatt csak a források 2 százalékát, körülbelül 120 milliárd forintot kellett átcsoportosítani. Ebből a pénzből a kormány egy fejlesztési tartalékot hozott volna létre, amelynek forrásait végül a különböző ágazati programok között osztják fel.
Kijelenthető, hogy a stratégiai keretet a magyar érdekeknek megfelelően tudták elfogadtatni az Unióval, most pedig az operatív programokról szóló tárgyalások következnek – mondta a kormánybiztos. Bajnai Gordon arra számít, hogy nyár közepére lezárul a teljes folyamat, és elkezdődhet a fejlesztési pénzek lehívása.

A teljes keretösszeg 6875 milliárd forint, amely 85 százalékban uniós támogatás, és 15 százaléka a nemzeti önrész.

Az ÚMFT-ben kifejezetten a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság létesítményeihez kapcsolódó beruházások nem szerepeltek, ezért az elbukott pályázat miatt nem is kell azt módosítani – közölte a kormánybiztos. Az Unió egyébként közvetlenül nem is támogatja a sportfejlesztéseket, mert azt belügynek tekinti – tette hozzá. Az eb-hez tágabban kapcsolódó beruházások azonban így is megvalósulnak, hiszen egyebek mellett a közlekedési infrastruktúra és a turizmus fejlesztése is szerepel az ÚMFT-ben.

Az uniós csatlakozás elősegítésére létesített Phare-program 16 éve Magyarország sikersztorija – jelentette ki a fejlesztéspolitikai kormánybiztos az alap lezárásáról szóló keddi konferencián. Az ország számára rendelkezésre álló másfél milliárd euró 96 százalékát sikeresen kötötték le, a pénzek kifizetése pedig már tavaly lezárult – közölte Bajnai Gordon.

A Phare-program 16 évét tanulóidőszaknak, a rendelkezésre álló forrásokat pedig tanulópénznek nevezte a kormánybiztos, amit szerinte hatékonyan hívtak le és fektettek be. Ez a másfél milliárd euró készítette fel az országot arra, hogy ennél nagyságrendekkel nagyobb forrásokat is képes legyen lehívni – mondta Bajnai Gordon. Ez a forrás tette lehetővé, hogy kialakuljon az az intézményrendszer, amely az alapjait képezi az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek, és az a jogi környezet, amely képes a pályázók számára gyorsan és hatékonyan kifizetni a forrásokat – tette hozzá.

Ezeknél is fontosabb, hogy megszületett az a speciális tudás, hogy hogyan kell pályázatot írni, forrásokhoz jutni, és azokat hogyan kell elszámolni – mondta a kormánybiztos. Kialakult az a szakembergárda is, akik nélkül nem lehet sikeres a fejlesztéspolitika. Ma Magyarországon körülbelül 2 ezer ilyen ember van a központi és regionális közigazgatásban.

A fejlesztéspolitikai kormánybiztos szerint Magyarország már az előcsatlakozási alapokban is kiemelkedően teljesített a 2004-ben csatlakozott másik 9 államhoz képest. A program utolsó 3 aktív évében, 2000. és 2003. között a később csatlakozott 10 ország átlagosan 90 százalékos hatékonysággal hívta le a forrásokat, Magyarország viszont 95 százalék feletti eredményeket ért el. Az első Nemzeti Fejlesztési Tervnél ezt az előnyt megtartva Magyarország a 10 ország közül a kifizetéseket tekintve a második-harmadik helyen szerepel. Észtország és Szlovénia csak azért lehet előrébb, mert sokkal kisebb fejlesztési programjaik vannak – közölte a kormánybiztos.

A Phare-támogatásokat az Európai Unió eredetileg Magyarország és Lengyelország csatlakozásának elősegítésére hozta létre, ahogy ez a nevéből is kiderül (Poland and Hungary Assistance with Restructuring the Economy). Magyarországon a több mint másfél évtizedes együttműködés csaknem 200 ágazati- és területfejlesztési program megvalósítását és másfél milliárd euró támogatási összeg felhasználását tette lehetővé. A Phare-korszakot a kifizetések 2006 végi befejezése zárta le.